A Politico beszámolója szerint a NATO legfelsőbb katonaorvosi testületének vezetője arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak s...
A KözBeszédben Szalay Dániel, a Media1 főszerkesztője beszélget Kurucz Dániellel az elmúlt hónapok médiapolitikai változásairól, a közmédia átalakításáról, az állami reklámköltésekről, a Facebook szabályozásáról, valamint arról, hogyan változhat a magyar sajtó helyzete a kormányváltás után.
A KözBeszédben Dr. Tóth Máté, Az Energiajogász és Lantos János, a Mi Hazánk Mozgalom alelnökjelöltjei beszélgetnek Kurucz Dániellel a párt előtt álló irányokról, a szélesebb választói rétegek megszólításáról, a munkavállalók helyzetéről, valamint a Médiatanács körül kialakult közjogi vitáról.
A cikk a Tisza Párt belső működését, szerkezetét és jövőbeli kihívásait elemzi a 2025 novemberében kirobbant belső konfliktusuk apropóján. Bár a párt választási győzelmével kormányra került, a hagyományos tömegpárti tagság hiánya és a kizárólag Magyar Péter köré épülő, erősen centralizált struktúra komoly kockázatokat hordoz magában. A cikk rámutat, hogy a választási siker után a kormányzási felelősség, a beváltatlan ígéretek, a kiterjedt pártháttér hiánya és Magyar Péter domináns, konfliktusos vezetési stílusa belső törésekhez vagy a szavazóbázis eróziójához vezethetnek.
A KözBeszédben Stier Gáborkülpolitikai újságíró, elemző Moszkvatér főszerkesztője és Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, újságíró, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója beszélget Kurucz Dániellel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról, Donald Trump diplomáciai mozgásteréről, Oroszország céljairól, valamint Európa biztonságpolitikai helyzetéről.
A KözBeszéd élő adásában Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő beszélgetett Kurucz Dániellel a Tisza-kormány első hónapjairól, a Fidesz ellenzéki stratégiájáról, a politikai kommunikáció átalakulásáról és arról, hogyan építheti újjá magát a jobboldal a következő években. Hegedűs Barbara úgy gondolja, a Tisza sikerének egyik titka az volt, hogy reményt kínált a választóknak.”Ezért a Tiszának a legnagyobb ellensége a valóság” – jegyezte meg.
A szöveg a magyar politikai lojalitás természetét és átalakulását elemzi az Antall-kormánytól a Fidesz-érán át egészen 2026-ig. Rámutat, hogy míg Antall József a belső ellenzék bevonásával próbálkozott, Orbán Viktor a feltétlen lojalitásra építette rendszerét. A sorozatos kétharmadok után azonban a lojalitás pénzügyi és érdekalapúvá vált (pl. Mándoki László, Majka), ami a valódi elköteleződés hiányához és törékenységhez vezetett. Az írás a politikai szerepváltásokat (pl. Velkey György) és a társadalmi bázis megváltozását vizsgálva megállapítja, hogy az anyagi érdekekre épülő hűség fenntarthatatlan, az online térben pedig a közösségi élmény helyét a gyűlölet vette át.
A KözBeszédben Tóth Elizabeth, a Dobbanjon mozgalom alapítója beszélget Kurucz Dániellel arról, hogyan lett civilként közéleti tartalomkészítő, milyen tapasztalatokat szerzett korábban a Jobbik ifjúsági szervezetében, és hogyan gondolkodik ma a politikai kommunikációról és a közbeszéd állapotáról.
A KözBeszédben Sallai Róbert Benedek, volt LMP-s országgyűlési képviselő, Túrkeve polgármestere, aki nem mellesleg természetvédelmi mérnök, beszélget ...
gészen addig él az ország egy jelentős része bántalmazó kapcsolatban a kormány kommunikációjával, amíg ezt hagyjuk. Még sokáig referenciapont lesz Varga Judit interjúja Hajdú Péterrel, hiszen ha meg akarjuk érteni, miképp lehet kitörni egy olyan kapcsolatból, ahhoz először erőt kell gyűjtenünk pszichéből.
