Az európai parlamenti képviselők jó úton haladnak a régóta fennálló intézkedés megszüntetése felé, amelyet az Orbán-kormány alatti állítólagos uniós értékek megsértése miatt vezettek be. Egy októberben Magyarországra érkező misszió értékeli Magyar Péter kormányának előrehaladását, a végleges döntés várhatóan 2027 elején születik meg.
Az Európai Parlament jó úton halad afelé, hogy véget vessen a régóta tartó 7. cikkely szerinti eljárásnak, az EU úgynevezett „nukleáris opciójának” Magyarország ellen, amelyet 2018-ban indítottak az Orbán Viktor akkori miniszterelnök alatti uniós értékek megsértésével kapcsolatos aggodalmak miatt.
Magyar Péter vezetésével az ország számos, az Orbán-korszakból származó törvényt vizsgál felül, ami arra késztette a Parlamentet, hogy újragondolja álláspontját – állítja az Euronews-nak nyilatkozó több európai parlamenti képviselő és tisztviselő.
„Magyarország számos olyan reformot hajtott végre, amelyek közelebb viszik az országot az EU-hoz” – mondta az Európai Néppárt (az Európai Parlament legnagyobb politikai csoportja) egyik vezető európai parlamenti képviselője. „Ésszerűnek látom, hogy az eljárás hamarosan véget ér, és remélem, hogy így is lesz” – tette hozzá.
Az Európai Néppárt azon politikai erők közé tartozik, amelyek készek a 7. cikkely visszavonását szorgalmazni, hogy politikai győzelmet biztosítsanak Magyar Péter pártjának, amely a Néppárt tagja.
A 7. cikkely szerinti eljárás egy kivételes intézkedés, amely végső soron megfoszthatja egy országot szavazati jogától, ha súlyosan megsérti az uniós értékeket. Az európai parlamenti képviselők 2018-ban indították el ezt az eljárást Magyarország ellen, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a médiaszabadsággal és az alapvető jogokkal, valamint a kisebbségek és a migránsok jogaival kapcsolatos aggályokra hivatkozva.
Október végére tényfeltáró missziót terveznek Magyarországra, amelynek keretében intézményekkel, érdekelt felekkel, hatóságokkal és nem kormányzati szervezetekkel tartanak találkozókat, hogy átfogó képet kapjanak az ország jogállamisági helyzetéről.
A misszióban részt vevő európai parlamenti képviselők ezt követően jelentést készítenek, és várhatóan javasolni fogják az eljárás visszavonását, amennyiben arra a következtetésre jutnak, hogy az uniós értékeket már nem sértik. Egyes parlamenti tisztviselők szerint ez már decemberben megtörténhet, míg az aktát vezető holland Tineke Strik EP-képviselő arra számít, hogy a jelentés 2027 elejére készül el.
„Van egy teljes ellenőrzőlista kritériumokkal, amelyeket értékelni fogunk: az egyik elem az LMBTQ+ ellenes törvény visszavonása” – mondta az Euronewsnak Strik.
A magyar kormány eddig nem helyezte hatályon kívül a törvényt, és nem is jelentette be, hogy hajlandó lenne erre.
Az eljárás visszavonásáról szóló végső döntéshez kétharmados többség szükséges, ami azt jelenti, hogy a Parlament 719 törvényhozójából legalább 480-nak a megszüntetés mellett kell szavaznia.
A baloldali csoportok, mint például a Zöldek (Greens) és a Baloldal (The Left), ellenezhetik a visszavonást, míg a konzervatívok és a szélsőjobboldali erők várhatóan támogatni fogják, mivel a 7. cikkelyt következetesen a nemzeti politikába való indokolatlan beavatkozásnak tekintették. Az Európai Konzervatívok és Reformisták (European Conservatives and Reformists Group), a Hazafiak Európáért (Patriots for Europe) és a Szuverén Nemzetek Európája (Europe of Sovereign Nations) együttesen közel 200 képviselőt képviselnek az Európai Parlamentben.
Mivel az Európai Néppárt 184 törvényhozója valószínűleg támogatni fogja a lépést, a centrista Szocialisták és Demokraták (S&D) és a liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe) frakciók kulcsfontosságúak lesznek a döntésben. Mindketten elismerik Magyarország előrehaladását, de hangsúlyozzák az alapos értékelés szükségességét, amely figyelembe veszi a teljes jogszabályállományt.
A Renew a jövő héten Párizsban, az új parlamenti szezon első ülésén fogja megvitatni a kérdést – mondta Sandro Gozi európai parlamenti képviselő az Euronewsnak.
„Az eljárás végének valódi változásokon kell alapulnia; különben azt a benyomást keltjük, hogy ez csak egy politikai döntés” – mondta Gozi.
Az eljárást az EU történetében mindössze kétszer indították el: a Bizottság 2017-ben Lengyelország ellen, majd az Európai Parlament a következő évben Magyarország ellen. Egyik esetben sem jutott el a szankciós szakaszig, vagyis egy ország szavazati jogának felfüggesztéséhez, amelyhez az EU-tagállamok egyhangú támogatása szükséges.
A Lengyelország elleni eljárást 2024-ben zárták le, miután a Donald Tusk miniszterelnök vezette koalíció leváltotta a szélsőjobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kormányt, ezzel újra össszhangba hozva az országot a Bizottság igazságszolgáltatási függetlenséggel kapcsolatos kéréseinek.
Az eredeti cikk itt olvasható angolul.
