A szöveg a magyar politikai lojalitás természetét és átalakulását elemzi az Antall-kormánytól a Fidesz-érán át egészen 2026-ig. Rámutat, hogy míg Antall József a belső ellenzék bevonásával próbálkozott, Orbán Viktor a feltétlen lojalitásra építette rendszerét. A sorozatos kétharmadok után azonban a lojalitás pénzügyi és érdekalapúvá vált (pl. Mándoki László, Majka), ami a valódi elköteleződés hiányához és törékenységhez vezetett. Az írás a politikai szerepváltásokat (pl. Velkey György) és a társadalmi bázis megváltozását vizsgálva megállapítja, hogy az anyagi érdekekre épülő hűség fenntarthatatlan, az online térben pedig a közösségi élmény helyét a gyűlölet vette át.
A KözBeszédben Tóth Elizabeth, a Dobbanjon mozgalom alapítója beszélget Kurucz Dániellel arról, hogyan lett civilként közéleti tartalomkészítő, milyen tapasztalatokat szerzett korábban a Jobbik ifjúsági szervezetében, és hogyan gondolkodik ma a politikai kommunikációról és a közbeszéd állapotáról.
Az európai parlamenti képviselők jó úton haladnak a régóta fennálló intézkedés megszüntetése felé, amelyet az Orbán-kormány alatti állítólagos uniós értékek megsértése miatt vezettek be. Egy októberben Magyarországra érkező misszió értékeli Magyar Péter kormányának előrehaladását, a végleges döntés várhatóan 2027 elején születik meg.
A szeptember 5-i tüntetés nyomán három állításom van a jobboldal részére, vitaindító belügyként kezelve – egyúttal folytatva egy korábbi cikksorozatot.
Hagyják békén végre az érintetteket és hadd végezze a dolgát a nyomozó hatóság! Egyre gusztustalanabb játszma az, amit az úgynevezett Zsolti bácsi ügyben látunk. A legfrissebb fejlemények arról szólnak, hogy az ügy állítólagos koronatanúja, Bangó Sanyika egy bejegyzésében Semjén Zsoltot nevezte meg Zsolti bácsiként. Persze ez nagy meglepetést nem okozott, hiszen eddig is minden, az ügyhöz közel álló, bennfentesnek tűnő szereplő ezt sugallta. Két másik körülmény azonban ennél sokkal érdekesebb.
Az első cikkben Magyar Péter kormányzásának első 70 napját rágtuk körbe. A második cikkben azon töprengünk majd el, hogy vajon mi lesz, ha Magyar ellenzéke megtalálja a saját hangját – ha egyáltalán megtalálja.
Az, hogy a magyar társadalom jelentős része jobban utálja a Fideszt, mint szereti Magyar Pétert, a napnál is világosabb. Ám épp a napokban derül ki, Polgár Judit kapcsán, hogy Magyar nem egy 2010-es Orbán Viktor. 70 nap kormányzás után így lassan érik a kérdés az április 12-én Tiszára voksolók fejében: leváltottuk a NER-t és Orbán Viktort, és mikor váltjuk le Magyar Pétert?
A magyar nyilvánosság átalakulásáról, a közösségi média szerepéről, a jobboldali újságírás jövőjéről és a klasszikus újságírás meghatározóvá válásának lehetőségéről beszélget a KözBeszédben Dezse-Zelenka Dóra és Dezse Balázs.
Bele sem gondolunk, de kevés dolog szimbolizálja annyira a magyar nemzet folytonosságát, mint a Kossuth rádió.
Szögezzük le, hogy április 12-e előtt sem állt túl jól Magyarország mentális egészsége, de azóta komoly mélyrepülésben vagyunk. Még akkor is, ha sokan most élik éppen ki a vélt vagy valós sérelmeiket. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy egyszer minden véget ér – ugye, még az Orbán-korszak is.
