Kurucz Dániel cikkei
Szerző összes publikált cikke
A Kúria elnöke lesz Magyar Péter következő áldozata?
A cikk állításai szerint Magyar Péter és a Tisza Párt zárt körű egyeztetésein előre megtervezik a politikai és közéleti konfliktusokat, beleértve a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a menesztését is. Az írás egy öt lépésből álló forgatókönyvet vázol fel (amelyet Polt Péter esetéhez hasonlítanak): ennek részeként először a Magyar Bírói Egyesületen (MABIE) keresztül generálnak belső konfliktusokat a bírói fórumokon, majd sajtómegkeresésekkel és szivárogtatásokkal tematizálják az ügyet, ami végül a Kúria elnökének év végi leváltásához vezethet.
Kik kereshetnek többet a miniszterelnöknél? A Szerencsejáték Zrt.-nél több ilyen vezetőt is találunk
4,5 millió forintot meghaladó havi javadalmazások, igazgatósági tiszteletdíjak és egy testület, amely hónapok óta egyetlen döntést sem hozott. Miközben a társaság vezetői a miniszterelnöki illetményt meghaladó javadalmazásban részesülnek, sem a tulajdonosi joggyakorló, sem a Miniszterelnökség nem válaszolt kérdéseinkre.
Tanács Zoltánnak szabad, amit Feledy Botondnak nem? – 216 milliárd értékű szerződések a NER-rel!
A cikk Tanács Zoltánnak, a Tisza Párthoz 2025-ben csatlakozott szakpolitikusnak a múltját és üzleti kapcsolatait vizsgálja. Tanács 1999 és 2025 között a Horváth tanácsadó csoport magyarországi leányvállalatánál, az IFUA Horváth & Partners Kft.-nél dolgozott, ahol 2009-től partneri rangban tevékenykedett. A vizsgálat szerint az IFUA 2010 és 2026 között 98 nyilvános közbeszerzésben volt érintett mintegy 216,3 milliárd forint összértékben (többek között a Digitális Kormányzati Ügynökség és az Áder János-féle Kék Bolygó Alapítvány megbízásaiból). A cikk azt a kérdést járja körül, hogy a Fidesz-kormányok alatt jelentős állami megrendelésekhez jutó cég korábbi döntéshozójaként Tanács Zoltán elszámoltatható-e, illetve állt-e még munkakapcsolatban a vállalattal a Tisza Párthoz való csatlakozása után.
Gajdos László hat hónapjáról
A cikk a Gajdos László által vezetett Élő Környezetért Felelős Minisztérium belső működését, konfliktusait és politikai elszigetelődését mutatja be bennfentes források alapján. A tárca működését a kezdetektől fogva szakmai és vezetői tapasztalatok hiánya, nepotizmus, folyamatos kirúgások és a belső ellentétek jellemzik. A miniszter helyzetét nehezítik a külföldről finanszírozott és pesti „sötétzöldekkel” való konfliktusok, a kormányzati kommunikációs letiltások, valamint a több alkalommal tetten ért hazugságok (pl. a Hermina úti villa és a minisztériumi autók ügye). A cikk részletesen elemzi a tárca államtitkárainak (Kelemen Ágnes, Rozinka Zsolt, Kőrösi Levente és Kertész-Káldosi Zsuzsanna) vitatott hátterét és szerepét. Összességében a szakma és az állomány úgy látja: bár Gajdos jó szakember az állatvédelemben, a miniszteri pozíció és a kormányzati igazgatás túl nagy feladatnak bizonyult számára.
Kálnoki-Kiss Attila lemondásáról – 1. rész
A Belügyminisztérium belső tevékenységére rálátó források első cikkét közöljük a sportért felelős államtitkár, Kálnoki-Kiss Attila lemondásával kapcsolatban.
Igazából már három miniszter is eljutott a felmondásig
Folytatva a Facebook-kormányzás anatómiájának feltárását, ezúttal is felemeljük ennek a furcsa kormányzásnak a szoknyáját, és belesünk a kulisszák mögé.
Amit szabad a Jupiternek, nem szabad a fideszeseknek – A Mártha Imre-ügy margójára
1. Ha beigazolódik Forgács Ágnes gyanúja, hogy Ómolnár Miklós a titkosszolgálatoktól kapott „füleseket”, dossziék formájában, az nagyon durva fordulópontja lesz a magyar történelemnek. Miért? Beigazolódik az a régóta lebegtetett gyanú, hogy a Rogán Antal-féle titkosszolgálati kéz időről-időre besegített újságírókon keresztül a Fidesz ellenzékének lejáratásában. Tehát ez a Szabó Bence-sztori lenne pepitában – vagyis titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg embereket, akik az akkori ellenzékhez kötődtek, tehát a TISZA Párthoz. Bár, amíg a Szabó-féle történet a mai napig hihetetlenül lyukas és egymásból nem következő állításokat tartalmaz, addig Forgács Ágnes vallomásával a Mártha Imre-ügy új szintre emelkedett. Főleg, ha Forgács Ágnes nem ezredes lesz, három rendfokozatot ugorva – egyúttal pedig a Belügyminisztérium kabinetfőnöke is egyszemélyben. Tehát ez némi hitelt adhat távolról nézve az Átlátszónak adott interjújának.
A Facebook-kormányzás anatómiája az, hogy nem működik az állam
Hónapok óta azt harsogja az ellenzék, hogy „Facebook-kormányzás” zajlik a Tisza Párt által. Hogy ennek utánajárjunk, hét név nélkül nyilatkozó bátor emberrel kísérletet teszünk arra, hogy felemeljük ennek a furcsa kormányzásnak a szoknyáját, és belessünk a kulisszák mögé. Miért név nélküliek? Mert mindannyian az államigazgatásban dolgoznak, ezért fontos megvédeni a személyazonosságukat.
Pénzért nem lehet lojalitást venni
A szöveg a magyar politikai lojalitás természetét és átalakulását elemzi az Antall-kormánytól a Fidesz-érán át egészen 2026-ig. Rámutat, hogy míg Antall József a belső ellenzék bevonásával próbálkozott, Orbán Viktor a feltétlen lojalitásra építette rendszerét. A sorozatos kétharmadok után azonban a lojalitás pénzügyi és érdekalapúvá vált (pl. Mándoki László, Majka), ami a valódi elköteleződés hiányához és törékenységhez vezetett. Az írás a politikai szerepváltásokat (pl. Velkey György) és a társadalmi bázis megváltozását vizsgálva megállapítja, hogy az anyagi érdekekre épülő hűség fenntarthatatlan, az online térben pedig a közösségi élmény helyét a gyűlölet vette át.
Első stáció
A szeptember 5-i tüntetés nyomán három állításom van a jobboldal részére, vitaindító belügyként kezelve – egyúttal folytatva egy korábbi cikksorozatot.