Publikációk és különleges tartalmak olvasóink számára
Krasznahorkai Lászlót fasisztázva kritizálták, hitvitát indított a DK javaslata, és lehet, hogy Varga Judittal „tesztelik” a társadalom megbocsátását.
Ukrajna magyarországi nagykövete azt nyilatkozta, hogy Kárpátalján nincs semmiféle „kisebbségtiprás”, hiszen „ami most Ukrajnában történik, az a Lex Apponyi ukrán változata”.
Kezdjük az elején: a testbeszéd-elemzés egy áltudományos marhaság. Egy látványos, de tudományosan megalapozatlan trükk, amellyel önjelölt „szakértők” próbálnak maguknak nézettséget és kattintást szerezni.
Angela Merkel Partizánnak adott interjúja több ponton is tartogatott meglepetést: az egykori kancellár nyíltan vállalta a felelősséget uniós politikájáért, és nem egy esetben önkritikát is gyakorolt.
Nehéz ügy. Mondhatnánk. Pedig nagyon úgy tűnik, hogy a 2026-os magyar országgyűlési választás sorsát a Tisza előválasztási procedúrája még idén novemberben eldönti.
A kérdés, hogy hol húzódik a szólásszabadság határa, mely szemben az emberi méltósággal, nem egy korlátozhatatlan alapjog, sőt, éppen az emberi méltóság érdekében korlátozható, még a közszereplők esetében is, akiknél a bírói joggyakorlat nagyobb tűrési képességet követel meg.
Szekszárd neve sokaknak a borvidék, a dombok és a kulturális örökség miatt cseng ismerősen.
Az adás egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor Sarnyai Gábor a “Zsolti bácsi”- ügy kapcsán egészen új szempontot hozott be.
A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon: A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás. Recenzió Szaniszló Krisztián új könyvéről.
„Az Insta-sztorik megvárnak, a valódit Ti írjátok.” – hirdeti a Heineken új reklámja, amellyel mostanában egyre több helyen találkozom Budapest utcáin.
