Zelenszkij kabinetfőnök-helyettese az Euronewsnak elmondta, hogy az ukrán vezetőt október 23-ra meghívták Budapestre, hogy részt vegyen az 1956-os mag...
A KözBeszédben Halmai Gábor jogász, az állam-, és jogtudományok doktora, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára beszélget Kurucz Dániellel a magyar demokrácia állapotáról, a választási rendszer aránytalanságairól, a liberális jogállamról és a jelenlegi kormány alkotmányos politikájáról.
1. Ha beigazolódik Forgács Ágnes gyanúja, hogy Ómolnár Miklós a titkosszolgálatoktól kapott „füleseket”, dossziék formájában, az nagyon durva fordulópontja lesz a magyar történelemnek. Miért? Beigazolódik az a régóta lebegtetett gyanú, hogy a Rogán Antal-féle titkosszolgálati kéz időről-időre besegített újságírókon keresztül a Fidesz ellenzékének lejáratásában. Tehát ez a Szabó Bence-sztori lenne pepitában – vagyis titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg embereket, akik az akkori ellenzékhez kötődtek, tehát a TISZA Párthoz. Bár, amíg a Szabó-féle történet a mai napig hihetetlenül lyukas és egymásból nem következő állításokat tartalmaz, addig Forgács Ágnes vallomásával a Mártha Imre-ügy új szintre emelkedett. Főleg, ha Forgács Ágnes nem ezredes lesz, három rendfokozatot ugorva – egyúttal pedig a Belügyminisztérium kabinetfőnöke is egyszemélyben. Tehát ez némi hitelt adhat távolról nézve az Átlátszónak adott interjújának.
A Mi folyik itt?! adásában Kurucz Dániel Meruk Marcell rendezővel, Sarnyai Gábor író-politológussal és Horváth Tamással, a Magyar Jelen főszerkesztőjével beszélgetett az AfD egyik ifjúsági politikusa által közzétett térképről, a gyermekvédelmi törvény módosításáról, a politikai vádaskodásról, valamint arról, mi történik a látványos közösségi médiás kommunikáció mögött az állam működésével.
November 4-től a nyilvánosság számára is elérhetővé válnak a kommunista állambiztonsági szolgálatok informátorairól szóló adatok – írja a Balkan Insig...
A KözBeszédben Fodor Gábor és Schiffer András beszélgetnek a kormányzás elmúlt hónapjairól, az alkotmányos és jogállami vitákról, az európai intézmények szerepéről, valamint arról, meddig fenntartható a „Facebook-kormányzás”.
Az EU Tanácsa két további csatlakozási tárgyalási klaszter megnyitásáról döntött Ukrajnával, miután Magyarország feloldotta a vétóját – írja az Eurone...
Hónapok óta azt harsogja az ellenzék, hogy „Facebook-kormányzás” zajlik a Tisza Párt által. Hogy ennek utánajárjunk, hét név nélkül nyilatkozó bátor emberrel kísérletet teszünk arra, hogy felemeljük ennek a furcsa kormányzásnak a szoknyáját, és belessünk a kulisszák mögé. Miért név nélküliek? Mert mindannyian az államigazgatásban dolgoznak, ezért fontos megvédeni a személyazonosságukat.
A legújabb, napok óta tartó mikrobalhé tökéletes látlelet a társadalom állapotáról. Mi a közös Mérő Verában, Vona Gáborban, Rainer-Micsinyei Nórában és Török Gáborban? Akár egy ócska pesti vicc is kezdődhetne így, azonban ez most a valóság, ők lettek ugyanis a főszereplői a közéletet az indokoltnál jóval több ideje foglalkoztató összefeszülésnek. A történet onnan indult, hogy az elmúlt évek két legértelmesebb kereskedelmi tévés műsorának egyikébe, az RTL-en futó Árulókba (a másik nézhető produkció egyébként a TV2-es Kincsvadászok) a szerkesztők ugyanabba a kastélyba küldték nyomozni Vona Gábort és az említett két hölgyet. Ők ketten - Sapkás Pirézzel kiegészülve - pedig komoly fenntartásaiknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a korábban a cigányokat bűnözőnek nevező, náci elhajlással vádolt Vona is a műsor szereplője. Ezzel kapcsolatos kiakadásukat pedig Török Gábor is szóvá tette, a két hölgy pedig nem volt rest válaszolni és a politológust is elküldeni melegebb éghajlatra.
Nemrég jelent meg a Civil Közoktatási Platform, mondjuk úgy, ötletcsomagja, amit el is juttattak a kormányhoz. Lannert Judit korábban előadó is volt a szervezet rendezvényén. Az ötleteléssel nincs baj. Viszont komoly fenntartásaim vannak szinte mindennel, amit most kigondoltak. Mivel vitaindítóként értelmezik ők maguk is, így hát vitassuk meg.
