Öt Alkotmánybíróval beszélgettünk
Azt rögtön az elején szögezzük le, hogy folyamatban lévő közéleti ügyekről az alkotmánybírák nem nyilatkozhatnak. Ettől fogva a külön-külön lefolytatott háttérbeszélgetéseinket név nélkül, egy összeszerkesztett formában olvashatja el az alábbiakban a kedves Olvasó.
Az Alkotmánybíróságon – továbbiakban AB – kialakult jogi kálváriáról, az ügy előzményeiről itt olvashat bővebben..
„Pénteken még heten voltunk, ma már nyolcan. De ez nem azt jelenti, hogy mi hirtelen tiszások lettünk! Egyszerűen csak védeni akarjuk az Alkotmánybíróságot egy olyan ki nem kényszerített hibától, amit a kormány kihasználhatna.”
Mondja 1-es! Aki arra utal hétfőn kora reggel, hogy a korábban kiszivárgott hét bíró (Dr. Czine Ágnes, Dr. Varga Réka, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, Dr. Patyi András, Dr. Schanda Balázs, Dr. Szabó Marcel, Dr. Kozma Ákos) mellé Haszonicsné dr. Ádám Mária is csatlakozott. Ez azt jelenti, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök előzetes alkotmányértelmezési indítványával kapcsolatban már nyolcan úgy értelmezik, hogy összeférhetetlenség áll fenn a részükről! Nem pedig azt, hogy politikai alapon hirtelen megvilágosodtak volna. Ugyanakkor az összeférhetetlenség azt eredményezte, hogy határozatképtelen lett az AB, így nem tudta megtárgyalni az indítványt, ennek megfelelően választ sem tud adni a feladónak, Sulyok Tamásnak, ilyenre pedig az elmúlt 36 évben nem volt még példa.
„Olvastad a köztársasági elnök indítványát? Mert nem olvashattad hivatalosan, hiszen nem nyilvános. A lényeg az, hogy az indítvány maga nemcsak a köztársasági elnökről szól, hanem az összes olyan állami intézményvezetőről, arról a negyvenvalahány emberről, akiknek a mandátuma ciklusokon átível. Na már most, mi is, az alkotmánybírák is ilyen hivatalban lévő tisztviselők vagyunk. Tehát ez egy összeférhetetlenségi ok. Saját magunk jogállásáról nem adhatunk ki még előzetes alkotmányértelmezést sem. Legalábbis szerintem. Az már egy másik kérdés lenne, ha a Köztársasági Elnök beadna egy új indítványt, ami csak őróla szól. Az már nem lenne összeférhetetlen ránk nézve.” – vélekedik 2-es.
„Jó. Tehát. Kezdjük azzal, hogy ez nem előzetes normakontroll. Ez egy alkotmányértelmezés. Ilyen amúgy nem nagyon volt még az Alkotmánybíróság 36 éves történetében, de ettől most tekintsünk el. Tehát egy ilyen értelmezés tárgyának is valamihez kapcsolódnia kell. Amihez ez kapcsolódik, az szerintem is egy hipotézis – egyelőre! Ebben egyetértek Szabó Marcellel, ám úgy vélem, hogy az a hipotézis könnyedén, akár a napokban valósággá válhat. Magyarán, ahogy annak idején a Sólyom-féle AB-nak, úgy nekünk is kötelességünk megvédeni az integrációálló alkotmánymagot.” – gondolkodik hangosan 3-as!
Az ún. alkotmánymag és az európai integráció viszonya a modern alkotmányjog egyik legfontosabb kérdése. Az alkotmánymag adja egy adott ország alkotmányos identitását, egyben védi az állam szuverenitását és demokratikus alapértékeit – ha kell, az európai integrációtól. Magyarországon azonban „különleges a helyzet”, ahogy 2-es fogalmaz.
„2013-ban az akkori alkotmányozó végtelen bölcsességében a negyedik Alaptörvény-módosítással beemelte az S. cikk 3. bekezdését, amely értelmében az AB csak az Alaptörvény eljárási követelményeit vizsgálhatja. Tartalmi szempontból nem. Tehát, ha holnap az alkotmányozó újra kikiáltaná a Monarchiát, ettől fogva a törvény betűje alapján bajban lennénk!”
„Annyira ironikus, hogy a sok természetjogász, aki egész életében az volt, azt tanította, azt képviselte, most hirtelen pozitivista lett. Nem értem, hogy az S. cikk 3. bekezdése miért lett hirtelen a szentírás, hacsak nem azért, mert pár napja a miniszterelnök sógora egy cikkben megüzente nekünk, hogy mit kell tennünk Sulyok beadványa kapcsán.” – mondja 4-es.
A jogfilozófia két legnagyobb irányzatáról van szó, amelyek teljesen máshonnan eredeztetik a jog érvényességét és kötelező erejét. A jogpozitivizmus azt nézi, ami van (a leírt törvény), a természetjog pedig azt, aminek lennie kellene (az igazságosság). Ennek a két iskolának a leghíresebb egymásnak feszülése épp a Nürnbergi perek során volt. Akkoriban ugyanis a náci vádlottak azzal védekeztek jogpozitivista alapon, hogy tetteik az elkövetés idején megfeleltek a hatályos és legális német törvényeknek, így csupán parancsot teljesítettek. A bíróság viszont a természetjogra támaszkodva elutasította ezt, kimondva, hogy a faji törvények és a tömeggyilkosságok annyira sértették az egyetemes emberi igazságosságot, hogy azok jogilag érvénytelenek, így a követésük sem mentesít a felelősség alól.
„Ezek a bírók be vannak ijedve. Mondanám, hogy megértem őket, mert a kollégáim, de nem. Teljesen mindegy, hogyan okoskodnak, el fogják távolítani őket, ha nem harcolunk a jogbiztonságért. A Fleck-féle indítvány is erről szólt. Bejelentkeztek az állásunkra. Melléthei-Barna meg csak ügyesen felhasználja a félelmünket, pedig ez az egész egy teljes nonszensz! Még ’45 után sem vontak bírókat felelősségre a kommunisták. De a rendszerváltás után se. Pedig több száz nyilvánvaló koncepciós ügyért lehetett volna! Vegyük például Kristály Gyula ügyét. Három és fél évet kapott első fokon, mert írógépen gyártott röpcédulákat, amikben kritizálta a kommunistákat. Persze aztán felmentették ’92-ben!” – mondja szomorkodva 5-ös, majd így folytatja.
„Horváth Attila írta meg az indítványt a köztársasági elnök indítványa nyomán. Na már most, a 36 oldalára úgy tekintett pénteken hét kollégám, mint Kristály Gyula esetére. Játszhatunk a szavakkal, okoskodhatunk is, de ez a lényeg. Asszisztálunk a koncepciós történésekhez félelemből. Pedig a Köztársasági Elnök indítványára a válasz igen egyszerű lenne: Alaptörvény-ellenes egy ilyen célzott Alaptörvény-módosítás. Ennyit nem tudtunk kiírni magunkból!”
Leszámítva 1-est, mindenki egyetért abban, hogy annak ellenére, hogy „politikai szándékról dönteni előzetesen igen aggályos”, a Lex Sulyok mind koherencia-, mind eljárási hiba miatt valamilyen formában, de ütközik az Alaptörvény szellemiségével.
„Azt a védőhálót, ami most megvédené a jogállamiságot, az alkotmányozó annak idején, de legkésőbb 2013-ra kiiktatta (S. cikk 3-as bekezdés). Persze mondhatta volna most márciusban a kormány, hogy két év múlva legyen választás, de nem tette meg. Ez egy ki nem mondott konszenzus volt, hogy nem sértünk határt ilyen módon. Úgy tűnik, ez ellen az új magatartás ellen egyelőre védtelenek vagyunk.” – vélekedik 1-es.
„Azt hiszem, egy megoldás maradt, hogy gátat szabjunk a jogállamiság leépítésének. Ha a köztársasági elnök az Országgyűlés által aláírt törvényeket elküldi hozzánk, de mi nem válaszolunk.
Ez ugyanaz a játék, amit most Melléthei-Barna űz velünk. Ha nincs válasz, nincs köztársasági elnöki aláírás, úgy pedig nem érvényesek a jogszabályok. Ezt megtehetjük, és van is rá nemzetközi példa! A kérdés csak az, hogy bátorságunk is van-e mindehhez?”
A helyzet fokozódott. Magyar Péter úgy tűnik, kikerülhetetlen kelepcét állított a köztársasági elnöknek a Magyar Alaptörvény június 27-ig „társadalmi vitára” bocsátott 17. módosításában. A beadványban ugyanis az áll: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ.”
Természetesen arra is felkészült a kormány, mi történik, ha Sulyok Tamás nem írja alá a módosítást, ami az elnök aláírásának híján nem léphet hatályba. Ebben az esetben megfosztási eljárást indítanak ellene. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Magyarországon még soha nem fosztottak meg köztársasági elnököt tisztségétől.
Egyelőre, ha nem is túl komfortos, de a rendelkezésére álló lehetőségek közül talán a legbölcsebb, ha Sulyok Tamás ezt választja. A köztársasági elnököt ugyanis csak akkor lehet tisztségétől megfosztani, ha tisztsége gyakorlása során szándékosan megsérti az Alaptörvényt, vagy szándékosan bármilyen más törvénysértést, esetleg szándékos bűncselekményt követ el. Politikai okból nem lehetséges ukmukfukk meneszteni. Magyar Péter azonban bizakodó, szerinte legkésőbb július 20-án Sulyok Tamás már nem lesz köztársasági elnök.
Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!
