A cikk a Tisza Párt belső működését, szerkezetét és jövőbeli kihívásait elemzi a 2025 novemberében kirobbant belső konfliktusuk apropóján. Bár a párt választási győzelmével kormányra került, a hagyományos tömegpárti tagság hiánya és a kizárólag Magyar Péter köré épülő, erősen centralizált struktúra komoly kockázatokat hordoz magában. A cikk rámutat, hogy a választási siker után a kormányzási felelősség, a beváltatlan ígéretek, a kiterjedt pártháttér hiánya és Magyar Péter domináns, konfliktusos vezetési stílusa belső törésekhez vagy a szavazóbázis eróziójához vezethetnek.
Cikksorozatunk első részében tisztáztuk a jobboldal valódi ideológiai alapjait: a meritokráciát, a történelmi alázatot és a rend primátusát. Ha azonban megnézzük a mai magyar valóságot, azt látjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége élesen elfordul ettől az iránytól. Hogyan lehetséges, hogy 16 évnyi folyamatos jobboldali kormányzás után a hazai ifjúság elsöprő arányban baloldali vagy liberális? A válasz a hatalom elleni természetes lázadásban és a magyar rögvalóságban rejlik.
A szöveg a magyar politikai lojalitás természetét és átalakulását elemzi az Antall-kormánytól a Fidesz-érán át egészen 2026-ig. Rámutat, hogy míg Antall József a belső ellenzék bevonásával próbálkozott, Orbán Viktor a feltétlen lojalitásra építette rendszerét. A sorozatos kétharmadok után azonban a lojalitás pénzügyi és érdekalapúvá vált (pl. Mándoki László, Majka), ami a valódi elköteleződés hiányához és törékenységhez vezetett. Az írás a politikai szerepváltásokat (pl. Velkey György) és a társadalmi bázis megváltozását vizsgálva megállapítja, hogy az anyagi érdekekre épülő hűség fenntarthatatlan, az online térben pedig a közösségi élmény helyét a gyűlölet vette át.
A szeptember 5-i tüntetés nyomán három állításom van a jobboldal részére, vitaindító belügyként kezelve – egyúttal folytatva egy korábbi cikksorozatot.
A digitális kor egyik legsötétebb árnyoldala a figyelemgazdagság: a felületeken extrém, polgárpukkasztó vagy éppen nyíltan provokatív viselkedés gyakran sokkal nagyobb elérést generál, mint a minőségi tartalom. Az utóbbi időben egyre több olyan élő adás és videó üti fel a fejét a népszerű videómegosztókon, amelyek nemcsak a jóízlés határait lépik ét, de súlyos morális és jogi kérdéseket is felvetnek. Az állatokat elvileg törvény védi. A jelek szerint azonban a hatóság – dokumentáltan – nem tesz semmit.
Hagyják békén végre az érintetteket és hadd végezze a dolgát a nyomozó hatóság! Egyre gusztustalanabb játszma az, amit az úgynevezett Zsolti bácsi ügyben látunk. A legfrissebb fejlemények arról szólnak, hogy az ügy állítólagos koronatanúja, Bangó Sanyika egy bejegyzésében Semjén Zsoltot nevezte meg Zsolti bácsiként. Persze ez nagy meglepetést nem okozott, hiszen eddig is minden, az ügyhöz közel álló, bennfentesnek tűnő szereplő ezt sugallta. Két másik körülmény azonban ennél sokkal érdekesebb.
Az első cikkben Magyar Péter kormányzásának első 70 napját rágtuk körbe. A második cikkben azon töprengünk majd el, hogy vajon mi lesz, ha Magyar ellenzéke megtalálja a saját hangját – ha egyáltalán megtalálja.
Az, hogy a magyar társadalom jelentős része jobban utálja a Fideszt, mint szereti Magyar Pétert, a napnál is világosabb. Ám épp a napokban derül ki, Polgár Judit kapcsán, hogy Magyar nem egy 2010-es Orbán Viktor. 70 nap kormányzás után így lassan érik a kérdés az április 12-én Tiszára voksolók fejében: leváltottuk a NER-t és Orbán Viktort, és mikor váltjuk le Magyar Pétert?
Szerte a világban egyetlen év alatt 4849 keresztény ember életét oltják ki pusztán keresztény identitásuk miatt. Az Open Doors nemzetközi jogvédő szervezet 2026-os World Watch List jelentése szerint több mint 388 millió keresztényt, nagyjából minden hetedik hívőt ér atrocitás vagy hátrányos megkülönböztetés a hite miatt. Az üldöztetésnek kitett keresztények száma az előző évhez képest egy kisebb európai ország teljes lakosságának megfelelő, nyolcmillió fővel nőtt.
