A Balkan Insight hírösszefoglalója szerint Szerbia váratlan és drasztikus politikai fordulata – Aleksandar Vučić bukása és a diadalmaskodó, diákok ált...
A Mi folyik itt?! harmadik évadának nyolcadik epizódjában Sarnyai Gábor politológus, Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője és Renge Zsolt politológus-közgazdász, a budapesti Fidesz alelnöke beszélgetett az Orbán Viktor esetleges ENSZ-főtitkári szerepéről szóló hírről, a választók világnézeti önmeghatározásáról, a kulturális támogatások kérdéséről, valamint a szerbiai választás utáni helyzetről.
Az biztos, hogy az elmúlt néhány hétben olyan nevek kerültek előzetes letartóztatásba, akikről korábban ezt nem tudtuk volna elképzelni. Az azóta már ki is engedett Jellinek Dániellel, a már szinten nem fogvatartott Fásy Ádámnéval kezdődött a sor, amely Seszták Miklóssal, Hankó Balázzsal és Varga-Bajusz Veronikával folytatódott és – egyelőre legalábbis – a legnagyobb „hallal”, Matolcsy Györggyel zárul.
A Mi folyik itt?! adásában Neuhauser Zsanett műsorvezető Dezse-Zelenka Dóra újságíró-publicistával, Móna Márkkal, a Különutas alapítójával, valamint Mónus Benjámin egyetemi hallgatóval, a Jövőépítő Fiatalok Egyesület elnökével beszélgetett a 2027-es költségvetési tervekről, a radnaimark.hu újbóli felbukkanásáról és a 444 szerepéről, valamint az X-Faktor körül kialakult vitáról.
A KözBeszéd vendége Kövér László, a Fidesz alapítója, korábbi országgyűlési elnök, aki a 2026-os választási vereségről, a párt hibáiról, a fiatalok me...
A KözBeszédben Császár Attila, újságíró, a KDNP tanácsadója beszélget Kurucz Dániellel több évtizedes szakmai pályájáról, a 2006-os eseményekről, a jelenlegi politikai helyzetről és Magyar Péter kormányzásáról.
A KözBeszédben Szalay Dániel, a Media1 főszerkesztője beszélget Kurucz Dániellel az elmúlt hónapok médiapolitikai változásairól, a közmédia átalakításáról, az állami reklámköltésekről, a Facebook szabályozásáról, valamint arról, hogyan változhat a magyar sajtó helyzete a kormányváltás után.
Míg a korábbi generációkban a fiatalok ideológiai beállítottsága egységesebb volt, a nyugati 18–29 éves korosztályban drámai politikai és társadalmi szakadék nyílt a nemek között. A Financial Times és a Gallup adatai szerint a fiatal nők többsége a progresszív baloldal felé mozdult el, míg a fiatal férfiak a kimeneti egyenlőség és a maszkulin szerepek stigmatizálása elleni lázadásként a konzervatív értékek felé fordulnak. Ez a szakadék – amelyet a közösségi média algoritmusai és a populizmus tovább mélyítenek – ma már a párkeresést és a magánéletet is veszélyeztető társadalmi krízissé, úgynevezett magányjárvánnyá nőtte ki magát.
A cikk a Tisza Párt belső működését, szerkezetét és jövőbeli kihívásait elemzi a 2025 novemberében kirobbant belső konfliktusuk apropóján. Bár a párt választási győzelmével kormányra került, a hagyományos tömegpárti tagság hiánya és a kizárólag Magyar Péter köré épülő, erősen centralizált struktúra komoly kockázatokat hordoz magában. A cikk rámutat, hogy a választási siker után a kormányzási felelősség, a beváltatlan ígéretek, a kiterjedt pártháttér hiánya és Magyar Péter domináns, konfliktusos vezetési stílusa belső törésekhez vagy a szavazóbázis eróziójához vezethetnek.
Cikksorozatunk első részében tisztáztuk a jobboldal valódi ideológiai alapjait: a meritokráciát, a történelmi alázatot és a rend primátusát. Ha azonban megnézzük a mai magyar valóságot, azt látjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége élesen elfordul ettől az iránytól. Hogyan lehetséges, hogy 16 évnyi folyamatos jobboldali kormányzás után a hazai ifjúság elsöprő arányban baloldali vagy liberális? A válasz a hatalom elleni természetes lázadásban és a magyar rögvalóságban rejlik.
