Évekig tartó távollét után ismét Budapestre látogatott Kati Marton magyar származású amerikai újságíró és bestseller-író. Visszatérésének apropója, hogy a Közép-Európai Egyetem (CEU) budapesti épületében színpadra állították a szülei megrázó élettörténetét feldolgozó könyvéből készült monodrámát. A darab alapjául szolgáló, nemzetközi sikert aratott kötet – A nép ellenségei: A családom regénye (Enemies of the People: My Family’s Journey to America) – a szerző szüleinek, Marton Endrének és Marton Ilonának állít emléket. Mindketten neves újságíróként dolgoztak az 1950-es években, és nyugati hírügynökségeket (AP, UPI) tudósítottak a vasfüggöny mögül.
A teljes cikk angol nyelven itt olvasható.
A Peabody-díjas írónő az Euronewsnak felidézte, hogy az államvédelmi archívumokban kutatva döbbent rá, mekkora apparátus figyelte meg családját: az ÁVH archívumában az övék volt az egyik legvaskosabb, több ezer oldalas megfigyelési dosszié. A kommunista hatóságok a hidegháborús paranoia idején „a nép ellenségeinek” bélyegezték a szülőket, börtönbe zárták és megkínozták őket, mielőtt az 1956-os forradalmat követően a család az Egyesült Államokba emigrált volna.
Kati Marton nyilatkozatában éles párhuzamot vont a múlt és a jelen közé. Elmondása szerint éveken át azért nem tért vissza szülővárosába, mert úgy érezte, az Orbán-rezsim kommunikációjában és politikai megbélyegzéseiben hasonló bánásmódban részesült, mint egykor a szülei. Kifejtette: a kormányzat által gerjesztett ellenségkép-gyártás és a független kritikusokkal szembeni retorika miatt egy ideig úgy kezelte őt a jelenlegi hatalom, mint a haza és a nép ellenségét.
A Mohácsi János rendezésében, Marozsán Erika főszereplésével bemutatott monodráma az Egyesült Államok után érkezett a magyar fővárosba. Az előadás nemcsak a család megpróbáltatásait és a túlélést mutatja be, hanem univerzális emlékeztetőként szolgál az autoriter rendszerek természetéről, a sajtószabadság fontosságáról és a hatalommal szembeszálló egyéni bátorságról.