Az Emerging Europe elemzése szerint Közép-Európa digitális gazdasága ugyan dinamikusan növekszik, ám a térség hazai vállalkozásainak többsége valójában alig használja ki a legújabb technológiákat, különösen a mesterséges intelligenciát (MI). A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
Bár a nemzetközi üzleti szolgáltató központok szektorában a generatív MI alkalmazási aránya eléri a 85 százalékot, a szélesebb gazdaság jelentősen lemaradt. Az OECD 2026-os jelentése rávilágít, hogy a legfejlettebb technológiák – a felhőalapú rendszerek, az adatanalitika és az MI – kombinált alkalmazása nem csupán az infrastruktúra elérhetőségén, hanem adatkészültségen, szakképzettségen és szervezeti változtatásokon múlik, ami az elszigetelt, kisebb cégek számára komoly akadályt jelent.
A jelentés közvetlen magyar vonatkozása, hogy az OECD adatai alapján 2025-ben Magyarországon és Litvániában nőtt a leggyorsabban az IKT-szektor az egész szervezetben (mindkét országban 9 százalékkal). Ugyanakkor a kutatás azt is feltárja, hogy Magyarország a belföldi IKT-keresletének mintegy 38 százalékát külföldről szerzi be, ami Luxemburg után a második legmagasabb arány.
A szerzők megállapítják: a térség országai a globális értékláncokban leginkább összeszerelő központokként vagy specializált szolgáltatókként működnek közre, a felhalmozott technológiai és mesterségesintelligencia-tudás többsége külföldi tulajdonú cégekhez kötődik, így a digitális fejlesztések végső haszna nem a belföldi piacokon és helyi vállalatoknál csapódik le.
