Minimum 538.794 Magyarországon született honfitársunk él külföldön. Ők javarészt 2026-ban a Tiszára szavaztak, a változásra. Felmerül a kérdés, hogy akkor most ők haza jönnek? Vagy ez csak egy vasárnapi program volt, különösebb elköteleződés nélkül. Régi vita, hogy a külhoni magyarok, vagyis akiknek a szülőföldje valaha Magyarország volt, csak a trianoni határok ma egy másik országhoz pakolták őket: szavazzanak-e vagy sem. Szerintem, és a legtöbb jó érzésű ember szerint, ez nem is kérdés. Hiszen arról ők nem tehetnek, hogy Temerinbe, vagy Beregszászba születtek magyarnak és mondjuk nem Budaörsre. Nem tehetnek arról sem, hogy nem hapcizott a határok meghúzásánál a francia-angol diplomaták tolla és ma egy másik ország állampolgára is – jobb esetben.
Te is unod már a kampányt? Fáraszt már a folyamatos sárdobálás? Sajnos a TV-ben lévő tartalom és az utcán megjelenő plakátok ügyében nem tudok segíteni. Egyszerűen ki kell várni a végét.
Miközben Magyarország kampánylázban ég, egyre inkább beszűkül a tudatunk. Egyre kevesebbet érzékelünk a külvilágból pedig április 13-án is ugyanazokból áll majd a magyar nemzet, éljünk bárhol is a világban.
Hiába próbáltam többször is emberien köszönni neki, falba ütköztem. Csak egyetlen, gépies kérdést ismételt nekem: „Ki küldött? Kinek dolgozol?” Aztán mintha egy filmben lennék, szó nélkül otthagyott. Hallgatsz vagy felszólalsz?- mindegy Ez az ellenségeskedés már rég nem csak a politikusoké, párttól függetlenül átragadt a választókra is. A gyanakvás mérgezi a levegőt, minden mondatban és mozdulatban hátsó szándékot vagy politikai haszonszerzést látnak. Ha nem vagy velük, akkor automatikusan ellenük vagy, középút nincs, csak kérdőre vonás. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg erről Fodor Gábor is a KözTér című műsorunkban.
A KözBeszéd legújabb elemzésében Pokol Béla, Szentpéteri Nagy Richard és Gaudi-Nagy Tamás vázolják fel a 2026-os választások négy lehetséges kimenetelét, kitérve a kétharmados áttörés kockázataira
Választási hangulat Németországban és Magyarországon
Egy ideális világban nem írnám meg ezt a cikket. Ám mikor meghallgattam Szabó Bence rendőr százados másfélórás interjúját, mélységesen elszörnyedtem. Kellett egy óra, hogy feldolgozzam az elmondottakat. De aztán valami nem stimmelt. Mármint nem állt össze a kép, a történettel kapcsolatban, amit Szabó elénk tárt: ezért meghallgattam még egyszer. Sőt, utánaolvastam az állításoknak is. És így már egy teljesen másik interjút látok.
a 2026-os európai energiakrízisről: hogyan váltunk az orosz függőség után az USA kiszolgáltatottjává, és miért fizetünk rekordárat a benzinért?
Négy évvel az ukrajnai invázió kezdete után a harctéri helyzet patthelyzethez közeli állapotba került. Ebben a szituációban Kijev legfőbb stratégiai r...
