A Politico Berlin Playbook podcastjának legújabb adásában Gordon Repinski Kijevben, a Mariinszkij-palotában készített exkluzív interjút Volodimir Zelenszkijjel. Az ukrán elnök az interjú során élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, akit nyíltan „Putyin EU-n belüli szövetségesének” nevezett, és egyenesen zsarolással vádolt meg.
A teljes cikk angol nyelven itt olvasható.
A konfliktus középpontjában az áll, hogy a magyar kormányfő az Ukrajnának szánt uniós milliárdok felszabadítását az orosz kőolaj tranzitjának fenntartásához köti. A helyzetet súlyosbítja a Barátság (Druzsba) kőolajvezeték megrongálódása. Zelenszkij kifejtette: Ukrajna – az Európát érintő kockázatok ellenére is – hajlandó helyreállítani a megsemmisült vezetéket, de csak kényszerből. Erre akkor kerül sor, ha Brüsszel nem növeli a politikai nyomást Budapestre, és Ukrajnának ez marad az egyetlen módja, hogy hozzájusson a blokkolt uniós forrásokhoz. Az elnök emellett aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a Nyugat figyelmét tartósan elterelheti az egyre szélesedő iráni konfliktus.
A politikai kötélhúzás és az ellátási bizonytalanság árát azonban nagyrészt Németország fizetheti meg. A kialakult olajellátási zavarok és áremelkedések miatt a berlini kormánynak drasztikus lépésekhez kellett folyamodnia. A jelentés szerint Németország kénytelen felszabadítani stratégiai olajtartalékainak egy részét. Ezzel egy időben Katherina Reiche gazdasági miniszter napi árplafon bevezetését tervezi a benzinkutakon a fogyasztók védelmében. A lap elemzői azonban figyelmeztetnek: kérdéses, hogy ez a kartelljogot is érintő durva beavatkozás érdemi segítséget jelent-e a lakosságnak, vagy csupán csepp a tengerben a konfliktus okozta energiapiaci feszültségek kezelésében.
Az ukrán elnök a magyar miniszterelnököt zsarolási („blackmail”) taktikával és oroszbarátsággal vádolja. A vita rávilágít arra, hogy a magyar vétófenyegetések az uniós források és az energiaszállítások terén már nemcsak a kétoldalú ukrán-magyar kapcsolatokat terhelik, hanem az európai nagypolitika és Németország belső gazdasági stabilitásának is neuralgikus pontjává váltak.
