A Belügyminisztérium belső tevékenységére rálátó források első cikkét közöljük a sportért felelős államtitkár, Kálnoki-Kiss Attila lemondásával kapcsolatban. Kerestük a Belügyminisztériumot is, amint megkapjuk, válaszukat változtatás nélkül közöljük. Ugyanakkor kerestük és meg is találtuk Varga Zoltánt, a Central Médiacsoport tulajdonosát is, válaszát változtatás nélkül közöljük.
Amikor május 25-én a világbajnok öttusázót, a 24.hu korábbi sportújságíróját, Kálnoki-Kiss Attilát kinevezte Pósfai Gábor a magyar sport első emberének, már minden érintett tudta, hogy ez nem lesz egy népszerű munka. Kálnoki-Kiss egyebekben nem áll egyszerű természetű ember hírében: „Amikor még a Magyar Öttusa Szövetség főtitkára volt, szó szerint a szekrénybe is belekötött. Azonban most többszörösen is ő volt a jófiú. Egyszerűen neki volt igaza pl. Kármánnal szemben.”
Kármán András pénzügyminiszter az első pillanattól teljesen el akarta törölni a sport tao-támogatási rendszerét, Kálnoki-Kiss azonban nem. Mikor Kálnoki-Kiss alulmaradt ebben a vitában, legalább azt akarta elérni, hogy a tao-rendszer helyett bevezetésre kerülő új szisztéma és a régi között legyen átmenet. Az sem lett. Úgy tudni, ez a nézetkülönbség vezetett végül Kálnoki-Kiss Attila szeptember végi felmondási kísérletéhez, amit azonban nem fogadtak el. Ennek egyszerű az oka: nincsen helyette más. Azt egyelőre mi is kutatjuk, hogy mivel vehették rá Kálnoki-Kisst, hogy a székében maradjon. Persze lehetséges, hogy nála is működik, ami Orbán Anita esetében, hogy a szankció- és utánanyúlásmentes távozásának feltétele minimum 1 év szolgálati idő. De Kálnoki-Kiss nem miniszter, és egy nála is fontosabb portfólióért felelős államtitkárt, Tótth Andrást október 13-án mégis elengedtek a kormány kötelékéből.
Miért nem találnak új sportért felelős államtitkárt?
Pósfai Gábor belügyminiszter még júniusban tartott két fórumot, egyet az ún. versenysportok és egyet az ún. élménysportok képviselőinek. Ezeken a fórumokon kívül azóta sem volt hasonló egyeztetés a szakma szélesebb körével. Itt mutatták be Szántó Dávid helyettes államtitkárt, és itt vázolta fel Pósfai tervei egy jelentős részét is. Ekkor még például azt is, hogy Szántó mellé még egy helyettes államtitkárt keresnek. Ez azóta sem sikerült, sőt, úgy tudjuk, erről a szándékról a BM már le is tett. Különösen, hogy Szántó is egy nagyon hosszú casting keserédes következménye.
„Nem Dávidot szerették volna, ezt ő is tudja. Nem azért, mert ne lenne jó szakember, vagy Attilához képest ne lenne sokkal jobb a modora, hanem azért, mert ő senkinek sem az embere. Amíg Attila mögött ott áll Varga Zoltán a teljes Central Médiacsoporttal, Dávid mögött legfeljebb az Úszó Szövetség. Ezért sem lehet például ő az utódja Attilának.”
Tegnap, vagyis október 20-án este Pósfai Gábor, Kálnoki-Kiss Attila és Szántó Dávid a hat látványcsapatsportág elnökét tájékoztatta a 2027-es költségvetés kapcsán a tao-ról és a sportfinanszírozás változásairól. Elhangzott, hogy 2027. január 1-től megszűnik a sport tao-rendszere, nem lehet majd befogadni felajánlást. Mivel a meglévő kötelezettségvállalások kifutási ideje túl fog csúszni a január 1-i dátumon, ezért „türelmes” lesz a rendszer. Sőt, a köztes félévre valami átmeneti szabályozást is kilátásba helyeztek, ám azt nem részletezték – és erről egyébként is lentebb még bővebben lesz szó.
Pósfai és Kálnoki-Kiss elmondta, hogy a jövőben nemcsak az eddigi hat látványcsapatsportág (foci, kosár, hoki, kézilabda, röplabda, vízipóló) kap támogatást, hanem a többi sportág is. Az, hogy mennyit és milyen mértékben, nem tudták megmondani. Szó van arról, hogy az eddig 1100 milliárd forint körül realizált, cégek által tao formájában felajánlott pénzeket az állam, miután beszedte, újraosztja, de ez még csak a tervezési fázisban van. Ahogy az is, hogy milyen formában és kik fogják elosztani. Ugyanakkor Magyar Péter hétfői parlamenti bemondása alapján 150 milliárd közvetlen állami támogatást biztosítani fognak. Az más kérdés, hogy ez eddig is így volt az állam részéről – 125 milliárd közvetlen állami támogatás formájában és 75 milliárd külön az akadémiák támogatására. Most ez a keret végül is 50 milliárddal csökkentve lesz évi 150 milliárd, amiből jelen állás szerint csak 120 milliárdot kapna a hat látványcsapatsportág. További fejlemény, hogy ebből az összegből beruházások nem finanszírozhatók majd a jövőben.
De miért nehéz találni valakit ma Magyarországon, hogy a sportért felelős államtitkár legyen? Ennek négy oka is van.
1.
Kálnoki-Kiss többször érvelt Kármánnak, részben védve a szakmát, hogy a tao-rendszer nem naptári év, hanem ún. szezon szerint (július 1-jétől június 30-ig) működik. Magyarán, ha pl. egy vidéki fociklub 2025 tavaszán pályázatot nyújtott be a 2026–27-es szezonra, és ezt az MLSZ elfogadta, és befogadta a pályázatát mondjuk 3 millió forintig, majd ez a klub szerzett is magának 3 millió felajánlást, 2027. június 30-ig kell elköltenie, majd elszámolnia. Most erre a régi rendszerre fogják különösebb előkészület és hatástanulmány nélkül ráengedni az új rendszert, amiben nagyon is benne van a káosz lehetősége. Ráadásul rengeteg egyéb kérdést is felvet.
- Például, amíg nem lehet tudni, hogy egyáltalán lesz-e bármilyen mértékű közvetlen állami támogatás a tao-rendszer helyett, azt sem lehet tudni, hogy a különböző klubok miből gazdálkodnak majd. Egy gyermekfocicsapat pl. megemelheti a tagdíjat, és ha a szülők ki tudják fizetni az így megemelkedett költségeket, akkor nem kell leépíteni szakosztályokat és elküldeni az edzőket. Ellenkező esetben azonban egyelőre nem látni, hogy az így kieső 1100 milliárd körüli összeget a látványcsapatsportokba ki és honnan fogja biztosítani.
- Például minden egyéb, ún. pici sportág is részesül majd a még azt sem tudjuk mennyi állami támogatásból? Mert az dicséretes, hogy például a squash vagy a lovaspóló is nagyobb támogatásban részesülhet, mint eddig, csak nem mindegy, hogy ez mondjuk az élsportok kárára történik-e, vagy sem.
Telefonon elértük Oszkó Péter korábbi pénzügyminisztert, aki egyben a Magyar Fallabda (Squash) Szövetség elnöke is. Oszkó már azon az említett júniusi fórumon is sürgette a tao-rendszer reformját, ám, ahogy ő fogalmazott, ez egy spontán megszólalás volt a részéről, amivel azt kívánta sulykolni, hogy vagy gyorsan lépjenek, vagy ne is lépjenek inkább. Továbbá elmondta nekünk, hogy Szántó Dávid éppen egyenként bejelentkezik minden sportszövetséghez, de ez velük még nem történt meg.
Oszkó Péter arra a kérdésre, hogy milyen sportfinanszírozási rendszert tartana ideálisnak, azt felelte, hogy mindenképpen hibridet. „A régi politika is az élsportot támogatta. Amikor például mi olimpiai sport lettünk és top 30 közeli játékosunk lett (Farkas Balázs), négyszer annyi állami támogatást kaptunk nagyjából, mint addig. Tehát mindösszesen egy ember tevékenysége határozza meg az egész szakágat az esetünkben. Nekünk ez nyílván jó, de én azt is szeretném, hogy a tömegsportot is erősítsék. De az nem lenne baj, ha az élsportnak nem menne a kárára.”
2.
Már most is nagy a feszültség, hiszen az október 20-i egyeztetésen a jelenlévők szomorúan konstatálták, hogy a BM részéről szinte semmilyen kérdésre nem tudtak vagy nem akartak válaszolni. Kálnoki-Kiss több embernek is panaszkodott arról kinevezése óta, hogy a Tisza Párt és a sportági vezetések között hatalmas a bizalmatlanság. Szinte mindenkit fideszesnek lát az új kabinet, ezért nagyon szegényes a kommunikáció a szakmával. Ezt tovább tetézi, hogy Kálnoki-Kiss érdekérvényesítő képessége nem volt eddig acélos.
3.
Október 20-án elhangzott valamiféle átmeneti szabályozás gondolata is, amelynek a lényege egy, a BM-hez köthető sportháttérintézmény volna, ami „a még nem tudjuk, milyen források” elosztásáért felel majd „a nem tudjuk, milyen elvek alapján”. Nos, ide január 1-jétől legalább 50–60 sportelszámoláshoz értő szakembert akarnak csatasorba állítani, ami 71 nap alatt szép vállalásnak tűnik.
4.
Végül pedig a Fradi. Egy 2024-es IDEA-felmérés szerint mintegy 1,3 millió szurkolóval lényegében a Fradi a mai Magyarország legerősebb aktív civilhálója. Ráadásul a Fradi saját mérése alapján 2,3 millió szurkolójuk van, ha nemcsak belföldön és 18 éves kor fölött tesszük fel a kérdést. „Függetlenül attól, hogy a Fradiváros projektben igaza van-e a Tiszának, vagy sem, ezt, amit Magyar Péter csinál, a tiszás Fradi-szurkoló is a politika beleszólásaként éli meg a Fradi belügyeibe. Miközben a Tisza épp a belepolitizálás a sport életébe zászló alatt űzte ki a fideszes politikusokat a sportvezetésből. Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen jogon mondja meg a politika, mint ahogy a kommunizmusban is tette, hogy ki lehet az elnöke a legsikeresebb magyar klubnak és ki nem? Azt majd szabadon eldöntjük mi!”
„Nem nagyon van előttem az emberi karakter, aki azt mondja, hogy igen! Én ezt a melót akarom! Még a legnagyobb Tisza-rajongók se vállalják ezt be ép ésszel.”
Mindezek fényében valóban nem egy kényelmes állás ma sportállamtitkárnak lenni. Hiszen ki ülne be Kálnoki-Kiss székébe? „Megtámadtatták vele a Fradit, az MLSZ-t, az összeférhetetlenségi törvénnyel az összes sportszövetséget, úgy néz ki, leépíti a magyar versenysportot abban a formájában, ahogy ismerjük, és sok-sok ember elbocsátását hozzá fogják kötni. És igazából ebben az értelmetlen és átgondolatlan harcban ki van vele? Kinek kell az, hogy a Fradi keménymagja időről időre kiírja molinókra a neved?”
De akkor miért vállalta be Kálnoki-Kiss egyáltalán a kamikaze pozíciót?
Iparági pletykák szerint Kálnoki-Kiss korábbi főnöke és barátja Varga Zoltán nagyon szeretné a Central Médiacsoport részének tudni a Nemzeti Sportot. Ahhoz azonban, hogy a Tarr Zoltán-féle társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztériumból előbb a BM-hez kerüljön a Nemzeti Sport, majd onnan azt privatizálják, nem kevés kormányzati lobbyra van szükség. Ezzel kapcsolatos kérdéseket feltettük Varga Zoltán Central Médiacsoportja felé is, a kapott válaszokat változtatás nélkül közöljük:
KÖZTÉR.COM kérdései
Igaz-e, hogy:
- Kálnoki-Kiss Attilával kinevezése óta is szoros kapcsolatot tart fent?
- a Nemzeti Sport, valamint az NSO.hu - a kormány által kilátásba helyezett - privatizációja esetén a Central Médiacsoport potenciális érdeklődő volna?
- a Central Médiacsoport egy jövőbeli privatizáció esetére, a Nemzeti Sport, valamint az NSO.hu-t illetve az ezekhez tartozó archívum együttes piaci értékét 3,7 mrd HUF-ot meghaladó összegben állapította meg?
- Amennyiben Kálnoki-Kiss Attila távozik a posztjáról, kapott ígéretet Öntől, hogy a Central Médiacsoport kötelékébe visszatérhet?
CENTRAL MÉDIACSOPORTJA válaszai
Kálnoki-Kiss Attila államtitkári kinevezését megelőzően több mint 16 éven keresztül publikált a 24.hu-n és elődlapjainál: elemzéseket, tényfeltáró riportokat és a legnépszerűbb magyar sportolókkal, sportvezetőkkel készített nagyinterjúkat jegyzett. Ő indította el a sport24.hu-t, amelyet főszerkesztőként irányított annak a 24.hu szerkesztőségébe történő integrációjáig. Korábbi főmunkatársunk szakmai teljesítményét nagyra értékeljük, a 24.hu és a Central Médiacsoport történetének meghatározó szakembereként tekintünk rá.
Személyi döntéseinket a vállalat belső ügyének tartjuk, azokat minden esetben szakmai szempontok alapján hozzuk meg. A kollégáink és Kálnoki-Kiss Attila közötti kapcsolattartásra, valamint a Kálnoki-Kiss Attila karrierjének alakulására vonatkozó kérdésben nem kívánunk nyilatkozni.
A Central Médiacsoport nem kommentál piaci értesüléseket, így ezt a Nemzeti Sport esetleges privatizációja kapcsán sem teszi.
Általánosságban ugyanakkor célunk meghatározó hazai piaci pozíciónk erősítése. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük és diverzifikáljuk portfóliónkat, és vizsgáljuk azokat az akvizíciós lehetőségeket, amelyek összhangban állnak hosszú távú növekedési stratégiánkkal. Befektetési döntéseinket minden esetben az értékteremtés és a megalapozott üzleti szempontok vezérlik.
A Central Médiacsoportot érintő jövőbeli sajtómegkereséseivel kapcsolatban készséggel állok rendelkezésére.
Folyt. köv.
Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!
