Kampányidőszak, kormányzóképesség, olajválság és reptérfejlesztés. A Mi folyik itt?! második évadának 21. adásában Kanász-Nagy Máté országgyűlési képviselő, Bazin Levente az MSZP nemzetközi titkára és Sarnyai Gábor politológus elemezte az elmúlt hét bel- és külpolitikai eseményeit.
Kampányrajt: miniszterelnök-jelölt vagy kommunikációs játék?
A hivatalos kampányidőszak kezdetén a Fidesz és a Tisza is rekordgyorsasággal jelentette be: mind a 106 körzetben összegyűjtötték az induláshoz szükséges ajánlásokat. A vita azonban nem itt élesedett ki, hanem Magyar Péter miniszterelnök-jelölti szerepe körül.
Kanász-Nagy Máté szerint a jelölés körülményei kérdéseket vetnek fel
mennyire tekinthető demokratikusnak a Tisza Párt működése, amikor a döntéseket egy 18–20 fős testület hozza meg. Bár formálisan a párt feladata a jelölés és a miniszterelnök-jelölt állítása, a döntés valójában ebben a szűk körben születik meg.
A beszélgetésben felmerült, hogy a Kapitány István neve körüli lebegtetés inkább kommunikációs eszköz volt, amely végül reakciókényszerbe hozta a pártot. Sarnyai Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza elitjének összetétele is támadási felület:
Semmilyen demokratikus országban nem igazán jellemző, hogy a párt elitje a multiból érkezzen, ráadásul rögtön, mindenféle politikai tapasztalat nélkül. Ez szerintem mindenhol kritikát vált ki, hiszen ez nem egy cég, hanem egy ország.
Abban ugyanakkor nem volt vita, hogy az ajánlások leadásának sorrendje politikailag marginális jelentőségű. A valódi kérdés az: képes-e egy két éve épülő párt azonnal kormányzó erővé válni?
Sarnyai szerint ez irreális elvárás:
Az elmúlt 16 év mentális állapotából következik, hogy azt gondoljuk, két év alatt föl lehet építeni egy olyan pártot, ami majd el tudja kormányozni az országot.
Úgy véli, a Tiszának előbb ellenzékben kellene bizonyítania.
Ezzel szemben a stúdióban többen rámutattak: az ellenzéki közeg felfokozott állapotban van, és az elvárás nem az építkezés, hanem az azonnali kormányváltás. Ha ez elmarad, az komoly kiábrándulást hozhat.
A Magyar Szocialista Párt bejelentette, hogy nem indul a 2026-os választáson. Bazin Levente elmondta, a döntés nehéz volt, közel 90 jelöltjük volt, de végül egy érv bizonyult döntőnek:
Nem szeretnének a kormányváltásnak az akadálya lenni.
Hozzátette:
A Magyar Szocialista Párt mindig is kormányváltó vagy rendszerváltó erőként definiálta önmagát.
Kanász-Nagy Máté ugyanakkor realistán fogalmazott az ellenzéki kudarcok kapcsán:
Akik 2022-ben abban a konstrukcióban részt vettek, és kudarcot vallottak… hát a választók elfordultak tőlünk.
Sarnyai ennél tovább ment: szerinte az ország számára katasztrofális, ha nincs parlamenti baloldali vagy zöld képviselet:
az is probléma, hogy bár vannak zöld ügyeink, mégsem tudjuk kideríteni, mi a helyzet például a gödi akkumulátorgyárnál. Nem ismerünk olyan zöld szervezeteket, amelyek valóban integránsan képviselnék az álláspontjukat; ehelyett egy környezetvédelmi ügy politikai támadások eszközévé válik, így végül azt sem tudjuk meg, mi az igazság.
Barátság-kőolajvezeték
Az orosz támadás következtében leállt kőolajszállítás, majd a magyar és szlovák retorziós lépések újabb konfliktusmezőt nyitottak.
Kanász-Nagy a morális dimenziót emelte ki:
Van egy erkölcsi, etikai dimenzió kérdése is… de amikor napi szinten ott vagy, és a kőolaj a kérdés, akkor kőkemény gyakorlati kérdések jönnek be.
A stúdióban nem volt teljes egyetértés abban, hogy a kormány helyesen reagál-e. Abban viszont igen, hogy az ország energiafüggősége strukturális probléma. Bazin optimistábban látta a helyzetet:
Amikor nem érkezik kőolaj Ukrajnából, most van lehetőség arra, hogy az átlagember átgondolja a helyzetet, és a választás előtt kikövetelje a pártjától: ne egyetlen országból vásároljuk az összes nyersolajat, hanem diverzifikáljunk. Így arról is lehetne beszélni, hogyan lehet átállni az áramra, mert nem biztos, hogy mindennek a kőolajtól kellene függenie, amikor megújuló energiaforrások is léteznek.
„Hazaárulás”
Mihail Gyegtyarjov orosz sportminiszter hazaárulónak nevezte azokat a sportolókat, akik más ország színeiben indultak a téli olimpián – köztük a magyar színekben versenyző műkorcsolyázó párost is.
Bazin Levente szerint ilyen retorika még háborús időkben is példátlan:
Nem ez az olimpia szelleme: nem arról szól, hogy egy nemzet tulajdonol valakit, hanem arról, hogy sportolók vannak, és ezt az olimpia történelme során mindig tiszteletben tartották.
Kanász-Nagy árnyaltabban fogalmazott, a finanszírozás és nemzeti kötődés dilemmáját emelve ki:
Van egy ország, amely nagyon sokat fektet abba, hogy erős versenysportja legyen, és gyakorlatilag ő finanszírozza a sportolókat. Természetesen emberekről és sportteljesítményről van szó, de az olimpia – különösen a téli olimpia – szellemisége a nemzetek közötti vetélkedéstől nem elválasztható.
A Mi folyik itt?! 2. évadának 21. epizódja teljes egészében visszanézhető Youtube csatornánkon és az IndaPlay videóplatformon is!
