Magyarország jó úton halad afelé, hogy hozzájusson ahhoz a közel 10 milliárd eurónyi uniós helyreállítási forráshoz, amelyet korábban – Orbán Viktor kormányzása alatt – befagyasztottak; mindez azután vált lehetővé, hogy a Magyar Péter miniszterelnök vezette kormány átfogó jogállamisági és korrupcióellenes reformokat vitt keresztül.
Az Európai Bizottság még ebben a hónapban jóváhagyhatja Magyarország számára a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) származó, közel 10 milliárd eurós keretösszeg szinte teljes egészét – erősítették meg bizottsági tisztviselők az Euronews-nak.
Magyar Péter miniszterelnök azzal az ígérettel kampányolt, hogy hozzáférhetővé teszi azokat az uniós forrásokat, amelyeket Orbán Viktor 16 éves kormányzása alatt zároltak.
Májusban Magyar és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodtak 16,4 milliárd euró folyósításáról; ezt az összeget korábban a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt tartották vissza az Orbán-kormány idején.
Ebből az összegből 10 milliárd euró az EU járvány utáni helyreállítási alapjából (RRF) származik, amelynek határideje az év végén lejár. A kifizetéseket november végéig kell jóváhagyni ahhoz, hogy az összegek még az év vége előtt megérkezzenek.
Magyarország augusztus végén jelentette be, hogy teljesítette az uniós kifizetési feltételeket – az Orbán kormányzása alatt felhalmozódott jelentős késedelmek ellenére. Nem sokkal később az Európai Bizottság ellenőrzési eljárást indított.
Az ügyet ismerő, névtelenséget kérő tisztviselő elmondta: az Európai Bizottság várakozásai szerint november végéig lezárja a még hátralévő értékeléseket a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében – beleértve Magyarországét is.
Magyarország esetében a Bizottság „nem tárt fel jelentős akadályokat”, ami azt jelentheti, hogy Budapest a kért összeg 100 százalékát, vagy ahhoz közeli mértéket kaphat meg.
Az Euronews értesülései szerint az értékelés akár már a jövő héten megjelenhet.
Ahogy arról az Euronews májusban beszámolt, a Bizottság egyebek mellett azzal segítette Budapestet a finanszírozási feltételek teljesítésében, hogy lehetővé tette tőkejuttatások végrehajtását befektetési intézményeken keresztül.
Magyarország augusztusban elfogadott, módosított helyreállítási terve értelmében 3,6 milliárd eurót – a teljes összeg több mint harmadát – a Magyar Fejlesztési Bank, valamint egy újonnan létrehozott, teljes egészében állami tulajdonú gördülőállományért felelős vasúttársaság tőkeemelésére csoportosítottak át.
Magyarországnak ugyanakkor még teljesítenie kellett 27 úgynevezett „szuper mérföldkövet”, valamint több mint 100 további mérföldkövet. A követelmények teljesítése érdekében az Országgyűlés a nyár folyamán több mint 100 törvényt módosított; ezek többsége az igazságszolgáltatás függetlenségét és a korrupció elleni küzdelmet érintette.
A módosított nemzeti helyreállítási terv emellett az ország energiahálózatának, vasúthálózatának és bérlakásállományának korszerűsítését célzó intézkedéseket is tartalmaz.
Miután az Európai Bizottság pozitív ajánlást fogalmaz meg, a kifizetések megkezdése előtt az uniós tagállamok jóváhagyására is szükség van.
Szeptemberben az Európai Bizottság jóváhagyta 4,2 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott kohéziós forrás felszabadítását Magyarország számára, miután a magyar kormány végrehajtotta a jogállamisággal és a korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos reformokat.
További 2,2 milliárd euró továbbra is zárolva maradt, mivel az akadémiai szabadsággal és az LMBTI+ jogokkal kapcsolatos feltételek nem teljesültek. Budapest egyelőre nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezeket a reformokat végrehajtották volna.
Az Euronews megkereste a magyar kormányt, hogy kommentálja az ügyet, de egyelőre nem kapott választ.
A eredeti, angol nyelvű cikk az Euronews oldalán olvasható.
