A Rapporteur beszámolója szerint Magyar Péter hivatalba lépése óta Brüsszel több ponton is nyitottabbá vált Magyarországgal szemben, de az Európai Parlament egyelőre nem zárná le automatikusan a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárást. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A cikk szerint az Európai Bizottság már egy hónappal Magyar választási győzelme után olyan ütemtervet javasolt, amely 16,4 milliárd eurónyi, korábban visszatartott uniós forrás felszabadításához vezethet. Ezen a héten Norvégia, Izland és Liechtenstein külügyminiszterei Budapesten 254 millió eurónyi, az előző kormány idején visszatartott támogatás jóváhagyásáról is megállapodtak.
Az Európai Parlament azonban óvatosabb. Az EP 2018-ban indította el Magyarországgal szemben a 7-es cikk szerinti eljárást, amelyet az uniós szerződésekben rögzített demokratikus értékek megsértésének esetére hoztak létre.
Sophie Wilmès volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament igazságügyi bizottságának tagja egy EP-küldöttség élén látogatott Budapestre. A látogatás után jelezte, hogy még nem jött el az eljárás azonnali lezárásának ideje.
Wilmès szerint az elmúlt évek megmutatták, hogyan lehet lebontani a jogállamot, most pedig az válik láthatóvá, hogyan lehet azt helyreállítani. Hozzátette ugyanakkor, hogy a magyar kormány által eddig végrehajtott reformok jelentősen közelebb vitték az országot a 7-es cikk szerinti eljárás lezárásához.
Az Európai Parlament várhatóan az év végéig szavazhat arról, hogy felszólítsa-e az Európai Tanácsot az eljárás megszüntetésére.
Wilmès azt is jelezte, hogy budapesti látogatása során olyan aggályokat is hallott, amelyek szerint Magyar Péter egyes területeken túl messzire mehetett. A Tisza Párt több mint kétharmados parlamenti többsége lehetővé teszi az alkotmány módosítását is. Wilmès szerint ekkora hatalom „óriási felelősséggel jár”.
