A KözBeszédben Császár Attila, újságíró, a KDNP tanácsadója beszélget Kurucz Dániellel több évtizedes szakmai pályájáról, a 2006-os eseményekről, a jelenlegi politikai helyzetről és Magyar Péter kormányzásáról.
A Tisza-kormány dilemma elé került a budapesti Terror Háza Múzeum ügyében, mert a kiállítás átalakítása újabb kultúrharcot robbanthat ki – írja a Balk...
Történelmi lehetőséget szalasztott el a sajtó konzervatív része az elmúlt 10 évben. Robbanásszerű átalakuláson ment át a sajtó világszerte az elmúlt 10-15 évben. A hírek a napilapokból és a tévéképernyőkről először az online portálokra költöztek, majd mára oda jutottunk, hogy valójában ezek az oldalak is csak másodlagos hírközlők a közösségi média mögött. Magyarországon ezzel az idei választási kampányban szembesültünk teljes valójában, de nyugaton már régebb óta trend, hogy a politikusok Facebookon jelentik be a legfontosabb döntéseiket. Ez a jelenség az online hírportálokat is lépéskényszerbe hozta, eltolva őket a mélyebb, utánajárósabb, exkluzívabb, pikírtebb és fizetős tartalom irányába. És ez utóbbi, a fizetős tartalom az, amiben a jobboldali sajtó borzasztóan lemaradt az elmúlt 10 évben.
A KözBeszédben Szalay Dániel, a Media1 főszerkesztője beszélget Kurucz Dániellel az elmúlt hónapok médiapolitikai változásairól, a közmédia átalakításáról, az állami reklámköltésekről, a Facebook szabályozásáról, valamint arról, hogyan változhat a magyar sajtó helyzete a kormányváltás után.
A KözBeszédben Dr. Tóth Máté, Az Energiajogász és Lantos János, a Mi Hazánk Mozgalom alelnökjelöltjei beszélgetnek Kurucz Dániellel a párt előtt álló irányokról, a szélesebb választói rétegek megszólításáról, a munkavállalók helyzetéről, valamint a Médiatanács körül kialakult közjogi vitáról.
Míg a korábbi generációkban a fiatalok ideológiai beállítottsága egységesebb volt, a nyugati 18–29 éves korosztályban drámai politikai és társadalmi szakadék nyílt a nemek között. A Financial Times és a Gallup adatai szerint a fiatal nők többsége a progresszív baloldal felé mozdult el, míg a fiatal férfiak a kimeneti egyenlőség és a maszkulin szerepek stigmatizálása elleni lázadásként a konzervatív értékek felé fordulnak. Ez a szakadék – amelyet a közösségi média algoritmusai és a populizmus tovább mélyítenek – ma már a párkeresést és a magánéletet is veszélyeztető társadalmi krízissé, úgynevezett magányjárvánnyá nőtte ki magát.
Cikksorozatunk első részében tisztáztuk a jobboldal valódi ideológiai alapjait: a meritokráciát, a történelmi alázatot és a rend primátusát. Ha azonban megnézzük a mai magyar valóságot, azt látjuk, hogy a fiatalok túlnyomó többsége élesen elfordul ettől az iránytól. Hogyan lehetséges, hogy 16 évnyi folyamatos jobboldali kormányzás után a hazai ifjúság elsöprő arányban baloldali vagy liberális? A válasz a hatalom elleni természetes lázadásban és a magyar rögvalóságban rejlik.
Volt egy nagyon érdekes, de sokak által ki nem emelt rész Magyar Péter Kossuth rádiónak adott hétfői interjújában. A korábbi miniszterelnöki interjúktól hangvételében egyáltalán nem különböző beszélgetés egy pontján ugyanis a kormányfő arról beszélt, hogy ugyan tervei szerint még ebben a ciklusban lesz új alkotmány és új választási törvény, ez múlik azon is, hogy az emberek az előbbit elfogadják-e. Ami igazán fontos, hogy állítása szerint utóbbi, vagyis a választójogi törvény módosítása csak az alkotmányozás folyamatának lezárulta után elképzelhető. Szavaiból ugyanakkor az is következik, hogy ha az új alkotmányt az emberek nem erősítik meg a már előre belengetett népszavazáson, akkor 2030-ban a jelenlegi feltételek szerint járulunk az urnákhoz. Nem sokkal jobb a másik lehetőség sem. Látva ugyanis a Tisza tempóját és az ügyben elhangzott mondatokat, új alkotmány leghamarabb 2028 elején lehet és ha utána fognak hozzá az új választási jogszabályok kidolgozásához, akkor
A KözBeszéd élő adásában Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő beszélgetett Kurucz Dániellel a Tisza-kormány első hónapjairól, a Fidesz ellenzéki stratégiájáról, a politikai kommunikáció átalakulásáról és arról, hogyan építheti újjá magát a jobboldal a következő években. Hegedűs Barbara úgy gondolja, a Tisza sikerének egyik titka az volt, hogy reményt kínált a választóknak.”Ezért a Tiszának a legnagyobb ellensége a valóság” – jegyezte meg.
A Deutsche Welle beszámolója szerint Magyar Péter kormánya élesen szakított elődje, Orbán Viktor Oroszországhoz fűződő politikájával: Magyarország tíz...
