A KözBeszéd legújabb adásában Medgyessy Péter volt miniszterelnök beszél a kormányzás felelősségéről, Magyar Péter politikai stílusáról, a jogállami határokról, a 2002-es és a 2026-os kormányváltás közötti különbségekről, valamint arról, szerinte miért nem lehet az árkok betemetését személyi leszámolásokkal kezdeni.
Medgyessy úgy látja, az embereknek tetszik, hogy Magyar Péter „minden három percben egyszer megszólal, megnyilvánul, véleményt mond, vitatkozik, semmivel sem ért egyet, mindennel egyetért”, de szerinte ez hosszabb távon nem helyettesítheti a kormányzást. „A kormányzásra több energiát kéne fordítani, mint a Facebookozásra” – fogalmaz.
A lex Orbánként emlegetett, miniszterelnöki ciklusokat korlátozó felvetésről Medgyessy azt mondja: nem szereti a személyre szabott törvényeket. Szerinte a törvények lényege éppen az, hogy általános érvényűek legyenek. „Ha mostantól ketyeg az óra, akkor ez teljesen rendben van” – mondja, hozzátéve: az elfogadható lenne, ha a szabály a jövőre vonatkozna.
Sulyok Tamás leváltásának igényéről Medgyessy úgy fogalmaz: attól, hogy valamire van társadalmi igény, még nem biztos, hogy teljesíteni kell. A kívánságokat merő populizmusból nem lehet jogállami határok átlépésével kiszolgálni. „Igény rengeteg sok mindenre van, de attól nem lehet mindent teljesíteni, nem is kell mindent teljesíteni” – mondta.
Medgyessy továbbra is fenntartja korábbi álláspontját, ami szerint Magyarországnak érdemes lett volna félprezidenciális irányba elmozdulnia. 2004-ben már javasolta, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák, és ruházzák fel valódi tartalmi jogkörökkel. Szerinte egy olyan országban, ahol nincs erős demokratikus hagyomány, szükség van kontrollmechanizmusokra. „A köztársasági elnök egy ellenpont, és nagyon jó, ha ellenpont.”
A 2002-es és a 2026-os kormányváltás összevetéséről Medgyessy azt mondja: 2002-ben nem rendszerváltásra, hanem kormányváltásra volt szükség. Szerinte az első Orbán-kormány után nem kellett új rendszert építeni, legfeljebb más irányba vinni a kormányzást. A mostani helyzetben sokan rendszerváltozásról beszélnek, de ő ezt a kifejezést tartalmilag nem tartja indokoltnak. „A rendszerváltozás az egy másik rendszerből, egy diktatúrából való átvétel” – mondja.
Az árkok betemetéséről Medgyessy úgy fogalmaz: ez továbbra is kívánatos cél lenne, de nehezen összeegyeztethető azzal, ha közben mindenkit leváltanak, elküldenek vagy rossznak minősítenek, aki az előző időszakban dolgozott.
Saját lemondásáról Medgyessy azt mondja: akkor úgy érezte, kiment mögüle a támogatás, és nem akart hatalmi játszmák árán a pozíciójában maradni. „Én nem a legjobb miniszterelnök voltam, én csak egy tisztességes ember voltam” – fogalmaz, hozzátéve, hogy számára akkor fontosabbak voltak az általa képviselt értékek, mint a saját pozíciója.
A Trianonhoz kötődő történelmi traumákról Medgyessy azt mondja: ezek valódi, fájó pontok. Ő erdélyiként ezt pontosan érti. Ugyanakkor szerinte a múltat visszacsinálni nem lehet, csak a jelenlegi keretek között lehet jobb együttélést teremteni. „Egyetlen utat látok csak: hogy az Európai Unió sokkal erősebb lesz, és feloldódnak ezek a feszültségek.” Nyíltan beszél a Románia nemzeti ünnepén a nagy port felvert Kempinski koccintás történetéről, indokáról is.
A migrációs paktumról és az uniós bírságokról Medgyessy azt mondja: ha egy szabály Magyarország számára nem jó, akkor harcolni kell a megváltoztatásáért. Hangsúlyozza ő is küzdött volna azért, hogy a Magyarország számára kedvezőtlen szabályok módosuljanak, de egy ponton túl a ponton úgy véli nem érdemes küzdeni. Az Európai Unióból való kilépést sohasem támogatná.
Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!
