Vélemény
A Kúria elnöke lesz Magyar Péter következő áldozata?
A cikk állításai szerint Magyar Péter és a Tisza Párt zárt körű egyeztetésein előre megtervezik a politikai és közéleti konfliktusokat, beleértve a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a menesztését is. Az írás egy öt lépésből álló forgatókönyvet vázol fel (amelyet Polt Péter esetéhez hasonlítanak): ennek részeként először a Magyar Bírói Egyesületen (MABIE) keresztül generálnak belső konfliktusokat a bírói fórumokon, majd sajtómegkeresésekkel és szivárogtatásokkal tematizálják az ügyet, ami végül a Kúria elnökének év végi leváltásához vezethet.
Gombok már vannak, egyszer majd kabát is lesz – nem értek véget az új tankerületi igazgatók körüli anomáliák
A kormány 2027. január 1-jétől megszünteti a Klebelsberg Központ középirányítói szerepét, és a tankerületeket közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium alá rendeli. Bár a változtatásoktól átláthatóságot és nagyobb önállóságot ígértek, a 60 tankerületi igazgatói posztra kiírt új pályázati eljárás komoly kritikákat és bizonytalanságot szült: az értékelési szempontok nem nyilvánosak, a pedagógusok és polgármesterek véleményezési lehetősége korlátozott volt, a pályázóknak pedig úgy kellett ötéves terveket írniuk, hogy a leendő rendszer pontos működési feltételei még nem ismertek. A zűrzavart jelzi, hogy az észak-budapesti igazgató már az első munkanapján visszalépett, a dél-pesti tankerület frissen kinevezett vezetője pedig eleve csak januárig tervezi betölteni a posztot egy másik iskolai pályázat miatt, ami súlyos összeférhetetlenségi kérdéseket is felvet.
Tanács Zoltánnak szabad, amit Feledy Botondnak nem? – 216 milliárd értékű szerződések a NER-rel!
A cikk Tanács Zoltánnak, a Tisza Párthoz 2025-ben csatlakozott szakpolitikusnak a múltját és üzleti kapcsolatait vizsgálja. Tanács 1999 és 2025 között a Horváth tanácsadó csoport magyarországi leányvállalatánál, az IFUA Horváth & Partners Kft.-nél dolgozott, ahol 2009-től partneri rangban tevékenykedett. A vizsgálat szerint az IFUA 2010 és 2026 között 98 nyilvános közbeszerzésben volt érintett mintegy 216,3 milliárd forint összértékben (többek között a Digitális Kormányzati Ügynökség és az Áder János-féle Kék Bolygó Alapítvány megbízásaiból). A cikk azt a kérdést járja körül, hogy a Fidesz-kormányok alatt jelentős állami megrendelésekhez jutó cég korábbi döntéshozójaként Tanács Zoltán elszámoltatható-e, illetve állt-e még munkakapcsolatban a vállalattal a Tisza Párthoz való csatlakozása után.
Fortuna a vesztesekre is rámosolyog – így lett Sólyom Zoltán a Szerencsejáték Zrt. új vezérigazgatója
Kormányszintű nézeteltérések és négyhónapos elhúzódó döntéshozatal után Sólyom Zoltánt nevezték ki a Szerencsejáték Zrt. új vezérigazgatójává. A felügyelőbizottság korábbi elnöke és sikeres üzletember – aki korábban a Tisza Párt előválasztásán is elindult – Kármán András pénzügyminisztertől kapott megbízást arra, hogy átláthatóvá tegye a korábban „NER-kifizetőhelyként” működtetett állami vállalatot és annak milliárdos támogatási rendszerét.
Gyuri bácsit bevitték. De mi lesz Zsolti bácsival?
Az biztos, hogy az elmúlt néhány hétben olyan nevek kerültek előzetes letartóztatásba, akikről korábban ezt nem tudtuk volna elképzelni. Az azóta már ki is engedett Jellinek Dániellel, a már szinten nem fogvatartott Fásy Ádámnéval kezdődött a sor, amely Seszták Miklóssal, Hankó Balázzsal és Varga-Bajusz Veronikával folytatódott és – egyelőre legalábbis – a legnagyobb „hallal”, Matolcsy Györggyel zárul.
Iskolareform álmokból
Nemrég jelent meg a Civil Közoktatási Platform, mondjuk úgy, ötletcsomagja, amit el is juttattak a kormányhoz. Lannert Judit korábban előadó is volt a szervezet rendezvényén. Az ötleteléssel nincs baj. Viszont komoly fenntartásaim vannak szinte mindennel, amit most kigondoltak. Mivel vitaindítóként értelmezik ők maguk is, így hát vitassuk meg.
A Tiszában a tányércsörgés már megvolt, a válságpróba még hátravan
A cikk a Tisza Párt belső működését, szerkezetét és jövőbeli kihívásait elemzi a 2025 novemberében kirobbant belső konfliktusuk apropóján. Bár a párt választási győzelmével kormányra került, a hagyományos tömegpárti tagság hiánya és a kizárólag Magyar Péter köré épülő, erősen centralizált struktúra komoly kockázatokat hordoz magában. A cikk rámutat, hogy a választási siker után a kormányzási felelősség, a beváltatlan ígéretek, a kiterjedt pártháttér hiánya és Magyar Péter domináns, konfliktusos vezetési stílusa belső törésekhez vagy a szavazóbázis eróziójához vezethetnek.
Jobboldal ma - 2. rész
Cikksorozatunk első részében tisztáztuk a jobboldal valódi ideológiai alapjait: a meritokráciát, a történelmi alázatot és a rend primátusát. Ha azonban megnézzük a mai magyar valóságot, azt látjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége élesen elfordul ettől az iránytól. Hogyan lehetséges, hogy 16 évnyi folyamatos jobboldali kormányzás után a hazai ifjúság elsöprő arányban baloldali vagy liberális? A válasz a hatalom elleni természetes lázadásban és a magyar rögvalóságban rejlik.
Pénzért nem lehet lojalitást venni
A szöveg a magyar politikai lojalitás természetét és átalakulását elemzi az Antall-kormánytól a Fidesz-érán át egészen 2026-ig. Rámutat, hogy míg Antall József a belső ellenzék bevonásával próbálkozott, Orbán Viktor a feltétlen lojalitásra építette rendszerét. A sorozatos kétharmadok után azonban a lojalitás pénzügyi és érdekalapúvá vált (pl. Mándoki László, Majka), ami a valódi elköteleződés hiányához és törékenységhez vezetett. Az írás a politikai szerepváltásokat (pl. Velkey György) és a társadalmi bázis megváltozását vizsgálva megállapítja, hogy az anyagi érdekekre épülő hűség fenntarthatatlan, az online térben pedig a közösségi élmény helyét a gyűlölet vette át.
Első stáció
A szeptember 5-i tüntetés nyomán három állításom van a jobboldal részére, vitaindító belügyként kezelve – egyúttal folytatva egy korábbi cikksorozatot.