Míg a korábbi generációkban a fiatalok ideológiai beállítottsága egységesebb volt, a nyugati 18–29 éves korosztályban drámai politikai és társadalmi szakadék nyílt a nemek között. A Financial Times és a Gallup adatai szerint a fiatal nők többsége a progresszív baloldal felé mozdult el, míg a fiatal férfiak a kimeneti egyenlőség és a maszkulin szerepek stigmatizálása elleni lázadásként a konzervatív értékek felé fordulnak. Ez a szakadék – amelyet a közösségi média algoritmusai és a populizmus tovább mélyítenek – ma már a párkeresést és a magánéletet is veszélyeztető társadalmi krízissé, úgynevezett magányjárvánnyá nőtte ki magát.
Cikksorozatunk első részében tisztáztuk a jobboldal valódi ideológiai alapjait: a meritokráciát, a történelmi alázatot és a rend primátusát. Ha azonban megnézzük a mai magyar valóságot, azt látjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége élesen elfordul ettől az iránytól. Hogyan lehetséges, hogy 16 évnyi folyamatos jobboldali kormányzás után a hazai ifjúság elsöprő arányban baloldali vagy liberális? A válasz a hatalom elleni természetes lázadásban és a magyar rögvalóságban rejlik.
Volt egy nagyon érdekes, de sokak által ki nem emelt rész Magyar Péter Kossuth rádiónak adott hétfői interjújában. A korábbi miniszterelnöki interjúktól hangvételében egyáltalán nem különböző beszélgetés egy pontján ugyanis a kormányfő arról beszélt, hogy ugyan tervei szerint még ebben a ciklusban lesz új alkotmány és új választási törvény, ez múlik azon is, hogy az emberek az előbbit elfogadják-e. Ami igazán fontos, hogy állítása szerint utóbbi, vagyis a választójogi törvény módosítása csak az alkotmányozás folyamatának lezárulta után elképzelhető. Szavaiból ugyanakkor az is következik, hogy ha az új alkotmányt az emberek nem erősítik meg a már előre belengetett népszavazáson, akkor 2030-ban a jelenlegi feltételek szerint járulunk az urnákhoz. Nem sokkal jobb a másik lehetőség sem. Látva ugyanis a Tisza tempóját és az ügyben elhangzott mondatokat, új alkotmány leghamarabb 2028 elején lehet és ha utána fognak hozzá az új választási jogszabályok kidolgozásához, akkor
A KözBeszéd élő adásában Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő beszélgetett Kurucz Dániellel a Tisza-kormány első hónapjairól, a Fidesz ellenzéki stratégiájáról, a politikai kommunikáció átalakulásáról és arról, hogyan építheti újjá magát a jobboldal a következő években. Hegedűs Barbara úgy gondolja, a Tisza sikerének egyik titka az volt, hogy reményt kínált a választóknak.”Ezért a Tiszának a legnagyobb ellensége a valóság” – jegyezte meg.
A Deutsche Welle beszámolója szerint Magyar Péter kormánya élesen szakított elődje, Orbán Viktor Oroszországhoz fűződő politikájával: Magyarország tíz...
Magyarország miniszterelnöke, Magyar Péter hirtelen véget vetett elődje Oroszországgal ápolt szívélyes viszonya korszakának: Budapest tíz orosz diplomatát utasított ki az országból. Moszkva válaszlépésként a gázszállítások leállítását fontolgatja.
A szöveg a magyar politikai lojalitás természetét és átalakulását elemzi az Antall-kormánytól a Fidesz-érán át egészen 2026-ig. Rámutat, hogy míg Antall József a belső ellenzék bevonásával próbálkozott, Orbán Viktor a feltétlen lojalitásra építette rendszerét. A sorozatos kétharmadok után azonban a lojalitás pénzügyi és érdekalapúvá vált (pl. Mándoki László, Majka), ami a valódi elköteleződés hiányához és törékenységhez vezetett. Az írás a politikai szerepváltásokat (pl. Velkey György) és a társadalmi bázis megváltozását vizsgálva megállapítja, hogy az anyagi érdekekre épülő hűség fenntarthatatlan, az online térben pedig a közösségi élmény helyét a gyűlölet vette át.
A KözBeszédben Tóth Elizabeth, a Dobbanjon mozgalom alapítója beszélget Kurucz Dániellel arról, hogyan lett civilként közéleti tartalomkészítő, milyen tapasztalatokat szerzett korábban a Jobbik ifjúsági szervezetében, és hogyan gondolkodik ma a politikai kommunikációról és a közbeszéd állapotáról.
Az európai parlamenti képviselők jó úton haladnak a régóta fennálló intézkedés megszüntetése felé, amelyet az Orbán-kormány alatti állítólagos uniós értékek megsértése miatt vezettek be. Egy októberben Magyarországra érkező misszió értékeli Magyar Péter kormányának előrehaladását, a végleges döntés várhatóan 2027 elején születik meg.
A szeptember 5-i tüntetés nyomán három állításom van a jobboldal részére, vitaindító belügyként kezelve – egyúttal folytatva egy korábbi cikksorozatot.
