A Mi folyik itt?! harmadik évadának ötödik adásában Neuhauser Zsanett Dezse-Zelenka Dóra újságíróval, Magyar Péter „Peety” szociológussal és Móna Márk műsorvezetővel beszélgetett a luxusvadászatok körül kialakult vitáról, a norvég közmédia és Magyar Péter ügyéről, a telefonos történetről, valamint a BRFK sajtósa körüli botrányról és a nőkről szóló közbeszédről.
A KözBeszédben Császár Attila, újságíró, a KDNP tanácsadója beszélget Kurucz Dániellel több évtizedes szakmai pályájáról, a 2006-os eseményekről, a jelenlegi politikai helyzetről és Magyar Péter kormányzásáról.
A Tisza-kormány dilemma elé került a budapesti Terror Háza Múzeum ügyében, mert a kiállítás átalakítása újabb kultúrharcot robbanthat ki – írja a Balk...
Történelmi lehetőséget szalasztott el a sajtó konzervatív része az elmúlt 10 évben. Robbanásszerű átalakuláson ment át a sajtó világszerte az elmúlt 10-15 évben. A hírek a napilapokból és a tévéképernyőkről először az online portálokra költöztek, majd mára oda jutottunk, hogy valójában ezek az oldalak is csak másodlagos hírközlők a közösségi média mögött. Magyarországon ezzel az idei választási kampányban szembesültünk teljes valójában, de nyugaton már régebb óta trend, hogy a politikusok Facebookon jelentik be a legfontosabb döntéseiket. Ez a jelenség az online hírportálokat is lépéskényszerbe hozta, eltolva őket a mélyebb, utánajárósabb, exkluzívabb, pikírtebb és fizetős tartalom irányába. És ez utóbbi, a fizetős tartalom az, amiben a jobboldali sajtó borzasztóan lemaradt az elmúlt 10 évben.
Több mint egy évtizeddel ezelőtt egy animációs kisfilm söpört végig a magyar interneten, amely a hazai mezőgazdaság leépülésére és a tudatos vásárlás fontosságára hívta fel a figyelmet. A „betiltott magyar reklámként” elhíresült videó azonban csak a jéghegy csúcsa volt. Története tökéletes kiindulópont ahhoz, hogy megértsük a magyar gazdaság mélyebb összefüggéseit: az Európai Unió szabadkereskedelmi mechanizmusait, az uniós források valódi természetét, és a hazai tőkefelhalmozás elmúlt tizenhat évének súlyos árait. Van egy videó aminek jelenleg 14 éves a legrégebbi fe
A KözBeszédben Dr. Tóth Máté, Az Energiajogász és Lantos János, a Mi Hazánk Mozgalom alelnökjelöltjei beszélgetnek Kurucz Dániellel a párt előtt álló irányokról, a szélesebb választói rétegek megszólításáról, a munkavállalók helyzetéről, valamint a Médiatanács körül kialakult közjogi vitáról.
Míg a korábbi generációkban a fiatalok ideológiai beállítottsága egységesebb volt, a nyugati 18–29 éves korosztályban drámai politikai és társadalmi szakadék nyílt a nemek között. A Financial Times és a Gallup adatai szerint a fiatal nők többsége a progresszív baloldal felé mozdult el, míg a fiatal férfiak a kimeneti egyenlőség és a maszkulin szerepek stigmatizálása elleni lázadásként a konzervatív értékek felé fordulnak. Ez a szakadék – amelyet a közösségi média algoritmusai és a populizmus tovább mélyítenek – ma már a párkeresést és a magánéletet is veszélyeztető társadalmi krízissé, úgynevezett magányjárvánnyá nőtte ki magát.
A cikk a Tisza Párt belső működését, szerkezetét és jövőbeli kihívásait elemzi a 2025 novemberében kirobbant belső konfliktusuk apropóján. Bár a párt választási győzelmével kormányra került, a hagyományos tömegpárti tagság hiánya és a kizárólag Magyar Péter köré épülő, erősen centralizált struktúra komoly kockázatokat hordoz magában. A cikk rámutat, hogy a választási siker után a kormányzási felelősség, a beváltatlan ígéretek, a kiterjedt pártháttér hiánya és Magyar Péter domináns, konfliktusos vezetési stílusa belső törésekhez vagy a szavazóbázis eróziójához vezethetnek.
Cikksorozatunk első részében tisztáztuk a jobboldal valódi ideológiai alapjait: a meritokráciát, a történelmi alázatot és a rend primátusát. Ha azonban megnézzük a mai magyar valóságot, azt látjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége élesen elfordul ettől az iránytól. Hogyan lehetséges, hogy 16 évnyi folyamatos jobboldali kormányzás után a hazai ifjúság elsöprő arányban baloldali vagy liberális? A válasz a hatalom elleni természetes lázadásban és a magyar rögvalóságban rejlik.
Volt egy nagyon érdekes, de sokak által ki nem emelt rész Magyar Péter Kossuth rádiónak adott hétfői interjújában. A korábbi miniszterelnöki interjúktól hangvételében egyáltalán nem különböző beszélgetés egy pontján ugyanis a kormányfő arról beszélt, hogy ugyan tervei szerint még ebben a ciklusban lesz új alkotmány és új választási törvény, ez múlik azon is, hogy az emberek az előbbit elfogadják-e. Ami igazán fontos, hogy állítása szerint utóbbi, vagyis a választójogi törvény módosítása csak az alkotmányozás folyamatának lezárulta után elképzelhető. Szavaiból ugyanakkor az is következik, hogy ha az új alkotmányt az emberek nem erősítik meg a már előre belengetett népszavazáson, akkor 2030-ban a jelenlegi feltételek szerint járulunk az urnákhoz. Nem sokkal jobb a másik lehetőség sem. Látva ugyanis a Tisza tempóját és az ügyben elhangzott mondatokat, új alkotmány leghamarabb 2028 elején lehet és ha utána fognak hozzá az új választási jogszabályok kidolgozásához, akkor
