4,5 millió forintot meghaladó havi javadalmazások, igazgatósági tiszteletdíjak és egy testület, amely hónapok óta egyetlen döntést sem hozott. Miközben a társaság vezetői a miniszterelnöki illetményt meghaladó javadalmazásban részesülnek, sem a tulajdonosi joggyakorló, sem a Miniszterelnökség nem válaszolt kérdéseinkre.
Magyar Péter miniszterelnök 2026 tavaszán a visszafogott és példamutató állami bérezés szükségességéről beszélt. Rögzítette, hogy a fizetések nem haladhatják meg a miniszterelnöki illetmény (havi mintegy 3,8 millió forint) szintjét és 3,6 millió forintos bérplafont vezetett be. Ehhez képest a 100 százalékban állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. több vezetője is ennél magasabb javadalmazásban részesül. A történet azonban nem csupán a fizetésekről, hanem a vállalatirányításról és az igazgatóság szerepéről szól.
A rendelkezésünkre álló dokumentumok és információk alapján a társaság igazgatósága és menedzsmentje gyakorlatilag ugyanazokból a személyekből áll. A vezetők munkabérük mellett igazgatósági tiszteletdíjat is kapnak, miközben a testület működésével kapcsolatban alapvető vállalatirányítási kérdések merülnek fel. Szerkesztőségünk birtokában lévő dokumentumok szerint ráadásul az igazgatóság 2026 júniusa óta sem ülést nem tartott, sem ülés tartása nélküli döntést nem hozott.
A legfontosabb kérdés nem az, hogy mennyit keresnek. A kérdés az, hogy pontosan miért kapják ezt a pénzt.
Több milliós fizetések, több milliós tiszteletdíjak
2026. november 5-én jelentős személyi változás történt a társaság igazgatóságában, Kármán András ezen a napon nevezte ki Sólyom Zoltán vezérigazgatót az igazgatóság elnökének. Ugyanazzal az alapítói döntéssel visszahívta Olajos Marcellt az igazgatóság elnöki tisztségéből, aki azonban továbbra is az igazgatóság tagja maradt. A jelenlegi igazgatóság tehát három személyből áll: Sólyom Zoltán, vezérigazgató és igazgatósági elnök; Horváth Zoltán, játékok és innováció igazgató, valamint igazgatósági tag; Olajos Marcell, jogi igazgató és igazgatósági tag, akiről ráadásul az a hír terjed, hogy a majdnem igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton rokona.
A nyilvánosan közzétett adatok szerint Sólyom Zoltán havi 3 593 830 forintos vezérigazgatói javadalmazásban részesül. Ehhez november 5-től havi 968 400 forintos igazgatósági elnöki tiszteletdíj adódik hozzá. A két jogcímen kapott összeg meghaladja a havi 4,5 millió forintot. Olajos Marcell havi 3 300 000 forintos vezetői munkabére mellett november 5. óta már „csak” havi 645 600 forintos igazgatósági tagi tiszteletdíjban részesül, előtte a 968 400 forintos igazgatósági elnöki tiszteletdíj illette meg. Horváth Zoltán havi 3 300 000 forintos vezetői javadalmazása mellé havi 645 600 forintos igazgatósági tiszteletdíjat kap. Vagyis a három igazgatósági tag egyszerre részesül vezetői munkabérben és igazgatósági díjazásban.
Hogyan lett a 7 tagú igazgatóságból háromfős belső kör?
A jelenlegi helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki. Azt mindenképpen érdemes rögzíteni, hogy a Szerencsejáték Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami vállalata. A társaság árbevétele ezermilliárdos nagyságrendű, évente százmilliárdokat fizet be a költségvetésbe, és gyakorlatilag monopol helyzetből működik a magyar szerencsejáték-piacon. A Szerencsejáték Zrt. igazgatósága korábban hét tagból állt. A testület létszámát jelentősen csökkentették, a hétfős igazgatóságot háromtagú testület váltotta fel.
A legutóbbi átalakítás után még maradt egy olyan igazgatósági tag, aki nem vett részt a társaság napi operatív irányításában. Ez a helyzet azonban 2026. november 5-én megszűnt. A szerkesztőségünk birtokában lévő dokumentumok szerint ezen a napon az utolsó „külső” igazgatósági tag, Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnök-vezérigazgatója is kikerült a testületből. Nem mellesleg épp Csendes volt az igazgatóságnak az a tagja, aki a feladat ellátásáért még tiszteletdíjban sem részesült, így a Társaság számára nem jelentett milliós kiadást minden egyes hónapban.
A Szerencsejáték Zrt. igazgatósága ma már kizárólag olyan személyekből áll, akik egyben a társaság operatív vezetésének is meghatározó szereplői. A november 5-i átalakítás eredményeként megszűnt az utolsó, a menedzsmenttől elkülönülő igazgatósági pozíció is. Mára az operatív vezetés és az igazgatósági felügyelet gyakorlatilag teljesen egybeesik.
Ki ellenőrzi a vezetőket, ha maguk a vezetők ülnek az igazgatóságban?
A történet valódi súlya itt kezdődik. A vállalatirányítás alaplogikája szerint az igazgatóság feladata a stratégiai kontroll gyakorlása a menedzsment felett. Az igazgatóság felügyel, ellenőriz, számonkér és döntést hoz. A jelenlegi konstrukcióban azonban ugyanazok a személyek jelennek meg mindkét oldalon. A társaság első számú vezetője egyben az igazgatóság elnöke is. Az igazgatóság másik két tagja pedig a vállalat operatív vezetésének két meghatározó szereplője. A jelenlegi modellben nincs olyan igazgatósági tag, aki a napi operatív működéstől független pozícióból látná el ellenőrző szerepét.
A következmény egyértelmű: a vezetés és a vezetés feletti kontroll közötti távolság minimálisra csökken. A tulajdonosi joggyakorlótól ezért többek között azt kérdeztük, hogy milyen vállalatirányítási előnyök indokolják ezt a modellt és milyen kontrollmechanizmusok biztosítják az igazgatóság ellenőrző funkcióját. Megkérdeztük azt is, hogy vizsgálták-e független igazgatósági tagok kinevezését, de a kérdésekre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Több tízmillió forint évente, látható igazgatósági tevékenység nélkül
A vezetői munkabéreken felül fizetett igazgatósági tiszteletdíjak éves szinten több tízmillió forintos költséget jelentenek. Szerettük volna megtudni, hogy hány igazgatósági ülésre került sor idén, hány határozatot vagy milyen döntéseket hozott az igazgatóság és ezeket ülésen vagy ülés tartása nélküli határozathozatallal hozták, de a társaság ezekre a kérdésekre nem válaszolt.
Szerkesztőségünk birtokában lévő dokumentumok szerint ugyanakkor 2026. júniusa óta sem igazgatósági ülésre, sem ülés tartása nélküli igazgatósági döntéshozatalra nem került sor. Másként fogalmazva: fél éve nem született igazgatósági döntés. Eközben az igazgatósági tiszteletdíjak folyósítása folyamatos maradt.
A nyilvánosság számára jelenleg nem ismert olyan igazgatósági tevékenység vagy döntés, amely érdemben indokolná az igazgatósági tiszteletdíjak folyamatos kifizetését. A kérdés így már nem az, hogy magas-e a díjazás, a kérdés az, hogy milyen konkrét feladatellátás, milyen mérhető teljesítmény és milyen igazgatósági munka kapcsolódik hozzá.
Amikor a felügyelők és a felügyeltek ugyanazok
A történet végső soron nem három vezető fizetéséről szól. Az derül ki, hogy egy teljes egészében állami tulajdonú társaságnál a legfontosabb vállalatirányítási szerepkörök jelentős részét ugyanazok a személyek töltik be. A vezetői munkabéreken felül valamennyien külön igazgatósági tiszteletdíjban részesülnek. A rendszer különös sajátossága így az, hogy ugyanazok a személyek irányítják a vállalat napi működését, részesülnek az igazgatósági tiszteletdíjakból, és egyben az igazgatóságon belül a stratégiai kontroll gyakorlásáért is felelnek.
A történet másik tanulsága, hogy a miniszterelnök által hangoztatott visszafogott állami bérezési elvek és a Szerencsejáték Zrt. vezetőinek tényleges javadalmazása között jelentős eltérés látható. Miközben a kormányzat a példamutató állami bérpolitikáról beszél, egy állami tulajdonú társaság több vezetője a miniszterelnöki illetményt meghaladó javadalmazásban részesül. A legfontosabb kérdésre azonban továbbra sincs válasz:
Milyen mérhető teljesítmény, milyen tényleges igazgatósági munka és milyen független kontroll indokolja a jelenlegi rendszert?
Jelenleg csak a javadalmazási adatok nyilvánosak. A magyarázatok nem. Sem a Szerencsejáték Zrt., sem a tulajdonosi joggyakorló, sem a Miniszterelnökség nem tartotta fontosnak, hogy erre választ adjon.
A Szerencsejáték Zrt. válasza nem cáfolta a cikkünkben ismertetett tényállást az igazgatóság összetételével kapcsolatban, ugyanakkor nem reagált arra a kérdésünkre, hogy 2026 júniusa óta hány igazgatósági ülésre, illetve hány igazgatósági határozat meghozatalára került sor. Arra sem adott választ, hogy milyen mechanizmusok biztosítják a menedzsmenttől független kontroll érvényesülését a jelenlegi struktúrában. Válaszukat teljes terjedelmében közöljük:
Szerencsejáték Zrt. válasza a KözTér felé:
Társaságunkhoz érkezett megkeresésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást küldjük.
Az igazgatóság kinevezése a hatályos jogszabályok (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény) alapján történt. Az állam tulajdonosi jogait a Szerencsejáték Zrt. esetében a Pénzügyminisztérium gyakorolja. Az igazgatóság létszámáról és tagjairól a tulajdonosi joggyakorló dönt. A kormány 2026. augusztus 19-i döntése alapján az állam többségi befolyása alatt lévő köztulajdonban álló gazdasági társaságok igazgatóságainak létszámát csökkentették, valamint a korábbinál lényegesen kisebb javadalmazást írtak elő.
Az igazgatósági elnök esetében 57 százalékkal csökkent a díjazás mértéke, míg a tagok esetében mintegy 60 százalékkal, nem beszélve arról, hogy a korábbi 5 tag helyett, most összesen három fő van a testületben.
A nemzetközi vállalatirányítási gyakorlatnak megfelel, hogy az igazgatóság tagjai egyben a társaság operatív vezetésének meghatározó szereplői is legyenek. Az állami vagy többségi állami tulajdonú vállalatoknál a nemzetközi gyakorlat pedig még inkább támogatja, hogy a meghatározó operatív vezetők igazgatósági tagok legyenek.
Ennek oka többek között a gyorsabb döntéshozatali képesség, a mély üzleti ismeretek, a stratégia és végrehajtás gyorsabb összehangolása és a nagyobb a vezetői elszámoltathatóság. Különösen fontosak ezek az érvek egy olyan társaságnál, mint a Szerencsejáték Zrt., mivel egy rendkívül erősen szabályozott piacon működik.
Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!
