BIRN: November 4-től bárki megnézheti, ki volt ügynök a szomszédságában

Köztér • 2026. 10. 14. 10:00
4 perc olvasás • 464 megtekintés

November 4-től a nyilvánosság számára is elérhetővé válnak a kommunista állambiztonsági szolgálatok informátorairól szóló adatok – írja a Balkan Insight (BIRN). A Tisza-kormány eredetileg október 22-re, az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjére tervezte a megnyitást. Az időpontot azért halasztották el, hogy több idő legyen az érzékeny adatok, például az egészségügyi információk és a szexuális irányultság kitakarására. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el. 

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) iratainak többsége 1997 óta személyesen hozzáférhető kutatóknak és a megfigyelteknek. Most viszont először lesznek közvetlenül elérhetők a levéltár honlapján az együttműködők adatai. Bede Ábel, a University College London doktorandusza szerint az országos hírű ügynökök neve már nagyrészt ismert. Most viszont kiderülhet, hogy a helyi pap, a tanár, egy osztálytárs vagy a boltos is ügynök volt-e.

Elsőként az 1989-es mágnesszalagokból származó, 58 ezer nevet tartalmazó H-adatbázis, valamint a 6-os kartonok és a B-naplók jelennek meg. A mintegy 9000 fennmaradt B-dosszié 2027 februárjában következik. A parlament júliusban elfogadott törvénye előírja a titkosszolgálatoknál maradt anyagok felülvizsgálatát, és független szakértői bizottságot is létrehozott. A Belügyminisztérium a HVG-nek azt mondta, hogy titkosított állományának 85 százalékát már kijelölte átadásra. Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója figyelmeztetett: a mágnesszalagok az egykori ügynökhálózatnak csak egyharmadáról tartalmaznak adatot. A nyilvántartásban szereplés önmagában nem bizonyít tényleges együttműködést.

A megnyitás új vitát indíthat 1956 értelmezéséről. A Fidesz a korrupciós ügyekben nyomozó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt az ÁVH-hoz hasonlítja. Orbán Viktor Hankó Balázs és Seszták Miklós őrizetbe vételét neokommunista módszernek nevezte. Pető Andrea, a CEU történészprofesszora szerint a Fidesz 1956-ot a nemzeti szuverenitás tágabb történeteként értelmezi át, így elkerülheti az ellentmondást korábbi szovjetellenes retorikája és mostani oroszbarát külpolitikája között. Bede szerint a Fidesz nehezen tud majd mozgósítani: a meghirdetett békemenetet napokon belül lemondták, valószínűleg mert nem lett volna elég résztvevő.