Balkaninsight: Magyarország és Horvátország eláshatja a csatabárdot

Köztér 2026. 09. 17. 10:20
4 perc olvasás 435 megtekintés

A Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező orosz szállítások körüli bizonytalanságok és fennakadások miatt Magyarország és Szlovákia energiaellátásában kulcsszerephez jutott az Adria-kőolajvezeték, amelyet a horvát állami üzemeltető, a JANAF felügyel. Bár a felek között hosszú ideje feszült a viszony, a megváltozott geopolitikai és piaci környezetben felmerül a kérdés: képes lesz-e Budapest és Zágráb félretenni az ellentéteket a zavartalan nyersolajellátás érdekében?

A teljes cikk angol nyelven itt olvasható. 

A két ország energetikai kapcsolatait évek óta heves viták terhelik. A magyar fél korábban többször azzal vádolta a JANAF-ot, hogy monopolhelyzetével visszaélve a tisztességes piaci szint többszörösét kéri el tranzitdíjként, ráadásul megkérdőjelezte, hogy a vezeték képes-e tartósan és teljes kapacitással kiszolgálni a Mol százhalombattai, valamint a pozsonyi finomítójának igényeit. Ezzel szemben Horvátország határozottan visszautasította a vádakat. Zágráb álláspontja szerint az Adria-vezeték kapacitása bőségesen elegendő – akár évi 11–15 millió tonna szállítására is alkalmas –, és azzal érvelt, hogy Budapest csupán az olcsóbb, kedvezményes orosz kőolajból származó extraprofitot védi a diverzifikáció valódi előmozdítása helyett.

A viszony akkor éleződött ki drasztikusan, amikor a tengeri úton érkező, mentesített orosz olaj fogadása körül jogi és szankciós viták robbantak ki, és az ügy az Európai Bizottság elé került. Ugyanakkor a pragmatikus kényszer végül kompromisszumot hozott: a felek szerződést kötöttek több mint 2 millió tonna kőolaj szállítására, garantálva az alapvető tranzitot az Adria-vezetéken.

Bár a kapacitásbővítésről és a tranzitdíjakról szóló tárgyalások továbbra is kemények, mindkét fél számára nyilvánvalóvá vált: Horvátországnak a stabil tranzitbevétel és a regionális elosztószerep megerősítése, Magyarországnak pedig a fizikai energiabiztonság megőrzése az elemi érdeke. A teljes béküléshez azonban nemcsak üzleti megállapodásokra, hanem tartós politikai bizalomépítésre és a kapacitások független ellenőrzésére is szükség van.