A jelenlegi katasztrófa rávilágít arra, hogy mennyire pazarló életet is élünk. Még nem késő változtatni. Először is ki kell mondanunk: az, ami ma Magyarországon zajlik, az ország történetének egyik legsúlyosabb katasztrófája. Nem úgy tör ránk, mint a Covid, nem visz el házakat és életeket, mint az árvíz vagy a vörösiszap, a hatásai ugyanakkor messze túlmutatnak a fent említett bajokon. Ma ugyanis szerte Magyarországon és Európában hiány van. Hiány van vízből, hiány van energiából – és hiány van tudatosságból. Ennek hatásait máris érzékeljük, de még mindig nem látjuk, hogy mennyire súlyosak. Mert alapvető közgazdasági összefüggés, hogy amiből hiány van, annak növekszik az ára. Nem lesz ez másképp a vízzel és az energiával sem. Főleg akkor, ha a kereslet is a jelenlegi szinten marad.
A The Guardian élő hírfolyama szerint Európa-szerte rendkívüli kihívásokat okoz a perzselő hőség, miközben Délkelet-Európát súlyos energiakrízis, Span...
Maximális fordulatszámon dübörög a kormányzati kommunikációs gépezet. Magyarország energiabiztonságának aggasztó helyzete megkívánja a nyílt és egyenes beszédet, a kialakult állapot várható következményeinek és lehetséges kockázatainak teljes körű felmérését, valamint a vizsgálódás eredményeinek a nyilvánosság elé tárását. Felelni kellene például arra is, hogy az előző rendkívüli hőség óta mit tett a kormány az ország energiabiztonságának, valamint a Paksi Atomerőmű zavartalan működésének biztosítása érdekében.
Hagyják békén végre az érintetteket és hadd végezze a dolgát a nyomozó hatóság! Egyre gusztustalanabb játszma az, amit az úgynevezett Zsolti bácsi ügyben látunk. A legfrissebb fejlemények arról szólnak, hogy az ügy állítólagos koronatanúja, Bangó Sanyika egy bejegyzésében Semjén Zsoltot nevezte meg Zsolti bácsiként. Persze ez nagy meglepetést nem okozott, hiszen eddig is minden, az ügyhöz közel álló, bennfentesnek tűnő szereplő ezt sugallta. Két másik körülmény azonban ennél sokkal érdekesebb.
Az Euronews cikke szerint napokon belül leállhat a paksi atomerőmű, miután a Duna vízszintje rekordalacsonyra süllyedt. A 2000 megawatt teljesítményű ...
Az Euronews beszámolója szerint Viktor Orbán volt miniszterelnök új „ellenállási politika” meghirdetésére szólította fel a Fideszt, miközben Magyar Pé...
Az Euronews beszámolója szerint az európai szélsőjobboldal egyre hangosabban bírálja Magyar Péter kormányát, miután Magyarországon lezárták Sulyok Tam...
„Ez a rendszer sokkal törékenyebb, mint amilyennek kívülről látszik.” Nem tehetek róla, valamiért mindig azon kattog az agyam, hogy a történelem ismétli önmagát. 2026 Magyarországát pedig már-már félelmetes pontosággal megfejtette Zrínyi Miklós valamikor még 1661-ben – feltéve, hogy egy kicsit használjuk a fantáziánkat. A „Ne bántsd a magyart! Az török áfium elleni orvosság” című politikai röpirat amúgy a magyar hadtudományi és politikai irodalom egyik legfontosabb alapműve. De nézzük meg tömören tíz pontban a lényegét.
A KözBeszéd vendége, Gulyás Virág újságíró aki, Kurucz Dániellel az amerikai és a magyar jobboldal közötti különbségekről, a konzervatív identitásról, Magyar Péter politikai stílusáról, a Trump-párhuzamról, valamint a közéleti szerepvállalásról beszélget. Gulyás Virág saját politikai alapállásáról azt mondja: „Én mióta emlékszem, hogy politikával foglalkozom, konzervatív beállítottságú vagyok. Angol közegben inkább progresszív konzervatívnak hívom magam, ami nem ellentét, mert haladni kell a világgal”. Szerinte a kor változásait figyelembe kell venni, de az alapvető konzervatív értékek, például a nemzeti érzés, a szuverenitás, a család fogalma fontos és az, hogy legyen valami fogódzkodó az életben.
Az Euronews Brussels, My Love? podcastja szerint Brüsszel egyszerre figyeli a magyarországi és brit politikai átrendeződést: Magyarországon távozott T...
