1 biztos Fidesz-KDNP, 3 inkább Fidesz-KDNP, 1 biztos TISZA mandátum
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet.
A megyéről
Három király (Könyves Kálmán, Imre, III. László), három miniszterelnök (Wekerle Sándor, Münnich Ferenc, Orbán Viktor) egy szent (Szent Imre herceg), egy Nobel-díjas (Krausz Ferenc), a leggazdagabb magyar (Mészáros Lőrinc), és reméljük a második magyar aranylabdás (Szoboszlai Dominik) szülőhelye. Közép-Dunántúl GDP-jének közel 2/3-át adja. De Fejér megyében található a Balaton kistestvére is, a Velencei-tó, ahogy számos borvidék (Etyek, Mór), és az ország második legnagyobb múzeuma (Szent István Király Múzeum) is.
A Magyar Királyság hajnalán Fejér volt az ország központja, Székesfehérvár pedig a „királyok városa”. Évszázadokon keresztül volt koronázó város és egyben királyi temetkezőhely. A középkor végére a magyarság szimbolikus városává nőtte ki magát, ami a török hódoltság idejére első számú célponttá is tette. 1699-re a várost annyi pusztítás érte, hogy fel sem lehetett már ismerni. Hasonló pusztítás érte a II. világháború során is. Fehérvár azonban a 18. és a 20. században is lerázta magáról a romokat, és mára hazánk egyik legfejlettebb ipari térségévé vált, jelentős külföldi beruházásokkal.
Szociológiai jellemzők
A megye társadalmi szerkezete differenciált, a fejlett iparosodott városok (pl. Dunaújváros, Székesfehérvár) mellett a Velencei-tó üdülőövezete, mezőgazdaságra épülő falvak és Budapest agglomerációjához tartozó települések egyszerre megtalálhatók itt. Fehérváron jelentős az elektronikai és logisztikai szektor (Videoton), míg Dunaújvárosban a nehézipar, különösen a papíripar, illetve az acélgyártás dominált (Dunai Vasmű, Dunaferr). A foglalkoztatottság viszonylag magas, de térségi különbségek vannak. Az oktatás és az infrastruktúra fejlettsége jócskán az országos átlag fölött van.
Fejér vármegye lakossága közel 400 ezer fő, amelyet a városiasodás és Budapest közelsége erősen befolyásol. A megye északi és középső része – különösen Bicske és környéke – agglomerációs jellegű, sok ingázóval. Székesfehérvár, valamint Dunaújváros regionális központok, míg a déli térségek (pl. Sárbogárd) inkább falusias jellegűek, ahol az elvándorlás és az elöregedés erősebben jelentkezik. A megye társadalmi szerkezete így erősen vegyes: a nagyvárosokban magasabb a képzettségi szint és a jövedelem, míg a kisebb településeken a mezőgazdasági hagyományok, továbbá a helyi közösségek szerepe hangsúlyosabb.
Mandátumbecslés: 01. OEVK (székhely: Székesfehérvár)
A választókerülethez tartozik Székesfehérvár nagy része, kivéve a Fecskeparti városrészt a hasonnevű lakóteleppel, a Víziváros, illetve az Aszal-völgyi-ároktól nyugatra eső negyedeket. A 2024-es körzethatár-módosítást követően a Fejér 01. választókerülethez a székesfehérvári részeken túl hozzácsaptak tíz települést a székesfehérvári járásból, köztük az egykori járásközpont, Polgárdi városát.
Székesfehérvár ma Győr és Debrecen mellett a legdinamikusabban fejlődő vidéki városunk. Kulturális élete pezsgő (Királyi Napok), fesztiváljai (pl. Régi Zenei Napok) és történelmi öröksége révén is kiemelkedő szerepet tölt be az ország életében. Modern ipari központként jelentős autóipari és elektronikai vállalatok működnek itt, miközben a belváros, a múzeumok és a kulturális fesztiválok élénk turisztikai célponttá teszik. Sőt, a város oktatási és sportélete is kiemelkedő – már ha a Videoton visszajut még a mi életünkben az NB I-be. Ám a kosár-, röplabda- és hokicsapatok addig is learathatják a babérokat.
Vargha Tamás vs. Csiszár Béla vs. Földi Judit
Székesfehérvárt és az agglomeráció néhány települését 2010 óta az eredetileg angol–irodalom szakos tanár, a négy gyermekes apuka, Vargha Tamás képviseli a Fidesz-KDNP színeiben. Előbb Székesfehérváron volt önkormányzati képviselő (2006-2010), majd a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke (2010-2012). Három Orbán-kormányban is volt a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (2012-2018, 2022-), a negyedik Orbán-kabinetben (2018-2022) pedig a polgári hírszerzés felügyeletéért felelt a külügyi tárcánál. Vargha Tamás fehérvári kötődését erősítette, hogy az Árpád-ház Program is hozzátartozott a kormányon belül, melynek kiemelt részét képezte a királysírok és a Szent István által emelt királyi bazilika romjainak feltárása is.
Vargha Tamás 2022-ben viszonylag szoros küzdelemben győzte le az ellenzéki összefogás jelöltjeként induló fehérvári ügyvédet és MSZP-s Márton Rolandot (47,43% vs. 41,81%). Ám 2026-ra, Csongrád és Pest vármegyén kívül Fejérben is némileg átrajzolták a választókerületeket. Esetünkben ez konkrétan annyit jelent, hogy Fehérvárhoz hozzácsaptak kisebb vidéki településeket, ami elméletben még némileg javíthatja is Vargha esélyeit az újrázásra, bár ő maga nagyon szoros küzdelemre számít, amit egy rövid interjúban itt mondott el nekünk.
A TISZA jelöltje az 51 éves Csiszár Béla mérnök-közgazdász lesz, aki pályája során végig multinacionális vállalatoknál dolgozott – tíz évet Belgiumban is eltöltött. Veszprémben nőtt fel, de Székesfehérváron él családjával és fő szenvedélyét a veteránautók jelentik. A 2024-es EP választásokon a Fidesz-KDNP 42,7 %-ot, a TISZA pedig 32,7 %-ot szerzett.
A DK a már nem Ráczné Földi Judit közgazdászt indítja, aki 2015-2023 között Székesfehérváron volt önkormányzati képviselő, 2022-ben ugyan elbukta az ellenzéki előválasztást, ám 2023-ban az országos listáról az elhunyt szakszervezeti vezető, Kordás László helyére bekerült az Országgyűlésbe. Földi Judit legismertebb szereplését a Gyurcsány Ferenctől kapott eskütétel utáni ölelésének köszönheti.
Székesfehérvárt 1998-tól 2010-ig az MSZP-s Warvasovszky Tihamér vezette, akit a 2010-es kormányváltás után meglepő módon az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökévé választottak, így megnyílt az út a fiatal jogász-politikus Cser-Palkovics András előtt, aki már a rendszerváltás idején, 15 évesen belépett a Fideszbe, 2002 óta tagja volt a fehérvári Közgyűlésnek, 2006-tól pedig az Országgyűlésnek. A helyben népszerű, időnként a kormánypártok kánonjából is kibeszélő, stílusában polgári konzervatív Cser-Palkovics Andrást 2010 óta négyszer választották meg Székesfehérvár polgármesterévé: 2024-ben már mintegy 74,11%-os többséggel. A megyeszékhelyek közül csak Szita Károly irányítja nála régebben a városát, de napjainkban kétségkívül Cser-Palkovics a Fidesz országosan legismertebb önkormányzati vezetője. Az ő támogatása még sok szavazatot jelenthet Vargha Tamásnak.
A választókerület másik városában, Polgárdiban a fideszes Nyikos Lászlót 100%-kal választották újra polgármesterré, miután még kihívója sem akadt a 2024-es önkormányzati választásokon.
Fejér 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a helyi közvélemény-kutatás alapján, valamint Csiszár Béla „beágyazatlansága” miatt, ha kis többséggel is, de inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, lehet a befutó. Érdemes megjegyezni, hogy a „királyok városa” igazi király csináló lesz, hiszen, aki itt nyer, az nyer országosan is. (2026.03. havi becslés)
Mandátumbecslés: 02. OEVK (székhely: Székesfehérvár)
A választókerület székhelye ugyan Székesfehérvár, de csak a megyeszékhely egy parányi része tartozik ide (Víziváros, Fecskepart a lakóteleppel együtt, illetve az Aszal-völgyi-ároktól nyugatra eső negyedek). Viszont itt szavaz a járás és borvidékközpont Mór, Bodajk városa, valamint további 20 nagy- és kisebb község a gárdonyi, móri és a fehérvári járásokból.
Mór elsősorban a száraz fehér ezerjóról, a magyar kriminológia legvéresebb bankrablásáról és Nobel-díjas fizikus szülöttjéről, Krausz Ferencről híres. A település gazdaságát a szőlő- és bortermelés, valamint a könnyűipar határozza meg. Kulturális hagyományai között kiemelkedik a sváb örökség és a Móri Bornapok rendezvénysorozata.
Törő Gábor vs. Borics Mihály
A kormánypártok jelöltje 2026-ban a móri születésű, eredetileg gépésztechnikus, majd igazgatásszervező végzettségű Törő Gábor, aki korábban a szülővárosában volt önkormányzati képviselő, két ízben pedig a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke (2006-2010, 2012-2014) is volt. 2010-től a móri, 2014-től pedig a fehérvári székhelyű, Fejér 02. választókerület egyéni országgyűlési képviselője immáron négy parlamenti ciklus óta. Törő 2018-ban (53,69%) és 2022-ben (56,01%) is abszolút többséggel győzte le jobbikos ellenfelét, akinek győzelmi esélyein a négy évvel ezelőtti ellenzéki összefogás sem tudott javítani.
A Tisza a választókerületben található Csór község polgármesterét, Borics Mihályt indítja, aki 2024-ben kétharmaddal tudott győzni a településen. Borics Székesfehérváron nőtt fel, előbb a büntetés-végrehajtásban dolgozott, majd közel 20 évig rendőr volt. A 2024-es EP-választásokon a kormánypártok 44,9%-ot, míg a TISZA pedig 30,2%-ot szerzett.
A választókerület kisebb települései közül Móron a Fideszből függetlenedett, 2006 óta polgármester, Fenyves Péter ezúttal a fideszes kihívóját győzte le nagy többséggel. Míg Bodajkon, Lovasberényben és Pákozdon újraválasztották a fideszes polgármestereket – utóbbi két helyen kihívó nélkül.
Fejér 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvélemény-kutatási számok alapján inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Törő Gábor lesz a befutó. (2026.03. havi becslés)
Mandátumbecslés: 03. OEVK (székhely: Bicske)
A választókerület székhelye Bicske, Fejér ötödik legnagyobb települése, de itt található még két járásközpont, a velencei-tavi üdülőhely Gárdony és a Brunszvik-kastélyról híres Martonvásár, Csákvár és a magyar Velence kisvárosai is. Sőt, további 24 kisebb-nagyobb község, köztük Felcsút, – ahol Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc is nevelkedett – de ide tartozik az arborétumáról híres Alcsútdoboz és Óbarok, melyhez 2019-ben az elmúlt évtized egyik legnagyobb trollkodása kötődik, mellyel a fél közigazgatást sikerült átverni.
Bicske a Budapest–Tatabánya tengely mentén fekvő, gyarapodó kisváros, amelyet erősen befolyásol a főváros közelsége. A település fontos közlekedési csomópont, és az agglomeráció részeként sokan ingáznak innen Budapestre. Gazdasága vegyes: logisztikai, kereskedelmi és kisebb ipari vállalkozások működnek itt. Történelmi emlékei – például a Batthyány-kastély – a város kulturális örökségének fontos elemei. Az utóbbi években Bicske „sajtójának” ugyanakkor nem tett jót, hogy a bicskei gyermekotthonban történt visszaélések és az ún. kegyelmi ügy kapcsán került be a hírekbe.
A helyiek számára azonban az elmúlt évek legfőbb feszültségét az aszály és annak következtében például a Velencei-tó drasztikus vízszintcsökkenése jelenti, aminek a fenntartható vízpótlás megoldatlansága továbbra is irritálóan égető probléma.
Tessely Zoltán vs. dr. Bögi Viktória
A Fidesz-KDNP jelöltje 2026-ban is az erdész, majd biológia-földrajz szakos tanár végzettségű Tessely Zoltán, aki előbb Bicske polgármestere (2008-2014), majd 2010 óta a Bicske székhelyű választókerület egyéni országgyűlési képviselője. Neki eddig minden választáson sikerült abszolút többséggel győznie, legutóbb 2022-ben 57,34%-kal tudott nyerni ellenzéki jelölt ellen (31,9%).
A Tisza párt jelöltje dr. Bögi Viktória ügyvéd, aki közel negyedszázada él Martonvásáron, korábban pedig közjegyzőként, illetve önkormányzati és gyámügyi területeken is szerzett szakmai tapasztalatokat. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 46,7%-ot, a Tisza pedig csak 29,2%-ot kapott.
A választókerület települései közül Bicskén 2008-ban hivatalában elhunyt az MSZP-s polgármester, a 2008. szeptember 28. megtartott időközi választás óta pedig már a harmadik fideszes színekben megválasztott polgármester (Tessely Zoltán, Pálffy Károly, Bálint Istvánné) lépett hivatalba. Martonvásáron 2010, Csákváron 2014, Etyeken és Pákozdon pedig 2019 óta a kormánypártok adják a településvezetőt. Gárdonyt 2024-ben a Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület (VITE) színeiben egy civil jelölt hódította el az addigi fideszes polgármestertől. Míg Velencén ugyanebben az évben éppen fordítva történt, ott a kormánypártok jelöltje, Krausz György győzte le a Regélő Hagyományőrző Egyesület színeiben a várost 2019 óta irányító Gerhard Ákost. Úgy tűnik ezen a környéken a politikai széljárás szinte olyan gyorsan változik, mint a Velencei-tó vízszintje.
Fejér 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Tessely Zoltán lesz a befutó. (2026.03. havi becslés)
Mandátumbecslés: 04. OEVK (székhely: Dunaújváros)
A választókerület székhelye, a megye második legnagyobb városa a több mint 41 ezer lelkes Dunaújváros, melyet 1951 előtt Pentelének, 1961-ig pedig Sztálinvárosnak hívtak. Ahogy virágzott a szocialista nehézipar rokokója alatt, úgy szenvedi meg a rendszerváltás óta eltelt évtizedek rozsdaövezeti leépülését. A választókerülethez tartozik még 4 város (Adony, Ercsi, Pusztaszabolcs, Rácalmás) és 6 község, köztük az egykori görög polgárháborúból elmenekült kommunista partizánok által 1950-ben alapított Beloiannisz, melyet a rendszerváltástól 1998-ig Vlahopulosz Ziszisz vezetett, azóta pedig Papalexisz Kosztasz független színekben.
Az erős nehézipari hagyományok folytatásaként Rácalmáson 2007 óta működik a dél-koreai Hankook Tire gumigyára, Iváncsán pedig 2017 óta a szintén dél-koreai SK On akkumulátor- és szárazelemgyára.
Dunaújváros a XX. század közepén kiépült szocialista múltú iparváros. Fő gazdasági ágazata a vaskohászat, a papíripar és acélgyártás (voltak). A város tervezett szerkezetű, széles utcákkal, szocreál középületekkel és panellakótelepekkel. Fontos oktatási központ is, egyetemmel és római kori romokkal (Intercissa). A Dunai Vasmű köré szerveződő nehézipar hosszú időn át meghatározta a város gazdaságát és társadalmi szerkezetét, ma pedig gondjainak egyik fő forrása.
Nagy Ervin vs. Dr. Mészáros Lajos
A választókerület képviselője 2022 óta Dr. Mészáros Lajos urológus szakorvos és egészségügyi menedzser. A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház korábbi főigazgatója (2010-2022), aki 2022-ben szoros küzdelemben 1053 szavazatnyi különbséggel (46,17% vs. 43,81%) hódította vissza a jobbikos Kálló Gergelytől a Fidesz-KDNP által még 2018-ban elbukott dunaújvárosi körzetet.
A Tisza párt jelöltje a dunaújvárosi színész Nagy Ervin, aki szintén színművész párjával, Borbély Alexandrával már a kezdetektől Magyar Péter mellé állt. Annak ellenére, hogy sokáig Kálomista Gábor producer protezsáltjaként olyan, a Fidesznek kedves, állami finanszírozású filmekben is főszerepet vállalt, mint a Hídembereben (2002) Kossuth Lajosként vagy a Kincsemben (2017) Blaskovich Ernőként. Eddigi legkomolyabb szakmai elismerését, a Jászai-díjat (2012) pedig a második Orbán-kormány alatt kapta. Nagy személy szerint ugyan nem, ám baráti és családi köre szinte mind dolgozott hosszabb-rövidebb ideig a Vasműben, amiről itt beszélt nekünk. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 39,6%-ot, a Tisza pedig 31,4%-ot kapott listán.
Dunaújvárost 1998-ig a tavaly nyáron elhunyt papíripari mérnök és feltaláló Almási Zsolt vezette SZDSZ-s polgármesterként, 2010-ig két MSZP-s városvezető, 2019-ig pedig a fideszes Cserna Gábor irányította az acélvárost. Azóta pedig a jobbikos parlamenti képviselőből lett helyi civil (Rajta Újváros! Egyesület) Pintér Tamás a polgármester, akit 2024-ben is újraválasztottak. Ercsi és Pusztaszabolcs polgármesteri székeit 2024-ben egy ciklus szünet után visszahódították a kormánypátok. Rácalmást 1990 óta vezeti Schrick István a helyi városvédő a szépítő egyesület színeiben, Adonyban pedig 1997 óta ugyanaz a független polgármester a főnök.
Fejér 04. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási eredmények alapján biztosan a TISZA jelöltje, Nagy Ervin lesz a győztes. (2025.12. havi becslés)
Mandátumbecslés: 05. OEVK (székhely: Sárbogárd)
A választókerület székhelye Sárbogárd, de itt található a szintén járásközpont Enying, a szintén városi rangú Aba, továbbá 25 kis- és nagyközség. Fejér legvidékiesebb, egyben a leginkább narancsvidékéről beszélhetünk a települészerkezet és a korábbi választási eredmények alapján.
Sárbogárd a Mezőföld központja. Hagyományosan mezővárosi jellegű település. Fontos vasúti csomópont, amely közlekedési szerepét erősíti. A gabonatermesztés és az állattenyésztés hagyományosan meghatározó. A város társadalmi szerkezete inkább rurális jellegű, és a népességfogyás, elvándorlás erősebben érinti, mint a megye északi részeit. Parti Nagy Lajos innen vette az álnevét, amikor Sárbogárdi Jolán néven 1990-ben a Jelenkorban megjelent A test angyala című naiv, dilettáns kisregénye, melynek csavaros nyelvi humorát még Balassa Péter irodalomkritikus is eleinte túl komolyan vette, mígnem a szerző fel nem fedte a kilétét.
Nagy Richárd vs. Varga Gábor
A Fidesz-KDNP képviselőjelöltje idén is a sárbogárdi születésű, történelem-földrajz szakos általános iskolai tanár, majd közoktatási vezető végzettségű Varga Gábor, akit 2010 óta eddig négy alkalommal választottak meg a Sárbogárd székhelyű országgyűlési választókerület egyéni képviselőjének. Varga korábban a választókerülethez tartozó Cecén volt a művelődési ház igazgatója, majd a nagyközség polgármestere (2002-2014).
A Tisza jelöltje Nagy Richárd 47 éves marketing-kommunikációs szakember, kétgyermekes édesapa, aki 2008 óta a választókerülethez tartozó Tácon él. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 56,7%-ot, a Tisza pedig 21,4%-ot kapott.
Sárbogárdot 2010 óta vezeti fideszes színekben Sükösd Tamás ügyvéd, míg Enyingen 2014 óta van hivatalában a kormánypártok által támogatott polgármester. Aba ugyanakkor a helyi lokálpatriótáké.
Fejér 05. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvélemény-kutatási számok alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje lesz a befutó. (2026.03. havi becslés).
Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben.
