Igazából már három miniszter is eljutott a felmondásig

30% körüli „csoportos leépítésről” beszélnek az államigazgatásban

Folytatva a Facebook-kormányzás anatómiájának feltárását, ezúttal is felemeljük ennek a furcsa kormányzásnak a szoknyáját, és belesünk a kulisszák mögé. Ez alkalommal azonban még annyira sem nevezzük meg a forrásokat, mint legutóbb – ennek az az oka, hogy több közigazgatási államtitkár is valóságos hajtóvadászatba kezdett a legutóbbi cikk után. Ráadásul ezen a héten sem volt éppen hiány a lemondásokból és a személycserékből: távozott Tótth András energetikáért felelős államtitkár, Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, valamint Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke is benyújtotta lemondását, igaz, ő 60 napos lemondási idővel búcsúzik. De Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár is beadta a lemondását, ám ennek megerősítésére még várni kell – források szerint azért, mert még keresik az utódját.

1. Nem igaz, hogy csak Kapitány akart lemondani.

• Orbán Anita külügyminiszter

Talán Orbán Anitának van a legtöbb konfliktusa Magyar Péterrel a miniszterek közül. Nagyon hangos szóváltások kísérik a „beszélgetéseiket”. Ennek az egyik legfőbb gyújtópontja épp Orbán Anita helyettese, a külügy parlamenti államtitkára, Velkey György. Aki egyébként is egyfajta jolly jokere Magyarnak, hiszen volt ő már frakcióvezető-helyettes is májusban a sok titulusa mellett. Oda delegálja őt Magyar, ahová Ruff Bálint keze nem ér el. A kormányzati struktúra jelenleg ugyanis hármuk bizalmi kapcsolatára épít. „Egyfajta bromance trióban nyomják” – állapítják meg a belső működésre rálátó források. Tehát, amire nem lát rá Magyar Ruffon keresztül, arra rálát Velkeyn keresztül. 

Ugyanakkor ez a bromance trió nem mindenkinek tetszik. A Magyar-kormány egyik, ha nem a legnagyobb belső feszültségét épp az okozza, hogy Orbán Anita és Velkey kifejezetten nem kedvelik egymást, és fontos szakmai kérdésekben sem egyeznek. A helyzetet tovább tetézi, hogy nem a külügyminiszter, és egyben miniszterelnök-helyettesnek ad igazat ezekben a vitákban Magyar, hanem szinte kivétel nélkül Velkeynek. Így jogosan merülhet fel Orbán Anitában a kérdés, hogy akkor most miért is ő a miniszter? A lemondáshoz vezető pillanatig már többször is eljutottak, ám azt Magyar nem fogadta el, egyelőre.

• Görög Márta igazságügyi miniszter

Ugyan erről csak nagyon szűkszavúan nyilatkoznak az „érintettek”, de magát a tényt többen is megerősítették, hogy Görög Mártának is voltak nehezebb napjai a nyáron, amikor komolyan felmerült lemondásának lehetősége. Azt, hogy ez még a miniszterelnök felé történő közlés előtt megállt, vagy az ő esetében sem került elfogadásra a lemondás, egyelőre kutatjuk. Ha valakinek erről tudomása van, kérjük írja meg a részünkre.

Görögnek egyébként sem egyszerű a helyzete, hiszen a rossz nyelvek szerint még a saját csapatát sem választhatta meg magának. Ráadásul hasonlóan a külügyhöz, itt sem a miniszter de facto az első embere a minisztériumnak – hanem Magyar Péter sógora, a majdnem igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton.

• Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter

Ruff Bálint nem jutott el még a lemondás gondolatáig sem, ám hangos „nézetkülönbségeik” révén ő is felfér a listára. Ruff ugyanis egyre erőteljesebben ragaszkodik Lőrincz Viktória menesztéséhez, ám Magyar kitart egyelőre vidék- és településfejlesztési minisztere mellett. Ruff érvelése szerint Lőrincz nem véletlenül járt 10 évig a pécsi jogi karra, és szerinte sem személyisége, sem teljesítménye nem teszi alkalmassá, hogy a kormány tagja legyen – „alapvető jogi fogalmakkal sincsen tisztában.”

2. Miért akart Kapitány lemondani? Több különböző állítás is van.

Az ún. statútum rendelet (90/2026. Korm. rendelet) alapján Kapitány István dönthet a beruházások ösztönzéséről a magyar Kormányban. Persze a végső szót a miniszterelnök mondja ki, de azért viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy kihelyezett és egyben kibővített kormányülésen szó szerint „visszadobjanak” egy kormányzati stratégiát a miniszternek, arra hivatkozva, hogy az még nem elég jó. Pedig október 3-4. közt Erdőbényén így történt a Kapitány-féle új beruházásösztönzési stratégiával. 

Úgy tűnik ez lehetett az alapja annak, amiről október 13-án a HVG beszámolt, majd ami végül Tótth András energetikai államtitkár lemondásával zárult, még aznap este. De más, egybehangzó állítások szerint nem az új beruházásösztönzési stratégia volt csupán az összetűzés hátterében. A lemondási szándékig vezető konfliktust egy külgazdasági attasé kinevezése jelentette, amelyet végül maga Magyar Péter akadályozhatott meg. 

Végül, de nem utolsó sorban Kármán András Pénzügyminisztériuma (PM) sem rajong Kapitány István új stratégiájáért. Miért? Kapitány túl drasztikus változásokat idézhetne elő, amely költségvetési hatását tekintve rizikós egy új és tapasztalatlan kormány számára. Miért? 

Abban már a Fidesz-kormányban sem volt vita, hogy törekedni kell a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek teremtésére. És ezen a téren, úgy tűnik, a Tiszában is két iskola van, ahogy a Fideszben is volt. Az egyik iskola szerint a „gyártásra” építve lassan, de biztonságosan kell kiépíteni kutatás-fejlesztést (K+F), ahogy ez pl. a kecskeméti Mercedes-gyár esetében is történik – a legújabb prototípusok fejlesztése nemcsak, hogy Kecskeméten történik, de magyar mérnökök bevonásával. Gödön a Samsung-gyárban is hasonló a helyzet, ahol ráadásul szoros az együttműködés az Óbudai Egyetemmel is – és még sok ilyen pozitív példa akad az elmúlt évekből. 

A másik iskola nem akar nagy gyártókapacitású, főleg ázsiai cégeket Magyarországra segíteni a jövőben, sőt a jelenlegieket is „felülvizsgálná”. Ez a felülvizsgálat lényegében a kínai és koreai cégek, valamint az ázsiai legális vendégmunkások elüldözését jelentené. Ezek elegye pedig minimum rizikóssá tenné a magyar gazdaság növekedését rövid távon. Kármán András pedig, úgy hírlik, óvatosabb ember ennél. Főképp mióta szembesült azzal, hogy a költségvetési törvény megalkotása válságértekezletről válságértekezletre készül el. Volt olyan tárca is, Kármán döbbenetére, amelyik azzal a ténnyel sem volt tisztában, hogy minden egyes minisztérium feladata, hogy ún. kötelezettségvállalókat jelöljön ki. Magyarán olyan jogosultakat, akik aláírhatnak szerződéseket, amelyekből állami pénzköltés keletkezik. Még egyszerűbben, aki a pénzt elkölti bármire a különböző minisztériumok nevében. A PM-es forrásunk szerint „ez az igazán kőprofi dolog!”

3. Titokban elrendelt létszámstop és előkészített tömeges elbocsátások

Október 15-én a legnagyobb titokban az összes minisztériumban létszámstopot jelentettek be. Csak legszűkebb körben küldték el, e-mail formájában – így a legtöbb ember szóban értesült a dologról. Ahogy a közelgő létszámleépítésről is. 

A tapasztaltabbak már látták a jeleket, hiszen a minisztériumoknak össze kellett számolni az üres álláshelyeket, amelyeket most le is kell adniuk. Ilyen a Fidesz alatt is többször előfordult, magyarán nem kirúgták az embereket, hanem elvették az álláshelyeket, státuszokat, hogy még véletlenül se tudjanak titokban felvenni senkit sem. De most nem ez a helyzet. Most nem csak az üres pozíciókat írják éppen össze, hanem olyanokat is, amelyekben ténylegesen foglalkoztatva vannak emberek. Tehát megkezdték a csoportos leépítés konkrét előkészületeit a kormányzati jogviszonyban álló emberek körében.

Talán még maga Magyar Péter sem tudja, hogy pontosan hány ember válik így hamarosan munkanélkülivé. Mindenesetre 20-33% közti leépítésről lehet hallani. Felmerül ilyenkor a kérdés, hogy ennyire bizonytalan és mérgező légkörben hogy várható el egyáltalán a köztes időben az érdemi munkavégzés? Hiszen senki sem tudhatja, hogy meddig van még munkája.

Sokan ezt az előállt helyzetet is az előre át nem gondolt Facebook-kormányzás járulékos veszteségének tudják be. Hiszen, ha nem hoztak volna létre 16 minisztériumot, annak minden kötelező elemével – jogi, biztonsági, személyügyi, koordinációs-osztály, stb. – akkor nem duzzasztották volna fel eleve feleslegesen az államigazgatást, hogy aztán kirúgjanak több száz embert. És egyáltalán milyen jogcímen?

Mondjuk 400 embert nem lehet csak úgy rendes felmondással elküldeni egy időben. Csoportos létszámleépítéssel ugyan meg lehetne szüntetni akár 400 kormányzati szolgálati jogviszonyt is, ám akkor huzamosabb ideig ugyanazok a pozíciók nem betölthetőek a munka törvénykönyve szerint. 

Sokan attól tartanak, hogy a „Kormány döntésére tekintettel az álláshelye elvonásra került” üzenet őket sem fogja elkerülni, ezért már október 16-án pénteken minisztériumi csoportok elkezdtek riadóláncba szerveződni és jogi segítség után nézni. Ahogy többen is fogadkoztak: „a magyar történelem legnagyobb csoportos perei most fognak jönni!” Ebben az esetben nagyon fontos a gyors reakció, hiszen a magyar jog szerint a keresetlevelet a felmondás közlésétől, kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani az illetékes Közigazgatási bírósághoz.

„Új időszámítás kezdődik október 19-től, mert tudjuk, hogy mire megy ki a játék. Nem a frissen felvett nulla kormányzati tapasztalatú kislányoktól akarnak megválni, hanem tőlünk, akik miatt még egyáltalán működik az államigazgatás.”

Mindezeken felül a legszürreálisabb, hogy az összes minisztériumba – a létszámstop ellenére – elkezdtek özönleni a CV-k.  Ugyanis az új trend az, hogy a Tisza Párt politikusai szinte már mindenkinek megadják a minisztériumok központi e-mail címét. 

4. Uram-bátyám rendszer újratöltve! 

Melléthei-Barna Márton esete közismert, ahogy Szabó Ilonáé is. Ám például Kókayné Lányi Marietta története már kevésbé. 2026.05.24-én vasárnap a Magyar Közlöny 57. számában nevezték ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárává. Erre tekintettel 2026.05.26. napjától az addig betöltött főigazgatói pozícióját a Gyermekek Háza alternatív iskola élén nem a két főigazgató-helyettes egyike vette át, ahogyan az ilyenkor szokás, hanem a frissen kinevezett államtitkár asszony lánya. Vagyis Siklóssy-Kókay Zsófia lett az iskola új főigazgatója. Érdekes, hogy az iskola honlapján ezt azóta sem tüntették fel.

Ugyan több ilyen uram-bátyám, asszonyom-nővérem eset is kialakult az elmúlt félévben, de ezeket hagyjuk meg legközelebbre. Zárásként inkább nézzük meg Magyar Péter Facebook-kommunikációját 2026. október 12. és 16. közt, ahogy legutóbb is. Továbbra is megdöbbentő, hogy 32 db poszt született, amiből csak 12 foglalkozott a kormányzással és 20 bármi mással. Ráadásul ez már egy picit javuló tendencia a múlt héthez képest.

„Láttam a királyság bukását, láttam a köztársaságot véres káoszba fúlni, láttam a császárt tündökölni és száműzetésben elenyészni. Semmi sem tart örökké, legkevésbé a hatalom gőgje.” – Talleyrand.