Publikációk és különleges tartalmak olvasóink számára
Az volt a célunk 2024-ben, hogy jobboldali, de mindenkit meghallgató polgári fórum legyünk. Nem könnyű a mai Magyarországon mindezt a gyakorlatba is átültetni, de azt hiszem, nagyjából sikerült. Viszont van pár apróság, amin azért változtatni kéne.
Meddig tűritek a Mónika-show-t a Parlamentben? Meddig tudjátok jobban utálni, gyűlölni az elmúlt 16 évet, Orbán Viktort, mint a szomorú realitást, a gyűlölködés rokokóját? Meddig hagyjátok Magyar Péter viselkedését szó nélkül? Vagy lemaradtam valamiről, és ma már ez a liberális?
Előző cikkemben kifejtettem, hogy hogyan vált a migráció jelensége és témája a Fidesz lassan ölő mérgévé a kommunikációs térben. A bevándorlás és annak kezelése ugyanakkor az Uniós politikában is hasonló hatást fejtett ki.
Afrika legszárazabb vidékén, a Száhel-övezetben valami egészen megdöbbentő dolog történik: a talajvízszint drámai, exponenciális növekedésnek indult. Míg ott a tudósok a váratlan „vízbőség” okait igyekeznek megfejteni, Magyarországon a szakemberek és a gazdálkodók keresik a választ arra, hogyan lehetne az egyre kínzóbb vízhiányt orvosolni.
Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője és Incze Béla, a Légió Hungária Mozgalom vezetője beszélnek arról, mit jelent ma a nemzeti radikalizmus, hogyan viszonyul a jobboldali értékrend a pártpolitikához. Kiderül az is, mit gondolnak a Pride-ról, a Vadhajtások stílusáról.
Sokan, sokféleképpen elemezték már a volt kormánypárt bukásának okait és a kérdés valóban összetett. Most egy eddig keveset emlegetett és elsőre meglepőnek tűnő szempontot emelek be ebbe a gondolkodásba. Úgy látom ugyanis, hogy a Fidesz gondjainak és bukásának két területen is a migráció volt az eredője.Az egyik ilyen terület a kommunikáció. Persze furcsának tűnhet, hogy az évekig témát adó és a pártot sikerre vivő jelenségről írom ezt, de tartom, hogy ez vált egy olyan lassan ölő méreggé, amely végül a kétharmados vereséghez vezetett.
Hack Péter jogtudós, az ELTE professor emeritusa beszél a lex Sulyokként emlegetett alaptörvény-módosításról, a köztársasági elnök elmozdításának közjogi következményeiről, az Alkotmánybíróság szerepéről és arról, milyen precedenst teremthet, ha egy parlamenti többség egyetlen mondattal megszüntetheti független közjogi szereplők mandátumát.
Sajnos ugyanakkor egyre inkább azt látom, hogy az önálló gondolat azoknál is hiánycikké vált, akik az elmúlt időszakban büszkén hirdették magukról a gondolkodás, az újságírás és a vélemény szabadságát. Legfrissebb élményem Ruszin-Szendi Romulusz Kontrollnak adott interjúja (Kontroll: Ruszin-Szendi Romulusz: elindult a Tisztítótűz-művelet a...), amelyben a honvédelmi miniszter elmondja, hogy amikor vezérkari főnök volt, jelentkezett a seregbe egy átműtött katona, de hamar ki is esett a rendszerből. És hozzáteszi, hogy ha valaki saját magával nincsen tisztában, nehéz fegyvert adni a kezébe.
Magyar Péter, vagyis Peety, a Társas Szocprobléma YouTube csatorna alapítója beszél a szociológiáról, a magyar társadalom mentális állapotáról. Vendégünk szól Sulyok Tamás leváltásának kérdéséről, a kultúrharc kifáradásáról, valamint arról, hogyan kapcsolódik össze nála a társadalmi érzékenység, a rap és az online tartalomgyártás.
Mi, médiával, jogtudománnyal, kultúrával – igazából mindennel – foglalkozó, majdnem egyetemi oktatók, politikafogyasztók, társadalmi mételyeket kutat...
