Közélet
Jobboldal ma - 2. rész
Cikksorozatunk első részében tisztáztuk a jobboldal valódi ideológiai alapjait: a meritokráciát, a történelmi alázatot és a rend primátusát. Ha azonban megnézzük a mai magyar valóságot, azt látjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége élesen elfordul ettől az iránytól. Hogyan lehetséges, hogy 16 évnyi folyamatos jobboldali kormányzás után a hazai ifjúság elsöprő arányban baloldali vagy liberális? A válasz a hatalom elleni természetes lázadásban és a magyar rögvalóságban rejlik.
Hatalmi érdekei mentén alkothat új választási törvényt a Tisza
Volt egy nagyon érdekes, de sokak által ki nem emelt rész Magyar Péter Kossuth rádiónak adott hétfői interjújában. A korábbi miniszterelnöki interjúktól hangvételében egyáltalán nem különböző beszélgetés egy pontján ugyanis a kormányfő arról beszélt, hogy ugyan tervei szerint még ebben a ciklusban lesz új alkotmány és új választási törvény, ez múlik azon is, hogy az emberek az előbbit elfogadják-e. Ami igazán fontos, hogy állítása szerint utóbbi, vagyis a választójogi törvény módosítása csak az alkotmányozás folyamatának lezárulta után elképzelhető. Szavaiból ugyanakkor az is következik, hogy ha az új alkotmányt az emberek nem erősítik meg a már előre belengetett népszavazáson, akkor 2030-ban a jelenlegi feltételek szerint járulunk az urnákhoz. Nem sokkal jobb a másik lehetőség sem. Látva ugyanis a Tisza tempóját és az ügyben elhangzott mondatokat, új alkotmány leghamarabb 2028 elején lehet és ha utána fognak hozzá az új választási jogszabályok kidolgozásához, akkor
Jobboldal ma
enerációs szakadék Magyarországon és kőkemény, nemek közötti hidegháború Nyugaton. A modern politika mára nemcsak a társadalmat, de a párkapcsolatokat is végzetesen kettészakította. Ahhoz azonban, hogy ezt a több cikkben tárgyalt, jövőnket fenyegető krízist megértsük, először a kályhához kell visszatérnünk. Mert amíg nem tudjuk, mit jelentenek valójában az eszméink, addig csak a sötétben tapogatózunk. Mi a jobboldal? Manapság sok helyen felmerül ez a kérdés. Főleg magukat jobboldalinak valló embereknél. Kizárnak más jobboldaliakat ebből a csoportból, mert valamiben mást gondoltak. A nagy politikai vereség után zajlik az önmeghatározás. Pedig nem biztos hogy ennek olyan bonyolultnak kéne lenni. Az nem lep meg, hogy a témában nem jártas tömegek nincsenek tisztában a fogalmakkal, de az igen, hogy magukat tájékozottnak gondoló emberek sem, és bevallom senki nem fordult konkrétan hozzám, miért is tették volna, tök ismeretlen figura vagyok, de megszólítva éreztem magam. Kezdjük ott, hogy nincs 100%-ban jobboldali ember. Erről már egy másik cikkben írtam pár sort, de újra előveszem, mert itt is különösen fontos. Ha veszünk 10 ügyet vagy kérdést, nagyon kevés olyan ember van, aki mind a 10-re a jobboldali választ fogja adni. Tehát árnyalatok vannak, és attól függ a domináns világnézeted, hogy melyik nézet nyer meg a legtöbb kérdésben. Ez egy ideális világban úgy gondolom, segítené a párbeszédet a különböző felek között, de nem egy utópiában élünk.
Az államtitkárság megszűnt, a misszió folytatódik
Szeptember 14-én kezdte meg működését az Axioma Center for Persecuted Christians (CPC). A szervezet civil keretek között folytatja az üldözött keresztény közösségek támogatását. Az Azbej Tristan volt államtitkár által vezetett központ kutatásokkal, érdekképviselettel és közvetlen támogatásokkal siet a világszerte üldöztetést elszenvedő keresztények segítségére.
Mikortól ember az ember? – Egy este a szívhangrendelet és az abortusz kérdése körül
Megrendezésre került a „Legyen mindenkinek születésnapja” életvédő est. A program apropója kettős volt: egyrészt az Axióma Központ nemrég megjelent kutatását volt hivatott promotálni, mely a szívhangrendelet néven ismertté vált jogszabály félreértett mivoltát taglalja, másrészt a szeptember 12-én megrendezésre kerülő Mindenki Születésnapja sétára hívta fel a figyelmet.
Mohács 500
1526. augusztus 29. Délelőtt 9 óra. Ott állsz egy akkora embertömegben, amilyet soha azelőtt nem láttál még. 30 ezer ember fegyverben. A nappal együtt keltetek, és mire az elérte a kéklő eget, ti már hadrendben álltok. Magyarok, csehek, németek, lengyelek. Még nem sokat észleltek az ellenségből. De a félelem és az izgatottság elszorítja a torkod és a mellkasod. De itt a király is, és az ország majdnem minden nagyura. Együtt fog küzdeni paraszt és király. A tapasztaltabb katonák azt mondják, ez jó hely a csatához. Viszont te csak egy előtted elterülő mocsaras síkságot látsz. Onnan fog érkezni az ellenség. Az ellenség, akikkel már a nagyapád is harcolt. Az ellenség, amely időről időre rátört az országra. Az ellenség, akikkel még a legendás Hunyadiak is küzdöttek. Hallottál a nándorfehérvári diadalról. Mesélt róla nagyapád, harcolt ott. Csodát tett. Most neked kell. Csodát tenned.
Állatkínzás, milliós megtekintések az interneten
A digitális kor egyik legsötétebb árnyoldala a figyelemgazdagság: a felületeken extrém, polgárpukkasztó vagy éppen nyíltan provokatív viselkedés gyakran sokkal nagyobb elérést generál, mint a minőségi tartalom. Az utóbbi időben egyre több olyan élő adás és videó üti fel a fejét a népszerű videómegosztókon, amelyek nemcsak a jóízlés határait lépik ét, de súlyos morális és jogi kérdéseket is felvetnek. Az állatokat elvileg törvény védi. A jelek szerint azonban a hatóság – dokumentáltan – nem tesz semmit.
Magyar Péter profi social media tartalomgyártó - Szirmai Gergely filmkritikus | KözBeszéd #149
Szirmai Gergely filmkritikus, utazó riporter, internetes tartalomgyártó a KözBeszéd vendége, ahol Meruk Marcellel beszélget a rövid és hosszú videós formátumok viszonyáról, az utazós tartalomgyártásról, az ADHD divattá válásáról, a mesterséges intelligencia szerepéről, valamint a múlt művészeti örökségének újraértelmezéséről.
Nem baj, ha egy miniszterelnök helikopterrel megy Paksra
A magyar közbeszéd megint megtalálta a legfőbb témáját. Bár hiába vagyunk túl az évszázad katasztrófáján, amelyből megannyi tanulságot kellene levonni és hiába választott a Parlament épp új köztársasági elnököt igencsak vitatható körülmények között, a legforróbb téma most mégis Magyar Péter helikopterezése.
Tanuljunk már a hőhullámból és az energiaválságból!
A jelenlegi katasztrófa rávilágít arra, hogy mennyire pazarló életet is élünk. Még nem késő változtatni. Először is ki kell mondanunk: az, ami ma Magyarországon zajlik, az ország történetének egyik legsúlyosabb katasztrófája. Nem úgy tör ránk, mint a Covid, nem visz el házakat és életeket, mint az árvíz vagy a vörösiszap, a hatásai ugyanakkor messze túlmutatnak a fent említett bajokon. Ma ugyanis szerte Magyarországon és Európában hiány van. Hiány van vízből, hiány van energiából – és hiány van tudatosságból. Ennek hatásait máris érzékeljük, de még mindig nem látjuk, hogy mennyire súlyosak. Mert alapvető közgazdasági összefüggés, hogy amiből hiány van, annak növekszik az ára. Nem lesz ez másképp a vízzel és az energiával sem. Főleg akkor, ha a kereslet is a jelenlegi szinten marad.