A The Guardian washingtoni tudósítójának elemzése szerint Donald Trump amerikai elnök jól ismert megtorlási politikája most a Falkland-szigetek körüli évtizedes szuverenitási konfliktust is felkavarhatja. A lap rámutat: Trump baráti gesztust gyakorolhat dél-amerikai politikai szövetségesének, Javier Milei jobboldali argentin elnöknek, miközben ezzel egyidejűleg állhat bosszút a brit kormányon, amiért London korábban nem volt hajlandó katonai támogatást nyújtani az Irán elleni washingtoni hadműveletekhez.
A teljes cikk angol nyelven itt olvasható.
Milei televíziós beszédében hivatalosan bejelentette, hogy Argentína felújítja területi követelését a dél-atlanti szigetekre, amelyeket a dél-amerikai országban Malvinas-szigetekként ismernek. A határozott kiállás közvetlen kiváltó oka Donald Trump azon korábbi bejelentése volt, miszerint az amerikai adminisztráció felülvizsgálja az Egyesült Államok hagyományos semlegességi álláspontját, amely a gyakorlatban a szigetek feletti brit fennhatóság és szuverenitás de facto elfogadását jelentette. Trump a brit GB News televíziónak nyilatkozva nyíltan London szemére vetette az amerikai lépések mellőzését, hangsúlyozva: Nagy-Britannia nem állt ki mellette, és még hadihajókat sem volt hajlandó vezényelni a térségbe a feszültségek idején.
A szigetekért folytatott, az 1982-es véres háború lezárulta óta nagyrészt nyugvópontra jutott vita felélesztése a lap elemzője szerint stratégiai zsarolási eszközként is szolgálhat a Fehér Ház kezében. Ezzel a diplomáciai nyomásgyakorlással Trump arra kényszerítheti a szűkös költségvetési mozgástérrel rendelkező brit kabinetet, hogy emelje meg védelmi kiadásait és NATO-hozzájárulásait. Milei a miniszterei gyűrűjében elmondott beszédében a „változás szeleiről” és az Egyesült Királyság történelmi hanyatlásáról beszélt, megpróbálva elterelni a figyelmet kormánya gazdasági nehézségeiről és hazai népszerűségvesztéséről.
