Minimum 538.794 Magyarországon született honfitársunk él külföldön. Ők javarészt 2026-ban a Tiszára szavaztak, a változásra. Felmerül a kérdés, hogy akkor most ők haza jönnek? Vagy ez csak egy vasárnapi program volt, különösebb elköteleződés nélkül. Régi vita, hogy a külhoni magyarok, vagyis akiknek a szülőföldje valaha Magyarország volt, csak a trianoni határok ma egy másik országhoz pakolták őket: szavazzanak-e vagy sem. Szerintem, és a legtöbb jó érzésű ember szerint, ez nem is kérdés. Hiszen arról ők nem tehetnek, hogy Temerinbe, vagy Beregszászba születtek magyarnak és mondjuk nem Budaörsre. Nem tehetnek arról sem, hogy nem hapcizott a határok meghúzásánál a francia-angol diplomaták tolla és ma egy másik ország állampolgára is – jobb esetben.
abb adásában Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója és kulturális menedzser beszél arról, hogyan lehet újraértelmezni egy olyan fesztivált, amely generációk számára jelentett szabadságélményt, miközben mára teljesen más elvárásokkal érkezik a közönség. Gerendai szerint a Szigetnek mindig az volt a lényege, hogy ne pusztán koncertek egymásutánja legyen, hanem egy olyan közeg, ahol az emberek jól érzik magukat, biztonságban vannak, és megélhetik azt a bizonyos „szigetélményt”. Az idei fejlesztések között külön hangsúlyt kapnak a pihenésre, feltöltődésre alkalmas helyszínek, mert a közönség visszajelzései szerint a fesztivál sokaknak túl pörgőssé vált, és egyre nagyobb igény van arra, hogy legyen hová elvonulni.
A zöld átmenet körüli optimizmus mögött egyre több a kényelmetlen kérdés: valóban működik az a rendszer, amire a klímavédelmet építjük? A KözBeszéd vitájában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az IPCC alelnöke és Gelencsér András akadémikus, levegőkémikus több ponton is alapjaiban kérdőjelezi meg a közkeletű megoldásokat.
A Mi folyik itt?! e heti részében a Z generációval beszélgettünk arról, hogy Karácsony Gergely főpolgármesternek és Magyar Péter leendő miniszterelnöknek sikerült megegyezniük a rendszerbúcsúztató bulival kapcsolatban. Emellett szóba került, hogy Dél-Afrikában elszabadult az indulat: Az AI által „generált tények” jogi káoszt okoztak. Mi történik, ha a mesterséges intelligencia magabiztosan állít valótlant, és erre alapozunk döntéseket? Arra kerestük a választ, hogy a világ boldogság ranglistáján miért kerültünk hátrébb, és kik vannak az élen stabilan évek óta. Megvitattuk azt is: vissza kellene állítani a szabad szülészorvos-választást, vagy más módon érdemes változtatni a jelenlegi szabályozásokon. Beszéltünk még arról is, hogy sokan úgy vélik a nagy politikai átalakulások közepette elveszik a munka ünnepének lényege, de megmutattuk: a majális szerepe még mindig jelentős. A héten Meruk Marcell kreatív producerrel és Fodor-Nagy Gergely gyártásvezetővel elemeztük az eseményeket.
A KözÉrdek dokumentumfilmje a magyar alternatív zene világába visz, de nem nosztalgiázni akar, hanem megmutatni, hogyan lett egy lázadásból kulturális lenyomat.
A legtöbb embernek a kacsákkal és aranyhalakkal kezdődött az állatkert előtti tavon. Persze van, aki még emlékszik a tavaly júliusi reptér leállási balhéra, vagy a Dezső András ügyre. Sőt, a feketeövesek a Richter Gedeon NYRT. osztalékfizetésének leállítására is felkapták a fejüket. De most jött Karácsony Gergely.
Miközben Magyarország kampánylázban ég, egyre inkább beszűkül a tudatunk. Egyre kevesebbet érzékelünk a külvilágból pedig április 13-án is ugyanazokból áll majd a magyar nemzet, éljünk bárhol is a világban.
Hiába próbáltam többször is emberien köszönni neki, falba ütköztem. Csak egyetlen, gépies kérdést ismételt nekem: „Ki küldött? Kinek dolgozol?” Aztán mintha egy filmben lennék, szó nélkül otthagyott. Hallgatsz vagy felszólalsz?- mindegy Ez az ellenségeskedés már rég nem csak a politikusoké, párttól függetlenül átragadt a választókra is. A gyanakvás mérgezi a levegőt, minden mondatban és mozdulatban hátsó szándékot vagy politikai haszonszerzést látnak. Ha nem vagy velük, akkor automatikusan ellenük vagy, középút nincs, csak kérdőre vonás. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg erről Fodor Gábor is a KözTér című műsorunkban.
A riport egy dunaújvárosi látogatást örökít meg, ahol a korai tavaszi napsütés optimizmusa éles ellentétben áll a helyi nehézipar válságával. A város szülötte, Nagy Ervin színész és országgyűlési képviselőjelölt (Tisza Párt) kíséri az alkotókat, aki szerint a várost büntetik politikai nézetei miatt, és hiányolja a fiatalok számára vonzó modern tereket. A barátságos felszín alatt mély feszültség húzódik: a Vasmű leépítése több ezer ember megélhetését fenyegeti. A helyiek – köztük egy 34 év után váratlanul elbocsátott munkás – leginkább csak kamerán kívül mernek beszélni a kiszolgáltatottságról és az elvándorló fiatalokról. Dunaújváros válaszút előtt áll: képes-e az „Acélváros” megújulni, vagy marad a csendes düh és az elnéptelenedés.
Bad Bunny jelenléte a Super Bowlon nem csupán zenei kérdés volt, hanem egy politikai jelmondat is
