Míg a korábbi generációkban a fiatalok ideológiai beállítottsága egységesebb volt, a nyugati 18–29 éves korosztályban drámai politikai és társadalmi szakadék nyílt a nemek között. A Financial Times és a Gallup adatai szerint a fiatal nők többsége a progresszív baloldal felé mozdult el, míg a fiatal férfiak a kimeneti egyenlőség és a maszkulin szerepek stigmatizálása elleni lázadásként a konzervatív értékek felé fordulnak. Ez a szakadék – amelyet a közösségi média algoritmusai és a populizmus tovább mélyítenek – ma már a párkeresést és a magánéletet is veszélyeztető társadalmi krízissé, úgynevezett magányjárvánnyá nőtte ki magát.
A cikk a Tisza Párt belső működését, szerkezetét és jövőbeli kihívásait elemzi a 2025 novemberében kirobbant belső konfliktusuk apropóján. Bár a párt választási győzelmével kormányra került, a hagyományos tömegpárti tagság hiánya és a kizárólag Magyar Péter köré épülő, erősen centralizált struktúra komoly kockázatokat hordoz magában. A cikk rámutat, hogy a választási siker után a kormányzási felelősség, a beváltatlan ígéretek, a kiterjedt pártháttér hiánya és Magyar Péter domináns, konfliktusos vezetési stílusa belső törésekhez vagy a szavazóbázis eróziójához vezethetnek.
Cikksorozatunk első részében tisztáztuk a jobboldal valódi ideológiai alapjait: a meritokráciát, a történelmi alázatot és a rend primátusát. Ha azonban megnézzük a mai magyar valóságot, azt látjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége élesen elfordul ettől az iránytól. Hogyan lehetséges, hogy 16 évnyi folyamatos jobboldali kormányzás után a hazai ifjúság elsöprő arányban baloldali vagy liberális? A válasz a hatalom elleni természetes lázadásban és a magyar rögvalóságban rejlik.
A szöveg a magyar politikai lojalitás természetét és átalakulását elemzi az Antall-kormánytól a Fidesz-érán át egészen 2026-ig. Rámutat, hogy míg Antall József a belső ellenzék bevonásával próbálkozott, Orbán Viktor a feltétlen lojalitásra építette rendszerét. A sorozatos kétharmadok után azonban a lojalitás pénzügyi és érdekalapúvá vált (pl. Mándoki László, Majka), ami a valódi elköteleződés hiányához és törékenységhez vezetett. Az írás a politikai szerepváltásokat (pl. Velkey György) és a társadalmi bázis megváltozását vizsgálva megállapítja, hogy az anyagi érdekekre épülő hűség fenntarthatatlan, az online térben pedig a közösségi élmény helyét a gyűlölet vette át.
A KözBeszédben Tóth Elizabeth, a Dobbanjon mozgalom alapítója beszélget Kurucz Dániellel arról, hogyan lett civilként közéleti tartalomkészítő, milyen tapasztalatokat szerzett korábban a Jobbik ifjúsági szervezetében, és hogyan gondolkodik ma a politikai kommunikációról és a közbeszéd állapotáról.
Az európai parlamenti képviselők jó úton haladnak a régóta fennálló intézkedés megszüntetése felé, amelyet az Orbán-kormány alatti állítólagos uniós értékek megsértése miatt vezettek be. Egy októberben Magyarországra érkező misszió értékeli Magyar Péter kormányának előrehaladását, a végleges döntés várhatóan 2027 elején születik meg.
A szeptember 5-i tüntetés nyomán három állításom van a jobboldal részére, vitaindító belügyként kezelve – egyúttal folytatva egy korábbi cikksorozatot.
Hagyják békén végre az érintetteket és hadd végezze a dolgát a nyomozó hatóság! Egyre gusztustalanabb játszma az, amit az úgynevezett Zsolti bácsi ügyben látunk. A legfrissebb fejlemények arról szólnak, hogy az ügy állítólagos koronatanúja, Bangó Sanyika egy bejegyzésében Semjén Zsoltot nevezte meg Zsolti bácsiként. Persze ez nagy meglepetést nem okozott, hiszen eddig is minden, az ügyhöz közel álló, bennfentesnek tűnő szereplő ezt sugallta. Két másik körülmény azonban ennél sokkal érdekesebb.
Az első cikkben Magyar Péter kormányzásának első 70 napját rágtuk körbe. A második cikkben azon töprengünk majd el, hogy vajon mi lesz, ha Magyar ellenzéke megtalálja a saját hangját – ha egyáltalán megtalálja.
Az, hogy a magyar társadalom jelentős része jobban utálja a Fideszt, mint szereti Magyar Pétert, a napnál is világosabb. Ám épp a napokban derül ki, Polgár Judit kapcsán, hogy Magyar nem egy 2010-es Orbán Viktor. 70 nap kormányzás után így lassan érik a kérdés az április 12-én Tiszára voksolók fejében: leváltottuk a NER-t és Orbán Viktort, és mikor váltjuk le Magyar Pétert?
