Élő adásban volt a KözTér KözBeszéd című műsorának vendége Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akivel Kurucz Dániel beszélgetett. Az interjúban az aktuális hazai és világpolitikai helyzeten túl a magyar–ukrán viszony, az orosz-ukrán háború és a kárpátaljai magyar közösség sorsa került a középpontba.
A miniszter hangsúlyozta: a magyar–ukrán kapcsolatok nem a háború kitörésekor, hanem jóval korábban vett negatív fordulatot, mint fogalmazott:
tizenegy évvel ezelőtt, 2015-ben, amikor az ukránok elkezdték a magyar nemzeti közösség jogait Kárpátalján szégyentelenül és botrányos módon csorbítani.
Részletesen beszélt arról is, hogy az ukrán törvényhozás az elmúlt években fokozatosan szűkítette a kárpátaljai magyar közösség nyelvi és oktatási jogait. Felidézte, hogy korábban egy magyar család Kárpátalján magyar nyelvű oktatási intézmények teljes rendszerét használhatta, ma viszont ez a lehetőség jelentősen beszűkült. Magyarország többször próbált diplomáciai úton változást elérni, de ezek a kísérletek nem hoztak eredményt.
Szijjártó Péter felelevenítette gyerekkori emlékét, amikor nagyapja arról mesélt, hogyan szabadult ki a második világháborús hadifogságából. Úgy gondolta a háború és a hadifogság a múlt olyan történetei, amelyek a 21. századi Európában már nem ismétlődhetnek meg. A közelmúltban, amikor az orosz hadifogságból kiszabadított két kárpátaljai magyart hozta haza, rádöbbent: a történelem mégiscsak ismétli önmagát.
A magyar miniszterelnököt és családját ért ukrán fenyegetésekkel kapcsolatban Szijjártó Péter beszédes, de jelentőséggel bíró csöndnek nevezte Brüsszel és a Tisza Párt hallgatását.
A kárpátaljai magyar közösség jövőjéről szólva, hangsúlyozta: Magyarország alapkövetelése nem új jogok megszerzése, hanem a korábbi állapot visszaállítása.
Semmi extrát nem kérünk, hanem azt kérjük, hogy amilyen jogokkal a magyarok egyszer már rendelkeztek, azokat kapják vissza.
