Míg a korábbi generációkban a fiatalok ideológiai beállítottsága egységesebb volt, a nyugati 18–29 éves korosztályban drámai politikai és társadalmi szakadék nyílt a nemek között. A Financial Times és a Gallup adatai szerint a fiatal nők többsége a progresszív baloldal felé mozdult el, míg a fiatal férfiak a kimeneti egyenlőség és a maszkulin szerepek stigmatizálása elleni lázadásként a konzervatív értékek felé fordulnak. Ez a szakadék – amelyet a közösségi média algoritmusai és a populizmus tovább mélyítenek – ma már a párkeresést és a magánéletet is veszélyeztető társadalmi krízissé, úgynevezett magányjárvánnyá nőtte ki magát.
A cikk a Tisza Párt belső működését, szerkezetét és jövőbeli kihívásait elemzi a 2025 novemberében kirobbant belső konfliktusuk apropóján. Bár a párt választási győzelmével kormányra került, a hagyományos tömegpárti tagság hiánya és a kizárólag Magyar Péter köré épülő, erősen centralizált struktúra komoly kockázatokat hordoz magában. A cikk rámutat, hogy a választási siker után a kormányzási felelősség, a beváltatlan ígéretek, a kiterjedt pártháttér hiánya és Magyar Péter domináns, konfliktusos vezetési stílusa belső törésekhez vagy a szavazóbázis eróziójához vezethetnek.
Cikksorozatunk első részében tisztáztuk a jobboldal valódi ideológiai alapjait: a meritokráciát, a történelmi alázatot és a rend primátusát. Ha azonban megnézzük a mai magyar valóságot, azt látjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége élesen elfordul ettől az iránytól. Hogyan lehetséges, hogy 16 évnyi folyamatos jobboldali kormányzás után a hazai ifjúság elsöprő arányban baloldali vagy liberális? A válasz a hatalom elleni természetes lázadásban és a magyar rögvalóságban rejlik.
enerációs szakadék Magyarországon és kőkemény, nemek közötti hidegháború Nyugaton. A modern politika mára nemcsak a társadalmat, de a párkapcsolatokat is végzetesen kettészakította. Ahhoz azonban, hogy ezt a több cikkben tárgyalt, jövőnket fenyegető krízist megértsük, először a kályhához kell visszatérnünk. Mert amíg nem tudjuk, mit jelentenek valójában az eszméink, addig csak a sötétben tapogatózunk. Mi a jobboldal? Manapság sok helyen felmerül ez a kérdés. Főleg magukat jobboldalinak valló embereknél. Kizárnak más jobboldaliakat ebből a csoportból, mert valamiben mást gondoltak. A nagy politikai vereség után zajlik az önmeghatározás. Pedig nem biztos hogy ennek olyan bonyolultnak kéne lenni. Az nem lep meg, hogy a témában nem jártas tömegek nincsenek tisztában a fogalmakkal, de az igen, hogy magukat tájékozottnak gondoló emberek sem, és bevallom senki nem fordult konkrétan hozzám, miért is tették volna, tök ismeretlen figura vagyok, de megszólítva éreztem magam. Kezdjük ott, hogy nincs 100%-ban jobboldali ember. Erről már egy másik cikkben írtam pár sort, de újra előveszem, mert itt is különösen fontos. Ha veszünk 10 ügyet vagy kérdést, nagyon kevés olyan ember van, aki mind a 10-re a jobboldali választ fogja adni. Tehát árnyalatok vannak, és attól függ a domináns világnézeted, hogy melyik nézet nyer meg a legtöbb kérdésben. Ez egy ideális világban úgy gondolom, segítené a párbeszédet a különböző felek között, de nem egy utópiában élünk.
A KözBeszéd élő adásában Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő beszélgetett Kurucz Dániellel a Tisza-kormány első hónapjairól, a Fidesz ellenzéki stratégiájáról, a politikai kommunikáció átalakulásáról és arról, hogyan építheti újjá magát a jobboldal a következő években. Hegedűs Barbara úgy gondolja, a Tisza sikerének egyik titka az volt, hogy reményt kínált a választóknak.”Ezért a Tiszának a legnagyobb ellensége a valóság” – jegyezte meg.
Szeptember 14-én kezdte meg működését az Axioma Center for Persecuted Christians (CPC). A szervezet civil keretek között folytatja az üldözött keresztény közösségek támogatását. Az Azbej Tristan volt államtitkár által vezetett központ kutatásokkal, érdekképviselettel és közvetlen támogatásokkal siet a világszerte üldöztetést elszenvedő keresztények segítségére.
Az Európai Bizottság belső erőforrásait és szakértői kapacitásait csoportosítja át annak érdekében, hogy lépést tudjon tartani a Moldovai Köztársaság ...
Az európai parlamenti képviselők jó úton haladnak a régóta fennálló intézkedés megszüntetése felé, amelyet az Orbán-kormány alatti állítólagos uniós értékek megsértése miatt vezettek be. Egy októberben Magyarországra érkező misszió értékeli Magyar Péter kormányának előrehaladását, a végleges döntés várhatóan 2027 elején születik meg.
Úgy tűnik, hogy a közszolgálati tévék szerkesztősége a 444-hez, a Facebook kommentszekciójába vagy a Miniszterelnökség irodáiba költözött. Az elmúlt napok és hetek fejleményei legalábbis igencsak ezt a képet festik a megújuló közszolgálat tökösnek semmiképpen sem nevezhető vezetéséről. A legutóbbi eset is tökéletesen beleillik ebbe a sorba, amikor a döntéshozatal ideiglenesen a 444-hez költözött. A portál ugyanis észrevette, hogy a nagy megújulás jegyében folytatódik az M5-ön az „Ez itt a kérdés…” című, szerintük konteókat gyártó műsor. Az alig nézett, de sokszor tényleg értelmes témákat és vendégeket felvonultató műsor valójában eddig sem zavart sok vizet és ez ezután sem változott volna. Ráadásul a 444 által kifogásolt műsor kiegyensúlyozottságára sem lehet panasz, hiszen egy volt fideszes államtitkár mellé egy volt MSZP-s és két volt SZDSZ-es politikust hívtak meg.
A Politico beszámolója szerint éles szakadék rajzolódik ki az Európai Unió tagállamai között a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztéséhez szükséges...
