A KözBeszédben Halmai Gábor jogász, az állam-, és jogtudományok doktora, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára beszélget Kurucz Dániellel a magyar demokrácia állapotáról, a választási rendszer aránytalanságairól, a liberális jogállamról és a jelenlegi kormány alkotmányos politikájáról.
Halmai szerint Magyarország 2010 és 2026 között nem volt demokrácia abban az értelemben, amelyben a többség uralma mellett az alapvető jogok és a jogállamiság követelményei is érvényesülnek. „A 2010-es választás egy fair választás volt. Az azt követő választások nem voltak fair választások szerintem” – fogalmaz.
A választási rendszer egyik alapvető problémájának az aránytalanságot nevezi. Szerinte egészségtelen, ha egy párt vagy pártkoalíció egyszerű többségi támogatással olyan kétharmados parlamenti többséghez jut, amellyel önállóan alkotmányozhat. Hangsúlyozza: ez szerinte politikai oldaltól független probléma, „'94-ben ugyanolyan egészségtelen volt, mint 2010-ben és 2026-ban is”.
Halmai ezért arányosabb választási rendszert és az alkotmányozáshoz szükséges többség megemelését tartaná kívánatosnak. „Egy kormánynak ne legyen alkotmányozó többsége” – mondja. Szerinte olyan szabályozásra lenne szükség, amely nem teszi lehetővé, hogy egyetlen kormány önállóan döntsön az alkotmányos kérdésekről.
A beszélgetésben a melegházasság kérdése is szóba kerül. Arra, hogy Magyar Péter nem támogatja azt, Halmai úgy reagál: „Ezért mondom, Magyar Péter és a Magyar-kormány nem liberális.” Kurucz Dániellel abban vitatkoztak, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat mennyiben tekinthető a házassággal azonosnak. Halmai szerint nem lehet kívülről meghatározni egy azonos nemű pár számára, hogy a két jogintézmény között van-e számukra különbség.
Polt Péter korábbi legfőbb ügyészről azt mondja, személyesen ismeri, és korábban szakmailag jó ombudsmanhelyettesnek tartotta. Arra a kérdésre, mit kérdezne tőle, úgy válaszol: „Nem gondolta-e azt, hogy egy jogászi szakmai lelkiismeret gátat kellett volna szabjon annak, amit ő csinált 16 éven keresztül.”
A jelenlegi politikai rendszert Halmai több szempontból is populistának és illiberálisnak nevezi. Példaként az alaptörvény egyes rendelkezéseit említi, amelyek közül szerinte több pontot egyszerűen el kellett volna törölni. A következő évekre egy plurálisabb politikai rendszert szeretne: olyan parlamenttel, részvételi módon létrejövő alkotmánnyal és választási rendszerrel, amely nem teszi lehetővé a hatalom egy vagy két párt általi monopolizálását.
