A magyar közbeszéd megint megtalálta a legfőbb témáját. Bár hiába vagyunk túl az évszázad katasztrófáján, amelyből megannyi tanulságot kellene levonni és hiába választott a Parlament épp új köztársasági elnököt igencsak vitatható körülmények között, a legforróbb téma most mégis Magyar Péter helikopterezése.
A jelenlegi katasztrófa rávilágít arra, hogy mennyire pazarló életet is élünk. Még nem késő változtatni. Először is ki kell mondanunk: az, ami ma Magyarországon zajlik, az ország történetének egyik legsúlyosabb katasztrófája. Nem úgy tör ránk, mint a Covid, nem visz el házakat és életeket, mint az árvíz vagy a vörösiszap, a hatásai ugyanakkor messze túlmutatnak a fent említett bajokon. Ma ugyanis szerte Magyarországon és Európában hiány van. Hiány van vízből, hiány van energiából – és hiány van tudatosságból. Ennek hatásait máris érzékeljük, de még mindig nem látjuk, hogy mennyire súlyosak. Mert alapvető közgazdasági összefüggés, hogy amiből hiány van, annak növekszik az ára. Nem lesz ez másképp a vízzel és az energiával sem. Főleg akkor, ha a kereslet is a jelenlegi szinten marad.
Maximális fordulatszámon dübörög a kormányzati kommunikációs gépezet. Magyarország energiabiztonságának aggasztó helyzete megkívánja a nyílt és egyenes beszédet, a kialakult állapot várható következményeinek és lehetséges kockázatainak teljes körű felmérését, valamint a vizsgálódás eredményeinek a nyilvánosság elé tárását. Felelni kellene például arra is, hogy az előző rendkívüli hőség óta mit tett a kormány az ország energiabiztonságának, valamint a Paksi Atomerőmű zavartalan működésének biztosítása érdekében.
Hagyják békén végre az érintetteket és hadd végezze a dolgát a nyomozó hatóság! Egyre gusztustalanabb játszma az, amit az úgynevezett Zsolti bácsi ügyben látunk. A legfrissebb fejlemények arról szólnak, hogy az ügy állítólagos koronatanúja, Bangó Sanyika egy bejegyzésében Semjén Zsoltot nevezte meg Zsolti bácsiként. Persze ez nagy meglepetést nem okozott, hiszen eddig is minden, az ügyhöz közel álló, bennfentesnek tűnő szereplő ezt sugallta. Két másik körülmény azonban ennél sokkal érdekesebb.
Hihetetlennek tűnik, hogy miközben a Tisza Párt, pontosabban az időközben miniszterelnökké választott vezetője, Magyar Péter nagyjából két éve készült a köztársasági elnök eltávolítására, nincs terve a következő lépésre.
Sajnos ugyanakkor egyre inkább azt látom, hogy az önálló gondolat azoknál is hiánycikké vált, akik az elmúlt időszakban büszkén hirdették magukról a gondolkodás, az újságírás és a vélemény szabadságát. Legfrissebb élményem Ruszin-Szendi Romulusz Kontrollnak adott interjúja (Kontroll: Ruszin-Szendi Romulusz: elindult a Tisztítótűz-művelet a...), amelyben a honvédelmi miniszter elmondja, hogy amikor vezérkari főnök volt, jelentkezett a seregbe egy átműtött katona, de hamar ki is esett a rendszerből. És hozzáteszi, hogy ha valaki saját magával nincsen tisztában, nehéz fegyvert adni a kezébe.
Mi, médiával, jogtudománnyal, kultúrával – igazából mindennel – foglalkozó, majdnem egyetemi oktatók, politikafogyasztók, társadalmi mételyeket kutat...
A legkisebbek szemszöge a hatalom logikájával szemben – Solymári Dániel a Magnifica humanitas enciklikáról.
Magyar Péter közvetlen környezetéből 4 millió forintot ígértek Bangó Sándornak, vagy ahogyan emlegették anno, Sanyikának azért, hogy hamis váddal sározzon be fideszes politikusokat – állítja Kis Márió, a Szőlő utcai javítóintézet egykori nevelője. Az eset túlmutat önmagán, a jelenlegi kormányfő szinte minden egyes megszólalását a kampány során tökélyre fejlesztett politikai gátlástalanság jellemzi.
