A Politico beszámolója szerint Robert Fico szlovák miniszterelnök nyíltan megkérdőjelezte országa részvételét egy esetleges katonai konfliktusban a NA...
Míg a korábbi generációkban a fiatalok ideológiai beállítottsága egységesebb volt, a nyugati 18–29 éves korosztályban drámai politikai és társadalmi szakadék nyílt a nemek között. A Financial Times és a Gallup adatai szerint a fiatal nők többsége a progresszív baloldal felé mozdult el, míg a fiatal férfiak a kimeneti egyenlőség és a maszkulin szerepek stigmatizálása elleni lázadásként a konzervatív értékek felé fordulnak. Ez a szakadék – amelyet a közösségi média algoritmusai és a populizmus tovább mélyítenek – ma már a párkeresést és a magánéletet is veszélyeztető társadalmi krízissé, úgynevezett magányjárvánnyá nőtte ki magát.
A The New York Times beszámolója szerint egy Budapesten bemutatott új, megrázó monodráma az autoritarizmus veszélyeire figyelmeztet, miközben a hazai ...
A Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező orosz szállítások körüli bizonytalanságok és fennakadások miatt Magyarország és Szlovákia energiaellátásáb...
A cikk a Tisza Párt belső működését, szerkezetét és jövőbeli kihívásait elemzi a 2025 novemberében kirobbant belső konfliktusuk apropóján. Bár a párt választási győzelmével kormányra került, a hagyományos tömegpárti tagság hiánya és a kizárólag Magyar Péter köré épülő, erősen centralizált struktúra komoly kockázatokat hordoz magában. A cikk rámutat, hogy a választási siker után a kormányzási felelősség, a beváltatlan ígéretek, a kiterjedt pártháttér hiánya és Magyar Péter domináns, konfliktusos vezetési stílusa belső törésekhez vagy a szavazóbázis eróziójához vezethetnek.
Cikksorozatunk első részében tisztáztuk a jobboldal valódi ideológiai alapjait: a meritokráciát, a történelmi alázatot és a rend primátusát. Ha azonban megnézzük a mai magyar valóságot, azt látjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége élesen elfordul ettől az iránytól. Hogyan lehetséges, hogy 16 évnyi folyamatos jobboldali kormányzás után a hazai ifjúság elsöprő arányban baloldali vagy liberális? A válasz a hatalom elleni természetes lázadásban és a magyar rögvalóságban rejlik.
A KözBeszédben Stier Gáborkülpolitikai újságíró, elemző Moszkvatér főszerkesztője és Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, újságíró, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója beszélget Kurucz Dániellel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról, Donald Trump diplomáciai mozgásteréről, Oroszország céljairól, valamint Európa biztonságpolitikai helyzetéről.
Az Európai Parlament Multimédia Központjában közzétett sajtótájékoztatón Gál Kinga, a Patrióták Európáért alelnöke az Európai Bizottság politikáját bí...
Volt egy nagyon érdekes, de sokak által ki nem emelt rész Magyar Péter Kossuth rádiónak adott hétfői interjújában. A korábbi miniszterelnöki interjúktól hangvételében egyáltalán nem különböző beszélgetés egy pontján ugyanis a kormányfő arról beszélt, hogy ugyan tervei szerint még ebben a ciklusban lesz új alkotmány és új választási törvény, ez múlik azon is, hogy az emberek az előbbit elfogadják-e. Ami igazán fontos, hogy állítása szerint utóbbi, vagyis a választójogi törvény módosítása csak az alkotmányozás folyamatának lezárulta után elképzelhető. Szavaiból ugyanakkor az is következik, hogy ha az új alkotmányt az emberek nem erősítik meg a már előre belengetett népszavazáson, akkor 2030-ban a jelenlegi feltételek szerint járulunk az urnákhoz. Nem sokkal jobb a másik lehetőség sem. Látva ugyanis a Tisza tempóját és az ügyben elhangzott mondatokat, új alkotmány leghamarabb 2028 elején lehet és ha utána fognak hozzá az új választási jogszabályok kidolgozásához, akkor
enerációs szakadék Magyarországon és kőkemény, nemek közötti hidegháború Nyugaton. A modern politika mára nemcsak a társadalmat, de a párkapcsolatokat is végzetesen kettészakította. Ahhoz azonban, hogy ezt a több cikkben tárgyalt, jövőnket fenyegető krízist megértsük, először a kályhához kell visszatérnünk. Mert amíg nem tudjuk, mit jelentenek valójában az eszméink, addig csak a sötétben tapogatózunk. Mi a jobboldal? Manapság sok helyen felmerül ez a kérdés. Főleg magukat jobboldalinak valló embereknél. Kizárnak más jobboldaliakat ebből a csoportból, mert valamiben mást gondoltak. A nagy politikai vereség után zajlik az önmeghatározás. Pedig nem biztos hogy ennek olyan bonyolultnak kéne lenni. Az nem lep meg, hogy a témában nem jártas tömegek nincsenek tisztában a fogalmakkal, de az igen, hogy magukat tájékozottnak gondoló emberek sem, és bevallom senki nem fordult konkrétan hozzám, miért is tették volna, tök ismeretlen figura vagyok, de megszólítva éreztem magam. Kezdjük ott, hogy nincs 100%-ban jobboldali ember. Erről már egy másik cikkben írtam pár sort, de újra előveszem, mert itt is különösen fontos. Ha veszünk 10 ügyet vagy kérdést, nagyon kevés olyan ember van, aki mind a 10-re a jobboldali választ fogja adni. Tehát árnyalatok vannak, és attól függ a domináns világnézeted, hogy melyik nézet nyer meg a legtöbb kérdésben. Ez egy ideális világban úgy gondolom, segítené a párbeszédet a különböző felek között, de nem egy utópiában élünk.
