A Rapporteur beszámolója szerint az Európai Bizottságnak az év végéig kell meggyőznie az uniós tagállamokat arról, hogy igényeljék a SAFE védelmi hitelprogramban megmaradt mintegy 21 milliárd eurót, miközben Brüsszel Ukrajna védelmének támogatására is felhasználná a fennmaradó keretet. A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A maradványösszeg azután alakult ki, hogy Magyarország és Olaszország jelentősen csökkentette eredeti hiteligényét a 150 milliárd eurós Security Action for Europe, vagyis SAFE-programban. A Bizottság szerdán jelezte, hogy hamarosan második pályázati kört indít, miután jóváhagyta Magyarország kiadási tervét, amely az első forduló utolsó függőben lévő kérelme volt.
A helyzet jelentősen eltér 2025 augusztusától, amikor Brüsszel még arra számított, hogy az igények jóval meghaladják a rendelkezésre álló 150 milliárd eurót. Végül 19 tagállam kérelmei mintegy 40 milliárd euróval lépték túl ezt az összeget.
A Rapporteur szerint azonban a nemzeti választások és az állami költségvetésekre nehezedő nyomás miatt a kormányok most óvatosabbak lehetnek az újabb eladósodással kapcsolatban. Több uniós diplomata jelezte, hogy a második kör feltételei egyelőre nem világosak.
Az első körrel ellentétben a megmaradt pénzt kizárólag közös beszerzésekre lehet majd felhasználni. Lengyelország korábban 43,7 milliárd eurót kapott, a legnagyobb nemzeti keretet, és Varsó szerint ennek 90 százaléka lengyel vállalatokhoz kerül.
Brüsszel azt is szeretné, hogy a fennmaradó források Ukrajna védelmét erősítsék. Ursula von der Leyen júliusban felvetette, hogy mintegy 10 milliárd eurónyi fel nem használt SAFE-hitelt Kijev támogatására lehetne fordítani.
A második kör iránt Románia, Görögország, Lengyelország és Írország is érdeklődést mutathat. Olaszország részvétele ugyanakkor a cikk szerint kevéssé valószínű.
