Hónapok óta azt harsogja az ellenzék, hogy „Facebook-kormányzás” zajlik a Tisza Párt által. Hogy ennek utánajárjunk, hét név nélkül nyilatkozó bátor emberrel kísérletet teszünk arra, hogy felemeljük ennek a furcsa kormányzásnak a szoknyáját, és belessünk a kulisszák mögé. Miért név nélküliek? Mert mindannyian az államigazgatásban dolgoznak, ezért fontos megvédeni a személyazonosságukat.
A HungaroMet meteorológiai szolgálat adatai szerint 2026-ban a legsúlyosabb aszályt tapasztalta Magyarország az elmúlt 126 évben.
A legújabb, napok óta tartó mikrobalhé tökéletes látlelet a társadalom állapotáról. Mi a közös Mérő Verában, Vona Gáborban, Rainer-Micsinyei Nórában és Török Gáborban? Akár egy ócska pesti vicc is kezdődhetne így, azonban ez most a valóság, ők lettek ugyanis a főszereplői a közéletet az indokoltnál jóval több ideje foglalkoztató összefeszülésnek. A történet onnan indult, hogy az elmúlt évek két legértelmesebb kereskedelmi tévés műsorának egyikébe, az RTL-en futó Árulókba (a másik nézhető produkció egyébként a TV2-es Kincsvadászok) a szerkesztők ugyanabba a kastélyba küldték nyomozni Vona Gábort és az említett két hölgyet. Ők ketten - Sapkás Pirézzel kiegészülve - pedig komoly fenntartásaiknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a korábban a cigányokat bűnözőnek nevező, náci elhajlással vádolt Vona is a műsor szereplője. Ezzel kapcsolatos kiakadásukat pedig Török Gábor is szóvá tette, a két hölgy pedig nem volt rest válaszolni és a politológust is elküldeni melegebb éghajlatra.
Nemrég jelent meg a Civil Közoktatási Platform, mondjuk úgy, ötletcsomagja, amit el is juttattak a kormányhoz. Lannert Judit korábban előadó is volt a szervezet rendezvényén. Az ötleteléssel nincs baj. Viszont komoly fenntartásaim vannak szinte mindennel, amit most kigondoltak. Mivel vitaindítóként értelmezik ők maguk is, így hát vitassuk meg.
A Mi folyik itt?! harmadik évadának ötödik adásában Neuhauser Zsanett Dezse-Zelenka Dóra újságíróval, Magyar Péter „Peety” szociológussal és Móna Márk műsorvezetővel beszélgetett a luxusvadászatok körül kialakult vitáról, a norvég közmédia és Magyar Péter ügyéről, a telefonos történetről, valamint a BRFK sajtósa körüli botrányról és a nőkről szóló közbeszédről.
Történelmi lehetőséget szalasztott el a sajtó konzervatív része az elmúlt 10 évben. Robbanásszerű átalakuláson ment át a sajtó világszerte az elmúlt 10-15 évben. A hírek a napilapokból és a tévéképernyőkről először az online portálokra költöztek, majd mára oda jutottunk, hogy valójában ezek az oldalak is csak másodlagos hírközlők a közösségi média mögött. Magyarországon ezzel az idei választási kampányban szembesültünk teljes valójában, de nyugaton már régebb óta trend, hogy a politikusok Facebookon jelentik be a legfontosabb döntéseiket. Ez a jelenség az online hírportálokat is lépéskényszerbe hozta, eltolva őket a mélyebb, utánajárósabb, exkluzívabb, pikírtebb és fizetős tartalom irányába. És ez utóbbi, a fizetős tartalom az, amiben a jobboldali sajtó borzasztóan lemaradt az elmúlt 10 évben.
A Euronews beszámolója szerint a házigazda Üzbegisztán szerezte meg az aranyérmet a Szamarkandban megrendezett, rekordokat döntő sakkolimpián. A rango...
Míg a korábbi generációkban a fiatalok ideológiai beállítottsága egységesebb volt, a nyugati 18–29 éves korosztályban drámai politikai és társadalmi szakadék nyílt a nemek között. A Financial Times és a Gallup adatai szerint a fiatal nők többsége a progresszív baloldal felé mozdult el, míg a fiatal férfiak a kimeneti egyenlőség és a maszkulin szerepek stigmatizálása elleni lázadásként a konzervatív értékek felé fordulnak. Ez a szakadék – amelyet a közösségi média algoritmusai és a populizmus tovább mélyítenek – ma már a párkeresést és a magánéletet is veszélyeztető társadalmi krízissé, úgynevezett magányjárvánnyá nőtte ki magát.
A cikk a Tisza Párt belső működését, szerkezetét és jövőbeli kihívásait elemzi a 2025 novemberében kirobbant belső konfliktusuk apropóján. Bár a párt választási győzelmével kormányra került, a hagyományos tömegpárti tagság hiánya és a kizárólag Magyar Péter köré épülő, erősen centralizált struktúra komoly kockázatokat hordoz magában. A cikk rámutat, hogy a választási siker után a kormányzási felelősség, a beváltatlan ígéretek, a kiterjedt pártháttér hiánya és Magyar Péter domináns, konfliktusos vezetési stílusa belső törésekhez vagy a szavazóbázis eróziójához vezethetnek.
Szeptember 14-én kezdte meg működését az Axioma Center for Persecuted Christians (CPC). A szervezet civil keretek között folytatja az üldözött keresztény közösségek támogatását. Az Azbej Tristan volt államtitkár által vezetett központ kutatásokkal, érdekképviselettel és közvetlen támogatásokkal siet a világszerte üldöztetést elszenvedő keresztények segítségére.
