Közélet
A Kúria elnöke lesz Magyar Péter következő áldozata?
A cikk állításai szerint Magyar Péter és a Tisza Párt zárt körű egyeztetésein előre megtervezik a politikai és közéleti konfliktusokat, beleértve a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a menesztését is. Az írás egy öt lépésből álló forgatókönyvet vázol fel (amelyet Polt Péter esetéhez hasonlítanak): ennek részeként először a Magyar Bírói Egyesületen (MABIE) keresztül generálnak belső konfliktusokat a bírói fórumokon, majd sajtómegkeresésekkel és szivárogtatásokkal tematizálják az ügyet, ami végül a Kúria elnökének év végi leváltásához vezethet.
Gombok már vannak, egyszer majd kabát is lesz – nem értek véget az új tankerületi igazgatók körüli anomáliák
A kormány 2027. január 1-jétől megszünteti a Klebelsberg Központ középirányítói szerepét, és a tankerületeket közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium alá rendeli. Bár a változtatásoktól átláthatóságot és nagyobb önállóságot ígértek, a 60 tankerületi igazgatói posztra kiírt új pályázati eljárás komoly kritikákat és bizonytalanságot szült: az értékelési szempontok nem nyilvánosak, a pedagógusok és polgármesterek véleményezési lehetősége korlátozott volt, a pályázóknak pedig úgy kellett ötéves terveket írniuk, hogy a leendő rendszer pontos működési feltételei még nem ismertek. A zűrzavart jelzi, hogy az észak-budapesti igazgató már az első munkanapján visszalépett, a dél-pesti tankerület frissen kinevezett vezetője pedig eleve csak januárig tervezi betölteni a posztot egy másik iskolai pályázat miatt, ami súlyos összeférhetetlenségi kérdéseket is felvet.
Kik kereshetnek többet a miniszterelnöknél? A Szerencsejáték Zrt.-nél több ilyen vezetőt is találunk
4,5 millió forintot meghaladó havi javadalmazások, igazgatósági tiszteletdíjak és egy testület, amely hónapok óta egyetlen döntést sem hozott. Miközben a társaság vezetői a miniszterelnöki illetményt meghaladó javadalmazásban részesülnek, sem a tulajdonosi joggyakorló, sem a Miniszterelnökség nem válaszolt kérdéseinkre.
Szükség van jobboldalra, de a Fidesz nélkül.
Magyarországon a politika átalakulóban van, ami számos olyan kérdést életre hív, amiket már korábban meg kellett volna beszélni. A jobboldal válsága nem 2026-ban alakult ki, régóta nagy a baj és ebből a kiút legkevésbé a Fidesz megújulása lesz. Sőt, azt állítom, hogy amíg a Fidesz a jobboldali ellenzék vezető ereje, addig nincs lehetőség a komoly párbeszédre, új pártok felemelkedésére és új jobboldal felépítésére.
Mi lenne Feledy Botonddal egy nem a végletekig hiszterizált országban?
Az, amit a Magyar Külügyi Intézet vezetője tett, érték is lehetne egy olyan országban, ahol a folytonosság, a tárgyilagosság és a szakmaiság valóban számít. Merthogy tulajdonképpen mi is volt Feledy Botond bűne? Az, hogy volt az előző kormányban egy olyan ember, aki kíváncsi volt a véleményére? Ő pedig azért, hogy a 4 fős cégét eltartsa, úgy volt vele, hogy ha megkérdezik, elmondja ezt, főleg ha fizetnek is érte? Vagy az, hogy ezt eltitkolta? Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez utóbbi.
Fortuna a vesztesekre is rámosolyog – így lett Sólyom Zoltán a Szerencsejáték Zrt. új vezérigazgatója
Kormányszintű nézeteltérések és négyhónapos elhúzódó döntéshozatal után Sólyom Zoltánt nevezték ki a Szerencsejáték Zrt. új vezérigazgatójává. A felügyelőbizottság korábbi elnöke és sikeres üzletember – aki korábban a Tisza Párt előválasztásán is elindult – Kármán András pénzügyminisztertől kapott megbízást arra, hogy átláthatóvá tegye a korábban „NER-kifizetőhelyként” működtetett állami vállalatot és annak milliárdos támogatási rendszerét.
Kőprofin megy a tankerületi igazgatók leváltása, két nappal a határidő előtt még nincs névsor
A Tisza-kormány a tanévkezdést követően mind a 60 tankerületi igazgató cseréje mellett döntött, ami a szakmai szempontok mellőzésével és a jól teljesítő vezetők eltávolításával járt. A 60 helyre beérkezett 567 pályázat elbírálását és véleményezését látszatdemokratikus eljárás kísérte: bár az intézményi dolgozók és polgármesterek is szavazhattak, a rendkívül szűk határidők, a titkosság hiánya és a személyes bemutatkozások elmaradása miatt a szakszervezetek (PDSZ, Tanítanék) és az érintettek éles kritikával illették a folyamatot.
Tényleg azon vitatkozunk, hogy ki szerepelhet egy RTL-es realityben?
A legújabb, napok óta tartó mikrobalhé tökéletes látlelet a társadalom állapotáról. Mi a közös Mérő Verában, Vona Gáborban, Rainer-Micsinyei Nórában és Török Gáborban? Akár egy ócska pesti vicc is kezdődhetne így, azonban ez most a valóság, ők lettek ugyanis a főszereplői a közéletet az indokoltnál jóval több ideje foglalkoztató összefeszülésnek. A történet onnan indult, hogy az elmúlt évek két legértelmesebb kereskedelmi tévés műsorának egyikébe, az RTL-en futó Árulókba (a másik nézhető produkció egyébként a TV2-es Kincsvadászok) a szerkesztők ugyanabba a kastélyba küldték nyomozni Vona Gábort és az említett két hölgyet. Ők ketten - Sapkás Pirézzel kiegészülve - pedig komoly fenntartásaiknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a korábban a cigányokat bűnözőnek nevező, náci elhajlással vádolt Vona is a műsor szereplője. Ezzel kapcsolatos kiakadásukat pedig Török Gábor is szóvá tette, a két hölgy pedig nem volt rest válaszolni és a politológust is elküldeni melegebb éghajlatra.
Jobboldal ma - 2. rész
Cikksorozatunk első részében tisztáztuk a jobboldal valódi ideológiai alapjait: a meritokráciát, a történelmi alázatot és a rend primátusát. Ha azonban megnézzük a mai magyar valóságot, azt látjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége élesen elfordul ettől az iránytól. Hogyan lehetséges, hogy 16 évnyi folyamatos jobboldali kormányzás után a hazai ifjúság elsöprő arányban baloldali vagy liberális? A válasz a hatalom elleni természetes lázadásban és a magyar rögvalóságban rejlik.
Hatalmi érdekei mentén alkothat új választási törvényt a Tisza
Volt egy nagyon érdekes, de sokak által ki nem emelt rész Magyar Péter Kossuth rádiónak adott hétfői interjújában. A korábbi miniszterelnöki interjúktól hangvételében egyáltalán nem különböző beszélgetés egy pontján ugyanis a kormányfő arról beszélt, hogy ugyan tervei szerint még ebben a ciklusban lesz új alkotmány és új választási törvény, ez múlik azon is, hogy az emberek az előbbit elfogadják-e. Ami igazán fontos, hogy állítása szerint utóbbi, vagyis a választójogi törvény módosítása csak az alkotmányozás folyamatának lezárulta után elképzelhető. Szavaiból ugyanakkor az is következik, hogy ha az új alkotmányt az emberek nem erősítik meg a már előre belengetett népszavazáson, akkor 2030-ban a jelenlegi feltételek szerint járulunk az urnákhoz. Nem sokkal jobb a másik lehetőség sem. Látva ugyanis a Tisza tempóját és az ügyben elhangzott mondatokat, új alkotmány leghamarabb 2028 elején lehet és ha utána fognak hozzá az új választási jogszabályok kidolgozásához, akkor