Hatalmi érdekei mentén alkothat új választási törvényt a Tisza

Jónás Bence 2026. 09. 15. 20:44
7 perc olvasás 881 megtekintés
Hatalmi érdekei mentén alkothat új választási törvényt a Tisza

Ez pedig a jobboldal stratégiájára is hatással lesz.

 

 

Volt egy nagyon érdekes, de sokak által ki nem emelt rész Magyar Péter Kossuth rádiónak adott hétfői interjújában. A korábbi miniszterelnöki interjúktól hangvételében egyáltalán nem különböző beszélgetés egy pontján ugyanis a kormányfő arról beszélt, hogy ugyan tervei szerint még ebben a ciklusban lesz új alkotmány és új választási törvény, ez múlik azon is, hogy az emberek az előbbit elfogadják-e. Ami igazán fontos, hogy állítása szerint utóbbi, vagyis a választójogi törvény módosítása csak az alkotmányozás folyamatának lezárulta után elképzelhető. Szavaiból ugyanakkor az is következik, hogy ha az új alkotmányt az emberek nem erősítik meg a már előre belengetett népszavazáson, akkor 2030-ban a jelenlegi feltételek szerint járulunk az urnákhoz. Nem sokkal jobb a másik lehetőség sem. Látva ugyanis a Tisza tempóját és az ügyben elhangzott mondatokat, új alkotmány leghamarabb 2028 elején lehet és ha utána fognak hozzá az új választási jogszabályok kidolgozásához, akkor

 

 

leghamarabb 2028 őszén láthatjuk, hogy milyen rendszerben választjuk meg a parlament tagjait 2030 tavaszán.

 

 

Persze mondhatnánk, hogy ez még mindig nem késő, hiszen a Fidesz is többször nyúlt bele a jogszabályba akár egy évvel a következő voksolás előtt. Az ugyanakkor mindenképpen figyelemreméltó, hogy a Tiszának fontos volt mihamarabb dönteni a miniszterelnöki és a képviselői ciklusok számának maximálásáról és egyáltalán nem sürgős az ehhez szorosan kapcsolódó választójogi törvény átírása. Pedig kérdés van bőven. Arányosodik a jelenlegi rendszer, vagy sem? Marad az egy forduló, vagy újra lesz második? Mekkora súlya lesz a listáknak és mekkora az egyéni körzeteknek? 

 

 

Ezek a kérdések alapvetően befolyásolják ugyanis azt, hogy egy párt vagy egy ideológiai közösség hogyan vág neki a megmérettetésnek. És éppen ez az, ami miatt a Tiszának nem sürgős ez az egész.

 

 

Mert egyrészt addig is bizonytalanságban tudják tartani a jobboldalt, másrészt két év múlva a jobboldalon addig történtek fényében tudnak olyan törvényt hozni, ami a Tiszát előnyös, az ellenfelet pedig hátrányos helyzetbe hozza. Persze a párt szimpatizánsai most őrjöngeni kezdenek, mondván ez nem így van, Magyar Pétert csak a demokrácia érdekli és biztosak lehetünk benne, hogy az új törvény sokkal igazságosabb lesz, mint a mostani. Csakhogy ez nem igaz. Ha a Tiszát ebben az ügyben nem a hatalmi szempontok vezérelnék, már rég a Parlament előtt lenne az új törvény és mindenki számára világosak lennének a feltételek. Ha Magyar Péter korrekt versenyt szeretett volna, akkor ezzel kezdi a törvényalkotási munkát és csak a választójogi törvény átszabása után – esetleg azzal egyidőben - beszél a kormány és a képviselők választhatóságának korlátozásáról. Magyar Péter tehát a hatalmi logika alapján dönt majd arról, hogyan szavazunk 2030-ban. Ha a jobboldal töredezett lesz, akkor marad a jelenlegi, vagy ahhoz nagyon hasonló rendszer, hátha beindulnak a baloldalról már oly’ jól ismert összefogás-viták. Ha viszont egységes, akkor az arányos irányába tolja a szisztémát, hogy senki ne szerezhessen 2/3-os többséget.

 

 

A jobboldalnak így most egy feladata van. Nem egységesnek vagy mozaiknak kell lennie, hanem erősnek.

 

 

Márpedig erős úgy lehet, ha sokszínű. Persze ez a sokszínűség mindig meg is volt a táborban, csak az őszödi beszéd óta a kormányzásra készülés vagy a kormányzás terhe miatt fedőt tettek a forrásban lévő vízre. Most ez lekerült, a gőz pedig elemi erővel csapott ki. Az ugyanakkor, ami most felfordulásnak látszik, lehet a dolgok természetes rendje. És ez nem jelenti azt, hogy bárki és fenyegetné bárkinek a pozícióját. Több vélemény, több vita, több különböző felfogás több embert tud meggyőzni arról, hogy ahová most tart az ország, az nem biztos, jó és nem feltétlenül az, amire szavaztak. A jobboldalon sokaknak lehet helye Bede Zsolttól Kurucz Daniig és Skrabski Fruzsitól Huth Geriig. Ha pedig velük a jobboldal erős lesz, teljesen mindegy, hogy milyen választójogi rendszerben döntünk 2030-ban.

Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!