Nagyon úgy tűnik, hogy a jog és a politika Magyarországon végleg összemosódott. Hiszen az nem egy jog kérdés, hogy egy politikai pártnak, vagy annak támogatóinak – legyenek bármennyien – ki szimpatikus és ki nem. Magyarország köztársasági elnökét még akkor is a magyar parlament választja meg kétharmaddal, ha Sulyok Tamás nem Sólyom László nyomdokaiba lépett.
Az, hogy Magyarországon mégis csak demokrácia volt eddig is, úgy tűnik mindenki, ha fogcsikorgatva is, de elismeri –, vagy ahogy a politikatudományi szakirodalom hívja: domináns pártrendszer. Most pedig nem történt más, mint az egyik kétharmadból a másikba lépés után egy domináns pártrendszert egy még dominánsabbra cserélt az ország. Ez a kényelmes kétharmados dominancia, amúgy is felvetHETne kérdéseket a demokrácia szempontjából –, ahogy ez történt 2010 óta folyamatosan a Fidesz-KDNP kétharmadok során – ám Magyar Péter legutóbbi mondatai felgyorsították ezt a folyamatot.
...haladéktalanul kérjen fel a kormányalakításra, majd utána mondjon le!
Az én szememben ő nem egy köztársasági elnök. (...) Remélem, hogy hallja: távozzon a hivatalából! Erről is döntöttek a magyar emberek." (…) "saját belátásából távozik majd".
Ezek egyelőre dölyfös szavak, ami a politika területe, de könnyedén jogi lépésekbe fordulhat. Ez pedig azért egy fontos kérdés, mert a Tisza szavazók egyik legnagyobb félelme Magyarral szemben az éppen az, hogy a rendszer lényegében nem változik meg, csak a szereplők cserélődnek. Magyarán egy NER 2.0 jön létre, csak immáron Magyar Péter vezetésével. No, de mi is a folyamata Sulyok Tamás elmozdításának a jelenleg hatályban lévő Alaptörvény szerint?
Azt fontos tisztázni az elején, hogy a Tiszás Országgyűlés egyszerű politikai bizalmatlanság vagy elégedetlenség miatt nem tudja csak úgy lemondatni vagy leváltani a köztársasági elnököt. A köztársasági elnök függetlenségének védelme érdekében erre csak egy nagyon szigorú jogi folyamat, az Egyesült Államokban elterjedt közjogi felelősségre vonáshoz (impeachment) hasonló, úgynevezett megfosztási eljárás keretében van lehetőség. Ám, itt jön a csavar: a végső szót ebben az eljárásban nem is az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság mondja ki.
Hogy néz ki a megfosztási eljárás az Alaptörvény szerint?
- Megfosztási eljárást kizárólag akkor lehet indítani, ha a köztársasági elnök a tisztsége gyakorlása során szándékosan megsérti az Alaptörvényt, más törvényt vagy szándékos bűncselekményt követ el –, amit jogerős ítélettel kell igazolni, nem pedig bemondásra.
- Ahhoz, hogy a folyamat elinduljon viszont elegendő az országgyűlési képviselők legalább egyötödének – azaz 40 képviselőnek – az írásbeli indítványa.
- A benyújtott indítványról az Országgyűlés titkos szavazással dönt. Viszont az eljárás megindításához már a parlament minősített többségére van szükség, vagyis az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatása kell hozzá.
- Ha az Országgyűlés a kétharmados többséggel megszavazza az eljárás megindítását, a köztársasági elnök megbízatása ugyanakkor még nem szűnik meg azonnal. Ám a határozat meghozatalától kezdve feladat- és hatásköreit nem gyakorolhatja, ezeket ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át. A parlament szerepe viszont ezzel a szavazással véget ér.
- A végső döntést az Alkotmánybíróság mondja ki. A tényleges vizsgálatot és a bizonyítási eljárást az Alkotmánybíróságnak kell lefolytatnia. És ugye nem bemondásra elkövetett jogsértésekről, hanem a magyar rendőrség és az ügyészség által prezentált adatok, bizonyítékok alapján.
- Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálat végén úgy találja, hogy az elnök valóban törvényt sértett vagy bűncselekményt követett el, akkor csak az Alkotmánybíróság foszthatja meg tisztségétől a köztársasági elnököt. Sőt, ha a büntetőjogi felelősség is felmerül, arról az általános szabályok szerint döntenek (bár a tisztségtől való megfosztásig az elnök mentelmi jogot élvez).
Ilyen még a rendszerváltás óta nem fordult elő. Pedig nem egyszer „örökölt meg a kormány” egy neki nem szimpatikus (Göncz Árpád, Mádl Ferenc), vagy nem az aktuális kormánypárti képviselők által megválasztott köztársasági elnököt.
Hogy tud másképp megszabadulni Magyar Péter, Sulyok Tamástól vagy éppen a Kúria elnökétől?
Magyarországon már több alkalommal is felmerült a közvetlen államfőválasztás. az Európai Unióban Magyarországhoz hasonlóan csak Észtországban, Görögországban, Lettországban, Németországban és Olaszországban választja közvetett módon a törvényhozás az államfőt. Tavaly nyáron pedig maga Magyar Péter is bedobta a közvetlen államfőválasztás lehetőségét.
Előfordulhat még az ún. Baka András féle út. Még 2011-ben a II. Orbán-kormány az új alaptörvény elfogadása után, a Legfelsőbb Bíróság nevét Kúriára változtatta meg, amely így a Legfelsőbb Bíróság jogutódjává vált. Ugyan a Legfelsőbb Bíróság elnökének Baka Andrásnak még négy éve volt a mandátumából, neki és a helyettesének a státuszait megszüntették és egy külön Alaptörvény-módosítással új elnököt választottak meg. Baka az amúgy nem túl elegáns megoldás miatt egészen Strasbourgig ment az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely végül másodfokon is elmarasztalta Magyarországot és kb. 100 ezer euró büntetésre kötelezte, de főleg azért, mert Baka András hátralévő fizetését a magyar kormány nem fizette ki még 2011-ben.
Ez azért tanulságos, mert Magyar Péter visszanevezheti a Kúriát, Legfelsőbb Bíróságra, vagy akár Kúriára, lényegében akármire és meglépheti azt Varga Zs. András jelenlegi kúriai elnökkel szemben, amit a II. Orbán-kormány már meglépett egyszer Bakával kapcsolatban, csak akkor beigazolódhatnak a vele kapcsolatos félelmek. Annak idején Orbán Viktor európai renoméján is egy komoly sebet ejtett a Baka-ügy.
Negyedik út: nincs.
Másképp is módosítható az Alaptörvény, különösen, ha egy új alkotmány születik, de a lényeg ugyanaz lesz, mint a „bakai út”.
Egyáltalán miért fontos ennyire a köztársasági elnök szerepe?
Magyarországon nem kifejezetten erős a köztársasági elnök jogköre – inkább kiegyensúlyozó, protokolláris és ellenőrző szerepet tölt be. Ez a legtöbb parlamentáris köztársaságban hasonlóképpen működik. Ám, az alkotmányos és a politikai vétó lehetőségei nagyon is rendelkezésre állnak. Az már egy másik kérdés, hogy Sulyok Tamás eddig nem élt velük.
A teljesség igénye nélkül a köztársasági elnök még az Országgyűlést is feloszlathatja – igaz csak az Alaptörvény által szigorúan megszabott krízishelyzetekben -, de ő írja ki a választásokat, kéri fel az új miniszterelnököt, stb. Viszont van az ún. alkotmányos, illetve a politikai vétója is. És ezért is akarhatja Magyar Péter mindenáron Sulyok Tamást elmozdítani az útból.
Az alkotmányossági vétót akkor használhatja az államfő, ha úgy ítéli meg, hogy az adott törvény ellentétes az Alaptörvénnyel. Ilyenkor az elfogadás után, de még a kihirdetés előtt elküldheti az Alkotmánybíróságnak normakontrollra és hogyha alaptörvény-ellenesnek találja az AB, az előzetes normakontroll eljárás végén hozott határozatával megsemmisíti a jogszabályt, mely értelemszerűen így nem lép hatályba.
Politikai vétó, viszont ennél sokkal kisebb súlyú. Ha a törvény tartalmával nem ért egyet az államfő, egyszer visszaküldheti azt az Országgyűlésnek megfontolásra. A Parlament ilyenkor újra szavaz róla, és ha változtatás nélkül újra elfogadja, az államfőnek már kötelező aláírnia.
Miért lesz Sulyok szerepe, így a legfontosabb Magyar Péteré után?
Jól láthatóan Orbán Viktor nem fogja magára hagyni azt a közel két és félmillió embert, aki 2026-ban is a Fidesz-KDNP pátszövetségre szavazott. Ám Orbán csak egy országgyűlési képviselő lesz a 199-ből. Tehát, bár a politikai súlya továbbra is az egyik legjelentősebb lesz az országban, de a jogi csatákat elsősorban Sulyok Tamás vívhatja, ha akarja. Nehéz szélmalomharc lesz ez, de egy fékek és ellensúlyok rendszerére építő demokrácia elvileg ilyen, csak Magyarország ettől némileg elszokott, főként Schmitt Pál és Sulyok Tamás elnökségei alatt. Nem ideértve Áder János egy-egy karakánabb megmozdulását; köztársasági elnökként, utoljára Sólyom László volt az, aki klasszikus harcos jogászként védte a köztársaság intézményét.
Sulyok Tamásnak lesz most tehát az egyik legnehezebb dolga. Hiszen Magyar Péter immáron kétharmados többséggel a háta mögött gyakorolhat rá nyomást, hogy mondjon le. Mivel Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása hivatalosan 2029. március 5-én fog lejárni, ez nem lesz egy gyors lefolyású játék.
