Magyarország kritikus vízhiánnyal küzd a 2025 második felében kezdődött aszály óta.
A HungaroMet meteorológiai szolgálat adatai szerint 2026-ban a legsúlyosabb aszályt tapasztalta Magyarország az elmúlt 126 évben.
Az ország idén 1901 óta a legszárazabb, és egyben a második legmelegebb nyarát produkálta.
A szokásosnál kevesebb csapadékot produkáló telet követően júniusban hőhullám sújtotta Magyarországot, majd júliusban és augusztusban további hőhullámok következtek. A szokatlanul száraz körülmények rekord alacsony Duna-vízszintet is eredményeztek.
A HungaroMet nyárról szóló elemzése szerint az ország átlagos csapadékmennyisége mindössze 74,1 milliméter volt, ami az 1991 és 2020 közötti átlag 36 százaléka.
Mi áll a magyar aszály mögött?
A HungaroMet elemzésében azt írta, hogy a 2026-os aszály az elhúzódó időjárási minták és a víz körforgásának zavarai eredménye.
Míg januárban hideg és csapadékos idő volt, a következő hónapokat súlyos csapadékhiány és a szokásosnál magasabb hőmérséklet jellemezte. Áprilisban például a csapadékmennyiség mindössze 10 százaléka volt a szokásosnak.
Májusban voltak csapadékosabb időszakok, de a talaj a tavasz végére még mindig nem nyerte vissza a kellő nedvességet, a nyári hónapokban pedig további szokatlanul száraz időjárás következett.
Június végére szinte az egész országban a talaj felső méterében több mint 100 milliméteres nedvességhiány volt tapasztalható. A csapadékhiány, valamint az átlag feletti hőmérsékletek miatt megnőtt a párolgási veszteség, és a talaj nedvességtartalmának meredek csökkenése következett be.
Április 1. és szeptember 2. között Magyarország területének legalább 30 százalékán mérsékelt vagy súlyosabb aszály uralkodott az időszak közel 84 százalékában. Augusztus végére a mezőgazdasági aszály az ország felén súlyos mértéket ért el.
Az eredeti cikk angolul az Euronews oldalán olvasható.
