Orbán Anita lemondásáról - 1. rész

Mikes Kelemen • 2026. 10. 20. 08:53
12 perc olvasás • 14,814 megtekintés
Orbán Anita lemondásáról - 1. rész

Mikes Kelemen álnéven egy, a Külügyminisztérium belső tevékenységére rálátó Forrás első cikkét közöljük. Az állításokkal kapcsolatban kerestük a Külügyminisztériumot is, amint válaszolnak, változtatás nélkül közöljük.

Ha már óriási felháborodással tagadta Kapitány, hogy igazából a MOL elnöki székébe szeretne beülni a fapados miniszterségből, érdemes egy kicsit a színfalak mögé benézni.

Tény, ami tény, senki nem szeret egy bántalmazóval együtt dolgozni. Úgy általában se. S ezzel a kormánytagok sincsenek másként. Főleg a női kormánytagok…

Orbán Anita először kereken 20 nappal a kormányalakítás után (!!), Magyar Péter június 2-i berlini látogatása után nyújtotta be lemondását. A berlini látogatásra a katasztrofálisan szervezett és még rosszabbul lemenedzselt lengyelországi út után került sor.

A lengyel utat egy szóval jellemezték: káosz. (Például a külügynek - külső okokból - még a megfelelő és a filmszínházat kiszolgáló gyorsvonatra sem sikerült jegyet intéznie, ezért lassabb vonattal tudott csak a delegáció Krakkóból Varsóba átutazni.) A szervezési szerencsétlenkedés, a céltalan és tartalomnélküli megbeszélések és Magyar rossz szereplései miatt az út egyébként is végig feszült volt. Magyar méltatlan és személyeskedő odaszólásai Orbánnak sokakat megdöbbentettek.

Az ezt követő berlini út aztán fokozta a már meglévő feszültségeket. Nemcsak belső körben, hanem a berlini követségen is folytatódott Magyar verbális lincselése, ezzel megalázó helyzetbe hozva a külügyminisztert saját beosztottjai előtt is. Magyar miatt az út után ezért Orbán azonnali lemondását helyezte kilátásba. 

A PR-szempontból katasztrofális lépést, miszerint a kormány első számú női tagja, mint miniszterelnök-helyettes 1 hónapon belül lemond, Magyar Péter azonnal és sikeresen hárította. Hogy mivel fogta meg Orbánt, az nem világos, de valószínűleg Orbán is átértékelte azt, hogy nem szeretne minden idők legrövidebb ideig szolgáló külügyminisztere lenni, egyben kitenni magát a Tisza-szekta belső magjának és brutális erejű kommentszekciójának, akik számára Magyar sérthetetlen és tévedhetetlen.

Az is köztudott, hogy a miniszterek szankció- és utánnyúlás-mentes távozásának feltétele 1 év szolgálat. Ezt Magyar Péter többször világossá tette, nem csak Orbánnak. Ezután lehet csak átejtőernyőzni például washingtoni nagykövetnek. Orbán és Magyar így a konfliktust rendezték, a botrány elmaradt. A sebek viszont megmaradtak Orbánban.

A kedélyek aztán valamelyest csitultak. Kevesebb közös felület, találkozás és parlamenti jelenlét. Több utazás. Nyár végéig ezzel el lehetett döcögni, mégis Orbán Anita nyilvános szereplései során minden az arcára volt írva. Orbán polgáribb stílusú kormányzásra, tiszta profilú külügyminiszteri feladatkörre, kevésbé centralizált döntéshozatalra, nagyobb autonómiára számított.

Nyomásra Orbánnak több, kompetens és nem a Fidesz politikai sodrához tartozó volt kollégáját is fel kellett mentenie nagyköveti és vezetői posztokból, megalázó és sokszor méltatlan beszámoltatási s hazarendelési utasítások mellett. Tény, Orbán próbált korrekt lenni, de nem kerülhette el, hogy a volt nagyköveteket személyesen is számonkérje bagatell ügyekben is, sokszor egészen elképesztően méltatlan szituációkat generálva. (Volt nagykövetek tekintetében aztán egyéb, a külügy hatáskörével nem összeegyeztethető utasításokra is sor került…)

Orbánt az is zavarta, hogy a minisztérium HR működésére, a felmentésekre és kinevezésekre is Ruff és Magyar folyamatos kontrollt gyakorolt, döntéseikkel sokszor nem értett egyet, s azokat nehezen emésztette meg. A felmentett nagykövetek pótlása is kilátástalannak tűnt és tűnik a mostani személyzeti politika mellett.

Augusztus végén aztán jött az újabb nyílt csattanás. Augusztus 24-én a rendes nyár végi Misszióvezetői Értekezletet követően a szokásosnál is jobban frusztrált Magyar Péter rapportra hívta külügyminiszterét Bem téri irodájába.

Magyar Péter ismételten az ő sajátos stílusában kifogásolta azt, hogy a Külügyminisztériumban nem halad a leszámolás és az elszámoltatás, nem halad az állomány megtisztítása, és a Külügyminisztérium az egyik legrosszabbul teljesít a feljelentések tekintetében. A külügy nem hozza a számokat. Orbán érvei, miszerint a külügy egy szakmaibb, kontinuitásra is építő logikában működik s, hogy Orbán alapvetően a diplomáciára akar koncentrálni, Magyart nem hatotta meg. 

Magyar bizalmatlansága és Orbán ellenállása miatt korábbi kabinetfőnökét, Velkey Györgyöt pedig ekkor kvázi a miniszter feje fölé tette. Az üvöltözésbe torkolló Bem téri megbeszélésen az is elhangzott: Orbán Anita vegye tudomásul, hogy Velkey György Magyar Péter “szeme, füle és keze”. Az elszámoltatást Velkey fogja vinni, aki közvetlenül Magyarnak jelent majd. Viszont Orbán nem vonhatja ki magát ebből, bele kell neki is tennie az arcát. Nincs finomkodás, nincs kivétel. Az is világossá vált, hogy Orbánnak a kinevezések terén is teljes alárendeltségben kell dolgoznia. Orbán Anita tehát kvázi megfigyeltté és alárendeltté vált saját minisztériumában, miközben kezét megkötötték.

Az üvöltözést féltucat külügyminisztériumi alkalmazott is hallotta, beleértve a folyóson közlekedőket, tovább gyalulva ezzel Orbán belső tekintélyét. Orbán Anitát nemcsak a tartalom, hanem az alpári, káromkodásokkal teli, személyeskedő stílus ismételten felháborította. Orbán ekkor nem csak a lemondását, hanem az azt bejelentő sajtónyilatkozatot is előkészítette.

Majd ezt követően Orbánt ismét visszarántották. Ha egyszer Orbán elhagyja a tiszás tébolydát, az okokat jobban megismerjük. A fentebb írt, s Orbán által nagyon is ismert szempontok mellett Magyar és Orbán újra beszéltek, közvetítők is igyekeztek a konfliktust tompítani.

Orbán így újra visszakozott, s egy nappal később (augusztus 25.) már egy tőle idegen hangvételű videóban jelentette be, hogy feljelentést tett a korábbi kormányok lélegeztetőgép-beszerzései miatt. Orbán Anita teljesítette Magyar kérését, de metakommunikációja itt is szinte mindent elárult.

A Magyar által adott politikai utasítást szintén igazolja, hogy két nappal Orbán videója után már azt láthattuk műsoron, ahogyan Velkey és az egészségügyi miniszter Hegedűs egy raktárban csomagolnak ki a Covid alatt beszerzett lélegeztető-gépeket és magyarázzák azok műszaki paramétereit. Hozni kell ugye a számokat és kell az elszámoltatási tartalomgyártás is. Velkey ezt viszi is tovább, miközben Orbán ezt próbálja magától, helyesen, távol tartani.

Magyar Péter augusztus végén tehát újra letörte Orbán kiugrási kísérletét, miközben akaratát végigverte.

Az elridegülés ugyanakkor teljesen egyértelmű, a külügyminiszter szemmel látható megroggyanása szintén. Orbán lehetne a Tisza egyik legnépszerűbb politikusa, de tudatosan tartózkodik a szereplésektől, s kerüli a tiszás eseményeket. Nem véletlenül nem vett és vesz részt a Tisza országjáró kampányrendezvényein sem.

Három a magyar igazság, és 2027 áprilisa még messze van. Orbán minden egyes egyhetes külföldi úttal közelebb kerül az egyéves határhoz. A kormányzatnak azonban nem úgy kellene működnie, hogy a miniszterek az építkezés és a munka helyett a túléléssel, valamint saját mentális-pszichés állapotukkal vannak elfoglalva, a főnökük újabb verbális lincselésétől való félelemben kelnek, s fekszenek…

Mindenestre, ha Orbán Anita végül nem bírná tovább, van, amit már most adott a hazának. Szállóigévé vált leírása a Tisza-kormány működéséről önbeteljesítő erővel fog továbbra is velünk maradni: kőprofik.

Folyt. köv.

 

Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!