Hagyják békén végre az érintetteket és hadd végezze a dolgát a nyomozó hatóság!
Egyre gusztustalanabb játszma az, amit az úgynevezett Zsolti bácsi ügyben látunk. A legfrissebb fejlemények arról szólnak, hogy az ügy állítólagos koronatanúja, Bangó Sanyika egy bejegyzésében Semjén Zsoltot nevezte meg Zsolti bácsiként. Persze ez nagy meglepetést nem okozott, hiszen eddig is minden, az ügyhöz közel álló, bennfentesnek tűnő szereplő ezt sugallta. Két másik körülmény azonban ennél sokkal érdekesebb.
Az egyik Bangó Sanyika időzítése, hiszen az ügyben most már hetek óta csönd volt. Aztán amikor kijöttek a Tisza népszerűségvesztéséről szóló felmérések, amelyek azt is mutatták, hogy 10 százalékpontot csökkent azok aránya, akik alkalmasnak gondolják Magyar Pétert a miniszterelnöki posztra és a teljes magyar közvélemény elkezdett ennek okaival foglalkozni, valaki hirtelen fontosnak érezte a Zsolti bácsi ügy újbóli napirendre tűzését.
Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy kinek állhatott ez érdekében, de hogy nem Sanyikának, az szinte biztos.
A másik körülmény pedig amellett, hogy érdekes, kifejezetten elszomorító. A koronatanú utolsó két posztjából ugyanis egy kétségbeesett, tönkretett, zavarodott fiú képe rajzolódik ki, aki kezd összeroppanni attól a nyomástól, amelyet az utóbbi hónapokban rá helyezett a politika. Olyan, mintha ez a srác most kezdené felfogni azt, hogy milyen mocskos, aljas politikai játszmának lett a része. És hogy az egész valójában nem szól másról, mint a hatalom megragadásáról vagy megtartásáról.
Bangó Sanyikát a politikai oldalaknak nem használni kellene, hanem békén hagyni!
Ezt a fiút az elmúlt hónapokban annyi trauma érhette, annyit használták fel a saját céljaikra, hogy ezek kiheveréséhez nem újabb és újabb hírekre, hanem nyugalomra van szüksége! Vagy ez lenne az új gyermekvédelem? Ez lenne a politikai oldalak felett átívelő konszenzus? Hogy egy eleve traumával küzdő gyermeket ki-ki a saját narratívájának megfelelően felhasznál? Hol itt a rendszerváltás? Hol itt a szeretetország?
Zsolti bácsi ügyben mindkét politikai oldal kimutatta a foga fehérjét és mindkettő leszerepelt.
És biztosak lehetünk abban is, hogy amíg a Tisza így áll ehhez az ügyhöz, amíg az új kormánypárthozcköthető szereplők is habosítják a sztorit, addig a gyermekvédelemben sem lesz valódi változás. És amíg a Fidesz nem tanúsít önmérsékletet ebben a kérdésben (sem), addig nem rúghat újra labdába azok között a Tiszára szavazó százezrek között, akik azért választották Magyar Pétert, mert ugyan jobboldaliak, de az elmúlt években elegük lett.
Most az lenne a legjobb, ha mindenki csendben maradna. Ha mindenki hagyná, hogy az ügyészség végezze a munkáját. Már csak azért is, mert akik azt mondták, hogy a vádhatóság Fideszes befolyás alatt működik, a volt kormánypárt szervereinek lefoglalása óta biztosak lehetnek abban, hogy ez nincs így. Vagyis, ha lesz megalapozott vád egy esetleges Zsolti bácsi ellen, akkor az ügyészség vádat fog emelni. Várjuk meg, hogy így lesz-e.
Ha viszont nem, akkor sokan máris kezdhetik írni a bocsánatkérő leveleket, mert hosszú a lista. Elnézést kell kérniük Semjén Zsolttól, a jobboldali politikai közösségtől, a teljes magyar társadalomtól és legfőképpen Bangó Sanyikától.
Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!