Mandátumbecslés: Pest vármegye 1. rész, budai oldal #7

Kurucz Dániel, Chris G. Stanley 2026. 02. 11. 07:15
32 perc olvasás 2,674 megtekintés
Mandátumbecslés: Pest vármegye 1. rész, budai oldal #7

2 biztos TISZA, 1 inkább TISZA, 1 inkább Fidesz-KDNP mandátum

A megyéről

Melyik az a vármegye, melynek legnagyobb városa nem megyeszékhely, maga a megyeszékhely pedig közigazgatásilag már egy másik területi szervezeti egység? 

A megoldás Pest vármegye, melynek legnagyobb és egyetlen megyei jogú városa Érd, a székhelye pedig Budapest, ráadásul Vácott van egy katolikus megyéspüspöke is. 

Pest ma a legnépesebb (1,3 millió fő) és területileg harmadik legnagyobb vármegyénk, története szorosan összefonódik a magyar államiság fejlődésével. Területe már a honfoglalás idején fontos szerepet töltött be, a középkorra pedig a királyi hatalom támaszává vált. Központi fekvése miatt politikai és gazdasági súlya folyamatosan növekedett, melyet csak a török hódoltság 150 éve (Budai szandzsák, majd vilajet) tudott hátráltatni. 

Az 1699-es Karlócai békét követően a nagyszabású betelepítések Pestet se kerülték el. Főképp németek és szlovákok jöttek a budai hegyekbe, a Pilisbe, szerbek pedig a Duna mentére (Ráckeve, Szentendre). A reformkor és a dualizmus időszaka Pest megye gyors fejlődését hozta: a mezőgazdaság modernizálódott, az ipar és a közlekedés (vasút, dunai hajózás) fellendült. A századfordulótól kezdve Budapest világvárossá válása alapvetően alakította át Pest megye településszerkezetét, gazdaságát, valamint társadalmi viszonyait is. Az utolsó fontosabb megálló az 1950-es Nagy-Budapest reform volt. Ekkor vonták ki Pest megyéből végleg a fővárost, így a megye különálló közigazgatási egységként azóta is keresi a helyét. Néhány kivétellel (Vác, Cegléd, Gödöllő) a megye szép fokozatosan a főváros körüli agglomerációs, és kiszolgáló övezetté vált. 

Érdekesség, hogy az 1950 előtti, a trianoni békediktátumot megúszó Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nagyobb volt, mint Jamaica, és csak épphogy kisebb, mint ma Montenegró.  Zebegénytől Kalocsán át egészen Érsekcsanádig húzódott. 

„Pest megye földje gazdag, esze még gazdagabb”

Pest vármegye földrajzi szempontból még ma is rendkívül változatos. Területének jelentős része az Alföldhöz tartozik (Pesti-síkság), de északi és nyugati része dombvidéki, illetve hegyvidéki jellegű. A Dunakanyar térsége az ország egyik leglátványosabb természeti tája. A földrajzi sokszínűség hozzájárul a változatos gazdasági és kulturális élethez, valamint a turizmus kiemelt szerepéhez.

Lényegében az egyetlen vármegye, ami demográfiailag folyamatosan növekszik, ami elsősorban a Budapest környéki agglomerációs folyamatoknak köszönhető. Évente közel 10.000-en költöznek ki, köztük kifejezetten sok kisgyermekes család, ami egy sajátságos, az országos átlagnál fiatalosabb korstruktúrát eredményez. Fontos hozzátenni, hogy a megye az ország egyéb vidékeiből is elszívja a fiatal és képzett munkaerőt. 

Legtöbb városnak való vidék

A megyének 187 települése, ezen belül 55 városa van, így az ország legtöbb várossal rendelkező vármegyéje. A településszerkezet rendkívül sokszínű: kis falvak, középvárosok és gyorsan növekvő elővárosok egyaránt megtalálhatók. Érdekesség, hogy a megyében több a német nemzetiségű, mint a roma, és a szlovák együttvéve.

Népsűrűsége erősen differenciált: míg az agglomerációs övezetben magas, addig a déli és keleti területeken jóval alacsonyabb. Ez a különbség komoly kihívásokat jelent a közszolgáltatások, az infrastruktúra, továbbá az oktatás terén. A relatíve fejlett közlekedési hálózat (autópályák, vasútvonalak) és Budapest közelsége jelentős befektetői vonzerőt jelent, illetve magyar viszonylatban bibliai mennyiségű ingázót nap, mint nap.

Elöljáróban, a 106 lépés c. műsorunk során megkérdezett emberek közt, párt preferenciától függetlenül nem volt ember, aki ne emelte volna ki a dugók végeláthatatlanságát. A megye munkaerőpiaca pedig csak addig dinamikus, amíg a Budapesttől való függése nem válik terhesből elviselhetetlenné. Volt, aki hiányolta az M0-ás körgyűrű befejezését, a vasúti hálózat fejlesztését, de még a dugódíjnak is akadt támogatója. Egy szó, mint száz a közlekedési, a közműszolgáltatási és a környezeti terhelés megoldása lesz a következő kormányok egyik elsődleges kihívása. Vagy, ahogy Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke fogalmazott: „Nem lebecsülendő dolog fejleszteni ott, ahol közel 3 millió ember él és dolgozik.” 

Városként elnyomva Budapest árnyékában

A megye gazdasági szerkezetében az ipar, a szolgáltatások és a logisztika kiemelt szerepet játszik. Számos ipari park, raktárbázis és multinacionális vállalat működik, de a mezőgazdaság továbbra is jelen van. 

Pest vármegye kulturális élete valaha rendkívül gazdag és sokszínű volt. A történelmi múlt, a nemzetiségi hagyományok és a modern városi kultúra egyaránt még nyomokban, de jelen vannak. Számos műemlék, kastély, templom és történelmi városmag található a megye területén. Ugyanakkor a főváros közelsége, valamint a Covid ártó hatása következtében a lokális kohéziós központok rendre zárnak be, cserben hagyva így az agglomerációt. A szórakozási lehetőségek vagy teljesen beszűkültek, vagy egy-egy kocsmára, kávézóra korlátozódtak.  

Szociológiai szempontból az agglomerációs települések viszonylag magas életszínvonallal és relatíve jó infrastruktúrával rendelkeznek, míg a periférikusabb területeken már nagyobb a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztettség kockázata. A fővároshoz közelebbi agglomerációban magasabb jövedelmű, fiatal, diplomás rétegek telepednek le. A távolabbi térségekben (pl. Nagykáta, Szobi járás) alacsonyabb jövedelmi szint és elöregedő népesség jellemző.

Gerrymandering és/vagy agglomerációs hatás?

Az urbanizáció megrekedése mellett az elszálló budapesti ingatlanárak és az általános lakáshiány is fokozták a budapesti agglomerációba való kitelepülést. A tendenciának csak a mértéke változott a rendszerváltás óta. Ami a várostervezőknek rémálom, az Amerikához hasonlóan Magyarországon is realitás: a szuburbanizáció.

A budapesti népességcsökkenés és Pest vármegye demográfiai gyarapodása nemcsak a választókerületeik számát, de a határaikat is módosította, így a 2022-es országgyűlési választásokhoz képest a Budapesten kettővel csökkent (18-ról 16-ra), Pest vármegyében pedig kettővel nőtt (12-ről 14-re) az egyéni körzetek száma, ami a választókerületi határok módosulását is magával hozta. Hogy ez most tényleg a Fidesz-KDNP-nek kedvez, ahogy sokan harsogták, vagy majd épp a Tiszának, tényleg csak április 12-én derül ki.

Általánosságban elmondható, hogy a főként agglomerációs elővárosok alkotta fővárosi vonzáskörzetek (pl. Budaörs, Érd, Dunakeszi, Szigetszentmiklós), ahol sok a Budapestről kiköltöző, a TISZA számára nyerhető választókerületek alakultak, míg Pest vármegye kisvárosibb, falusias régióiban (pl. Cegléd, Dabas, Monor, Ráckeve) egyértelműen a Fidesz-KDNP-nek áll a zászló. 

Kezdjük is az OEVK-k elemzését Pest vármegye, budai oldalával.

Mandátumbecslés: 01. OEVK (székhely: Érd)

Jó kvízkérdés lehetne: a vármegye legnagyobb lélekszámú, egyetlen megyei jogú városa, de mégsem székhelye. Nem megy, jöhet a segítség? Van benne minaret, de nem Eger, régi nevén pedig Hamzsabég. 

Aki még nem találta ki, a megoldás Érd. Csak 1979 óta város, a lakossága pedig 1970 óta több mint a duplájára nőtt, de ennek sem a várostervezők, sem pedig a legtöbb városlakó nem örül. Érd tipikus agglomerációs elővárosként magán viseli a tervezetlen szuburbanizáció minden jegyét és átkát. A rendszerváltás előtt sok olyan anyaországi és külhoni magyar költözött Érdre, aki nem kapott lakást Budapesten, utána pedig olyanok, akik nem engedhettek meg maguknak egy fővárosi lakást, vagy éppenséggel kinőtték azt, és kertes családi házra vágytak.  

A jó 18 ezres Százhalombatta csak a 71 500 lélekszámú Érd mellett tűnik kisebb városnak. Batta az urbanizációt elsősorban a petrolkémiai nehéziparnak köszönheti, a Barátság kőolajvezeték végpontján ugyanis itt épült fel a MOL Dunai Finomítója, illetve az annak melléktermékeit (a pakurától a petróleumig) hasznosító Dunamenti Erőmű, mely jelenleg már nem olaj, hanem gáztüzelésű. Az ott dolgozók kiszolgálására az 1960-as évektől kezdve egy három lakótelepből álló új városrész épült, Százhalombatta lakossága pedig az alig 2 ezres lélekszámról a 2010-es évek elejére csaknem megtízszereződött. 

Az új választókerület harmadik települése a nagyközség Tárnok, mely 10 ezer főnél is nagyobb népességével akár már város is lehetne, a leghíresebb lakója pedig Zalatnay Sarolta. A három településből álló választókerület nemcsak a vármegyén, de az országon belül is az egyik legurbanizáltabb Budapesten és a nagyobb megyei jogú városokon kívül.     

Kardosné Gyurkó Katalin vs. Jelencsik József  

A Fidesz-KDNP jelöltje Kardosné Gyurkó Katalin, aki 2016–2024 között a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke volt, ezt megelőzően főtitkára és az Érdi Egyesületnek alapítója. Mindemellett öt gyermek büszke édesanyja. Jelenleg a „gyermekvédelmi nevelőszülői rendszer és az örökbefogadás koordinációjáért” felelős miniszterelnöki biztos, azt megelőzően a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) „generációk közötti együttműködés segítéséért” felelős miniszteri biztosaként is szolgált.

A 2024. évi önkormányzati választáson Kardosné komolyabb vereséget (61,26% - 32,58% arányban) szenvedett Csőzik László 2019 óta hivatalban lévő érdi polgármesterrel szemben. Csőzik még az SZDSZ-ben kezdte a karrierjét. 2020-ban házasságot kötött Bősz Anett korábbi országgyűlési képviselővel, a Magyar Liberális Párt elnökével, így talán sértődés nélkül nevezhetjük őket liberális családnak. A TISZA jelöltje azonban mégsem Csőzik lett, hanem a szintén érdi, közgazdász végzettségű Jelencsik József. Bemutatkozása szerint „service request manager”, azaz gazdasági adminisztrációs vezető, két gyermek édesapja és a bemutatkozója szerint: nem szereti a korrupciót. Bár azt melyik politikus szereti? Hát, nem? 

A 2024-es EP választásokon a Fidesz-KDNP csupán 36,2%-ot, a TISZA pedig 34,4%-ot szerzett. Ráadásul Százhalombattán a 2024-es EP választáson, ha szűk többséggel is, de a Tisza listája nyert. Sőt, az aznap párhuzamosan megtartott önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP jelöltje hétből csak egy önkormányzati egyéni választókerületben tudott helyi képviselőként befutni. Az egykor szintén SZDSZ-es Vezér Mihály polgármester civil egyesülete pedig tarolt, a polgármesternek ellenfele sem akadt.

Tárnokon csak kompenzációs listáról tudott két fideszes önkormányzati képviselő a testületbe bejutni, az egyéni körzeteket és a polgármesterválasztást is elbukták. A kormánypártok EP listája pedig mindösszesen 13 szavazattal kapott többet a Tiszáénál. Az érdi Fidesz alapszervezetének választások előtti feloszlatása sem sejtet sok jót Kardosné esélyeit illetően.     

Pest 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a helyi közvéleménykutatás alapján a TISZA jelöltje, Jelencsik József lehet a biztos befutó. (2026.01. havi becslés)  

Mandátumbecslés: 02. OEVK (székhely: Budaörs)

A választókerület székhelye a 29 ezres lakosú Budaörs (a sváboknak: Wudersch). Az OEVK legnépesebb települése mellett a járásszékhely Budakeszi, Biatorbágy, Diósd és Törökbálint is kis-közepes városnak számít – Nagykovácsi nagyközség mellett pedig 3 kisebb falu is található. 

Elmondhatjuk tehát, hogy egy tipikus agglomerációs, elővárosi szerkezetből álló új választókerülettel állunk szemben.    

Pósfai Gábor vs. Czuczor Gergely  

A Fidesz-KDNP jelöltje Dr. Czuczor Gergely, aki csak névrokona a XIX. századi bencés szerzetestudósnak, akiről Győrött egy katolikus gimnáziumot neveztek el. Korunk Czuczor Gergelye 2019-ben nagyon (71.65% vs. 28,35%), 2024-ben viszont már kevésbé (67,23% vs. 27,27%) kapott ki az 1991 óta örökös budaörsi polgármester Wittinghoff Tamástól. Pedig székét látszólag alaposan megrengette egy erotikába fulladt masszázs, melyet ellenfelei videóra vettek és a 2019-es választások előtt a postaládákba dobva terjesztettek, mint erősen korhatáros tartalmat. Czuczor ellen szól az is, hogy a választókerület városai közül csak Budakeszin tudott fideszes polgármester újrázni 2024-ben.  

A 2024-es EP választásokon a TISZA 36,4%-ot, a Fidesz-KDNP pedig 34,7%-ot szerzett, ezzel Magyarország kevés olyan választókerületének az egyike lett, ahol nem a Fidesz-KDNP EP listája kapta a több szavazatot.  

A TISZA jelöltje a párt operatív igazgatója, Pósfai Gábor közgazdász, a kecsua termékeiről legismertebb francia tulajdonú magyar sportnagyáruház (igen, a Decathlon) korábbi ügyvezetője lesz, aki már a 2017-ben is Orbán Viktornak üzengetve került bele a hírekbe. Ő Budakeszin nőtt fel, de ma már Budaörsön él. 

Pest 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján szinte biztosan a TISZA jelöltjePósfai Gábor lesz a befutó. (2026.01. havi becslés)    

Mandátumbecslés: 03. OEVK (székhely: Pilisvörösvár)

A választókerület székhelye Pilisvörösvár (sváboknak: Werischwar) nemcsak járásközpont, hanem a hazai német nemzetiségnek is fontos központja, a legutóbbi 2022-es népszámláláson a teljes népesség megközelítőleg 16%-a német nemzetiséginek vallotta magát. Így nem csoda, hogy a városban egy német nemzetiségi gimnázium és két német iskola, egy sváb sarok és egy Lahmkruam nevű helytörténeti emlékpark is található.

Érdekes anomália, hogy míg Piliscsaba csupán egy 8500 lelkes város, addig a 11 ezerhez közelítő Solymár még mindig csak nagyközség. Budakalász pedig egy tipikus agglomerációs kisváros, dugókkal, átmenő forgalommal és hatalmas bevásárlóközpontokkal.

A második világháború utáni kitelepítések ellenére Solymáron (svábul: Schaumar) is jelentős a német nemzetiség számaránya, míg a más karakterű Telki és Üröm a fővárosból kiköltözőknek köszönheti a népességgyarapodását. A sváb hagyományok a gasztronómiában, a népünnepélyekben és a katolikus tradíciókban is megnyilvánulnak.  

A kisebb községek közül Tök a kenyérlángosáról („töki pompos”), Budajenő pedig a barokk pincesoráról nevezetes. 

A választókerület inkább falusias, kisvárosias jellegű, ami inkább a kormánypártoknak kedvezhet, az agglomerációs peremtérségekben viszont inkább a Tisza lehet erős, ezért is beszélhetünk egy erősen billegő körzetről.    

Bujdosó Andrea vs. Menczer Tamás  

A Fidesz-KDNP jelöltje Menczer Tamás, a nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója. 2022-ben sokak várakozására rácáfolva még a Budaörs központú választókerületben legyőzte Szél Bernadettet, az LMP egykori társelnökét, akit ezzel úgy tűnik nyugdíjazott is a politikából. A pécsi születésű Menczer még sportripoterként kezdte a Duna TV-nél, és 2015-ig a közmédiánál dolgozott, ezután indult be szédületes gyorsasággal a politikai karrierje a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM). Menczer előbb sajtófőnök, 2017-től helyettes államtitkár, 2018-2024 között pedig a KKM államtitkára lett.

2024-ben a Fidesz kommunikációs igazgatójaként híres-hírhedt lett konfrontatív stílusáról, amellyel közvetlenül kihívta Magyar Pétert (na mi van kicsi”). Ez a performansz a Buda környéki hegyvidék jómódú polgárai körében valószínűleg nem fog plusz szavazatokat hozni.        

A TISZA párt jelöltje ezért is lehetett egy viszonylag ismertebb arcuk, Bujdosó Andrea, aki a Tisza párt frakcióvezetője a Fővárosi Közgyűlésben, mégsem Budapesten indul, amit a bemutatkozásában azzal magyaráz, hogy 20 éve él Ürömön, lánya is ott nőtt fel. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 40,3%-ot, a TISZA pedig 33,4%-ot kapott. 

A választókerület nagyobb települései közül annak székhelyén, Pilisvörösváron, valamint Pátyon és Piliscsabán a kormánypártok erősebbek a 2024-es dupla választási eredmények alapján. Budakalász, Solymár, Telki és Üröm azonban az ellenzék bástyái lehetnek.

Nemcsak megyei szinten, hanem országosan is itt számítunk az egyik legkiélezettebb küzdelemre. Nagyjából, ahogy Egerben, vagy a Szabolcs 02-es OEVK esetében, itt is néhány szavazat lehet a döntő. Pest 04. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási számok alapján inkább a TISZA jelöltje, Bujdosó Andrea lesz a befutó. (2025.12. havi becslés)   

Mandátumbecslés: 04. OEVK (székhely: Szentendre)

A választókerület székhelye, a kora újkortól szerbek lakta Szentendre a trianoni békediktátumot követően a nagybányai művésztelep költözésével vált a magyar képzőművészet egyik fellegvárává. Szentendre városa közgyűjteményeivel, galériáival, a művészteleppel, és a város határában elterülő skanzennel maga is Kelet-Közép Európa egyik legkomolyabb szabadtéri néprajzi múzeuma. 

A 28 ezres Szentendre mellett az inkább falusias településszerkezetű választókerület egyetlen kis-közepes városa a 18 ezres Pomáz. Nagymaros a kulturális, folyami turisztikai jelentőségének, míg a Duna jobb partján, vele szemben Visegrád kikötőjének és a régi királyi várnak köszönheti városi címét, nem pedig lélekszámának. A választókerület 27 településének nagy része kisebb község, Tésa lakossága pl. mindössze 87 fő volt 2025 januárjában. Érdekesség, hogy Tésa első polgármesterét a rendszerváltás után Bérci Albertnek hívták, 2002 óta viszont Bérci Albertné a falu polgármestere. 

A Dunakanyar a magyar történelmi romantika és tájfestészet egyik forrásvidéke a választókerületben olyan ikonikus, képeslapra kívánkozó kistelepülésekkel, mint Nagymaros, Visegrád vagy Zebegény. Az Aranyélet c. sorozat harmadik záró évadának népszerűsége és a 2020-as évek elejét „megkoronázó” világjárvány miatt pedig sok budapesti költözött ki a Dunakanyarba, a módosabbak pedig nyaralókat vásároltak ott. 

Ez viszont feszültségek forrása lehet például a nagymarosi őslakos bennszülöttek és a jöttment nagyvárosiak között. Ennek állatorvosi lova volt, amikor a zebegényi polgármester a helyi hagyományokra hivatkozással betiltotta a halloweeni tökfaragást.  

A svábok mellett a szlovák nemzetiség aránya is jelentős. Pilisszentlászló (szlovákul: Senváclav) lakosságának például a 7,2%-a vallotta magát szlováknak a legutóbbi, 2022-es népszámlálás alkalmával.  

Vitályos Eszter vs. Tóthmajor Balázs 

A Fidesz-KDNP jelöltje, a jogász végzettségű Vitályos Eszter a mostani választókerületében, a szentendrei járásban található Pócsmegyer önkormányzati képviselőjeként és alpolgármestereként kezdte a politikai karrierjét 2006 és 2012 között. Ezután a kormányzati közigazgatásban próbálta ki magát leginkább technokrataként, ahol előbb a Miniszterelnökségen, majd a néhai emberi erőforrás miniszter, Kásler Miklós tárcájánál dolgozott az európai uniós forrásokért felelős államtitkárként. A Brüsszel-Budapest csörték miatt Magyarország egy idő után híján lett az uniós forrásoknak, a kormánypártok pedig régóta nélkülözik a hadra fogható női politikusokat. Így Vitályos Eszter a szakpolitika után a pártpolitikában is kipróbálhatta magát. 2021-től előbb az országos listáról lett parlamenti képviselő, majd 2022-24 között az akkoriban még Csák János vezette kulturális és innovációs tárca parlamenti államtitkáraként dolgozott. 2024-től pedig a főpolgármesteri címért sikertelenül ringbe szálló Szentkirályi Alexandra helyébe lépett kormányszóvívőként.   

Vitályos 2022-ben a Szentendre központú, azóta jócskán átrajzolt egyéni választókerületben a leadott szavazatok abszolút többségével, pontosabban 51,94%-kal lett országgyűlési képviselő.  

A TISZA párt jelöltje Tóthmajor Balázs Szentendrén nőtt fel, kint élt Skóciában majd onnan visszatérve pénzügyi elemzőként épített ki egzisztenciát a bank és tőkepiaci szektorban. 2024-es EP-választáson a Fidesz 43,2%-ot, a Tisza 30,7%-ot kapott listán. 

Szentendrét 2019 óta nem a kormánypártok, hanem egy helyi egyesület színeiben Fülöp Zsolt polgármester vezeti, a Fidesz-KDNP ugyanakkor erős ellenzéki pozíciókkal rendelkezik a képviselő-testületben. Pomázon is hasonló a helyzet, csak ott egy másik civil egyesület színeiben Leidinger István a városvezető 2019 óta. Nagymaroson pedig 2024-ben kapott ki az addig hivatalban lévő fideszes városvezető. 

Ugyanakkor a 2024-es EP választások eredményeit áttekintve még Pomázon és Szentendrén is győzni tudott a kormánypártok listája, a kisebb települések felé haladva pedig egyre látványosabb volt a Fidesz-KDNP fölénye. 

Pest 04. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvéleménykutatási eredmények alapján inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Vitályos Eszter lehet a győztes. (2026.01. havi becslés)

A cikk második felében a pesti agglomeráció és Csepel-sziget maradék 10 Pest vármegyei választókerületére vonatkozó tippjeinket olvashatják. 

Figyelem! A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnétek megnézni az összes tippünket, itt tehetitek meg a legkönnyebben.