A KözBeszédben Sallai Róbert Benedek, volt LMP-s országgyűlési képviselő, Túrkeve polgármestere, aki nem mellesleg természetvédelmi mérnök, beszélget Kurucz Dániellel az aszályról, a vízgazdálkodásról és a tájhasználat átalakításának szükségességéről. A beszélgetésben szóba kerül a magyar vízrendszer hibás működése, a termőföld szerepe, valamint az is, miért nem lehet kizárólag szektorális válaszokat adni a környezeti válságokra.
Sallai Róbert Benedek szerint a magyar vízgazdálkodás alapvetően rossz logikára épül, mert a víz megtartása helyett annak gyors elvezetését szolgálja. „A vízgazdálkodási rendszerünk a víz elvezetésére épül. Fogtuk, átvágtuk a kanyarokat és leegyenesítettük az összes folyót” – fogalmaz. Szerinte ezt a szemléletet kellene helyreállítani, de nem csatornákkal, hanem a táj eredeti működéséhez közelebb álló megoldásokkal. „Én az eredeti geomorfológiában hiszek, hidrodinamikában hiszek. Abban hiszek, aminek van tudományos alapja” – mondja.
Úgy látja, az aszály kezelése nem oldható meg egyetlen ágazat döntéseivel. Szerinte a vízügyi, mezőgazdasági, tájhasználati és gazdasági szempontokat együtt kell vizsgálni. „Nem jó az, mikor egy-egy szektorális választ adunk. Az agrárgyakorlat átalakítása nélkül csinálhatjuk mi a holtágrekonstrukciót, csinálhatunk egy csomó mást, nem fog működni” – figyelmeztet.
A beszélgetésben hangsúlyozza: az aszály mára olyan alapvető tájhasználati és gazdasági kérdéssé vált, amely túlmutat a szűken vett környezetvédelmen. „Jelen pillanatban nincs nagyobb kérdés annál, mint hogy meg tudunk-e maradni a Kárpát-medencében” – fogalmaz. Szerinte az, hogy sokféle válasz jelenik meg az atomenergiától a szélig és a geotermiáig, politikai bizonytalanságot is jelez, mert nem látszik egyértelmű irány.
Sallai Róbert Benedek szerint Magyarország elsődleges gazdasági erőforrása a táji adottságaiban keresendő. Úgy fogalmaz: más országoknak más természeti lehetőségeik vannak, Magyarország számára azonban a termőföld a legfontosabb természeti erőforrás. „A magyar táji szerkezet az élelmiszer-előállításra sokkal, de sokkal alkalmasabb, és sokkal, de sokkal több társadalmi és gazdasági haszonnal tudna megvalósulni” – mondja.
A jövőbeli megoldások kapcsán Sallai a stratégiai gondolkodást és az együttműködést tartja kulcsfontosságúnak. A centralizációt hibás iránynak nevezi, mert szerinte csökkentette az önkormányzatok mozgásterét. „Mi szeretnénk stratégiában gondolkozni, szeretnénk térségi együttműködést, szeretnénk régiós együttműködést” – fogalmaz.
