Hihetetlennek tűnik, hogy miközben a Tisza Párt, pontosabban az időközben miniszterelnökké választott vezetője, Magyar Péter nagyjából két éve készült a köztársasági elnök eltávolítására, nincs terve a következő lépésre. Legalábbis erre enged következtetni,hogy a kormányfő máig nem nevezett meg olyan jelöltet, akit saját támogatói mellett a társadalom szélesebb köre is elfogadna. Nem az a kérdés, ki lenne alkalmas köztársasági elnöknek. Hanem az, hogy ki az, aki egy vitatott politikai folyamat végén hajlandó kockára tenni egy egész élet munkájával megszerzett hitelességét.
A köztársasági elnöki tisztség elnyerése a magyar közjog egyik legnagyobb megtiszteltetésének számított, amelyben a közvélemény hagyományosan egy kiemelkedő életpálya megkoronázását látta. Az elmúlt hónapokban azonban a regnáló miniszterelnök a köztársasági elnöki intézményt is a törzsi politizálás részévé tette. A hivatal, amelynek a nemzet egységét kellene megtestesítenie, egyik napról a másikra a napi politikai háború frontvonalában találta magát. A Sulyok Tamás elleni, hónapokon át tartó politikai támadások és a napi szintű gyalázkodás következtében a köztársasági elnöki tisztség méltósága a porba hullt. A folyamat csúcspontját az Alaptörvény 17. módosításának egyetlen mondata jelentette. Ezzel jutottunk el odáig, hogy míg korábban a köztársasági elnöki felkérés egy életmű elismerését jelentette, félő, hogy ma a tehetséggel, szorgalommal, kitartással felépített eredmények lerombolásával jár.
Ismerős forgatókönyv
Tizenhét év telt el premierje óta, mégis, mintha ugyanaz a film peregne újra. Nem először keres Magyarország vezető tisztségbe valakit úgy, mintha egy országos tehetségkutató majdani, jól eladható győztesét keresné. Aki emlékszik Gyurcsány Ferenc 2009-es lemondása utáni időkre, annak ismerős lehet a mostani forgatókönyv. Az egyre kínosabbá váló történet csupán abban különbözik, hogy anno a kormány, most pedig a magyar állam élére kellett, illetve kell szélsebesen megtalálni a megfelelő jelöltet.
A 2009-es miniszterelnök-jelölési folyamat kronológiája
| Dátum | Mi történt? | A jelöltek sorsa |
| 2009. március 21. | Gyurcsány Ferenc bejelenti lemondását. | Megkezdődik az új miniszterelnök keresése. |
| Március 22-23. | Háttéregyeztetések az MSZP az SZDSZ és szakértők között | Felmerül Surányi György, Glatz Ferenc és Vértes András neve. |
| Március 24. | Az MSZP nyilvánosságra hozza első hivatalos jelöltlistáját. | Surányi a favorit, Glatz kompromisszumos jelölt, Vértes gazdasági szakemberként szerepel |
| Március 25. | Az SZDSZ állást foglal. | Csak Surányit támogatná. Mészáros Tamás nemet mond. |
| Március 26. | Összeomlik az első jelöltcsomag | Surányi visszalép, Glatz visszavonja nevét, Vértes támogatás nélkül marad. |
| Március 27. | Új jelöltek keresése kezdődik. | Takács Jánost elutasítják, Békési nem vállalja, Bokros neve felmerül. |
| Március 28. | Tovább folytatódik a személykeresés. | Bokros és Gráf is nemet mond, Bajnai Gordon komoly esélyessé válik. |
| Március 29. | Politikai megállapodás körvonalazódik. | Az MSZP és SZDSZ is Bajnai mögé áll. |
| Április 5. | Rendkívüli MSZP- kongresszus | Bajnai Gordon hivatalos miniszterelnök-jelölt lesz. |
| Április 14. | Országgyűlési szavazás | Bajnai Gordont 204 igen szavazattal miniszterelnökké választják. |
Ez alkalommal egy közvélemény-kutatás kezdte tesztelni a lehetséges neveket. Az állítólagos listán volt ex-igazságügyi és ex-külügyminiszter, akadémikus, író, közgazdász, politológus és világhírű kutató. A lista kiszivárgása után pedig elindult a közösségi média saját castingja. A hozzászólók egymás után dobták be Bárándy Péter, Romsics Ignác, Karikó Katalin, Iványi Gábor vagy éppen Krasznahorkai László nevét. Végül megjelent az első szervezett civil kezdeményezés is, amely Polgár Judit mellett sorakoztatott fel ismert tudósokat, művészeket
és sportolókat.
Kurtára sikerült társadalmi egyeztetés
Hétvégén, a társadalmi egyeztetés belengetése után alig huszonegy órával a miniszterelnök elkövette azt a hibát, hogy győztest hirdetett. Bejelentette: Polgár Judit a legalkalmasabb jelölt, akivel rövidesen egyeztet a jelöléséről. Erre elszabadult a pokol, hívei felháborodottan jelezték, hogy nem erről volt szó. Egyidejűleg Polgár Judit közösségi oldalára is özönleni kezdtek a köztársasági elnöki jelöléssel kapcsolatos féltő, óvó tanácsok, amelyek legtöbbje a felkérés visszautasítását javasolta. Amit Polgár Judit meg is fogadott és udvarias közleményben visszautasította a jelölését kezdeményezők javaslatát.
Újabb jelenet került az abszurd filmbe
A történet azonban ezzel még nem ért véget. A hétfői parlamenti vitában Magyar Péter arról beszélt, hogy a köztársasági elnök személyéről a társadalom, a civil szervezetek és a parlamenti pártok véleményét is kikérik, a jelölésnek ugyanis a kölcsönös tiszteletre és az együttműködésre kell épülnie. Ha abból indulunk ki, hogy a köztársasági elnök a nemzet egységét testesíti meg, akkor a konszenzusra törekvés reális célkitűzés lehet. Pontosabban csak lehetne, mivel ez csak akkor valósulhat meg, ha a szándék őszinte.
Magyar Péter legutóbbi bejegyzésében már óvatosabban fogalmazott: „Nem társadalmi konzultációról beszéltünk, hanem azt kértük, hogy küldjenek ajánlásokat. Legalább tíz komolyan vehető jelölt érkezett, de a döntést végül a TISZA frakciójának és az Országgyűlésnek kell meghoznia.
Ezt hívják képviseleti demokráciának, és ezt írja elő a jelenlegi Alaptörvény.” Éppen ez teszi különösen érdekessé az elmúlt hetek eseményeit. A közvélemény-kutatások, a kiszivárgott névsort követő találgatások, a közösségi média „castingja”, a civil kezdeményezések, majd végül a gyors politikai döntés együtt azt a benyomást keltik, hogy a köztársasági elnök személyének kiválasztása egyszerre zajlott a nyilvánosság előtt és attól függetlenül. A végső döntés természetesen a parlamenti többség joga. A kérdés inkább az, hogy a társadalmi egyeztetés ígérete mennyiben jelentett valódi döntés-előkészítést, és mennyiben szolgálta egy már meghozott politikai döntés legitimálását.
2026-os köztársaságielnök-jelölési folyamat időrendben
| Időpont | Mi történt? | Felmerülő nevek |
| 2026 tavasza | A 21 Kutatóközpont megrendelésre készült, nyilvánosságra nem hozott felmérésének kérdőíve kiszivárog: több ismert közéleti személy alkalmasságát tesztelik. | Bárándy Péter; Martonyi János; Schiffer András; Barabási Albert László; Krasznahorkai László; Závada Pál; Csányi Vilmos; Török Gábor; Róna Péter; Pokorni Zoltán; Orbán Anita; Márki-Zay Péter |
| A kiszivárgást követő hetek | A közösségi médiában megindul a ,,casting" kommentelők és véleményformálók újabb neveket vetnek fel. | Bárándy Péter; Romsics Ignác; Karikó Katalin; Iványi Gábor; Krasznahorkai László; Hack Péter; Fülöp Botond |
| 2026 július 19. | Tizenhat ismert tudós, művész és sportoló nyílt levélben Polgár Juditot javasolja köztársasági elnöknek. | Polgár Judit |
| 2026 július 20. (Országgyűlés) | A TISZA parlamenti frakcióvezetője bejelenti, hogy a képviselőcsoport támogatja Polgár Judit köztársaságielnök-jelölését | Polgár Judit |
| 2026 július 20. este | Polgár Judit visszautasította a felkérést |
Első pillantásra ezeknek a neveknek kevés közük van egymáshoz. Valójában azonban nagyon is sok. A napi pártpolitikához soha nem volt vagy régóta nincs kötődésük. Mindegyik lehetséges jelölt mögött évtizedes szakmai teljesítmény, felépített életmű áll. Kivétel nélkül olyan emberek, akiknek nincs szükségük a köztársasági elnöki címre ahhoz, hogy fontosnak vagy sikeresnek érezhessék magukat. És talán éppen ezért nekik van a legtöbb veszítenivalójuk. Christopher Nolan új Odüsszeiája kínálja a hasonlatot. A szirének nem erővel, hanem ígérettel csábítanak. Aki enged a hívásuknak, könnyen elveszítheti mindazt, amit addig felépített. Odüsszeusz végül azért menekült meg, mert előre tudta, milyen veszély vár rá. A kérdés most az, hogy a felkért jelölt is felismeri-e időben a szirének énekét. Megeshet, hogy a köztársasági elnöki jelölés ma hasonló próbatétel. A kérdés ma már nem az, ki méltó a tisztségre. Hanem az, hogy a tisztség méltó maradt-e azokhoz, akiket felkérnek rá.
A végeredmény ugyanis a jelölt személyétől független. Balekot valóban lehet találni. Államfőnek alkalmas férfit vagy nőt már sokkal nehezebb. Sulyok Tamás leváltásának jogi megítéléséről még hosszú ideig vitatkozhatnak az alkotmányjogászok. Az utókor azonban alighanem kevésbé a jogi érvelésre, mint inkább arra fog emlékezni, milyen eszközökkel született meg ez a döntés. A történelem végül nemcsak azt kérdezi majd meg, ki foglalta el a Sándor-palotát, hanem azt is, milyen áron jutott oda.
Ez az írás mit sem ér olvasóink nélkül. Ha fontos neked, hogy maradjon kritikus jobboldali hang is a nyilvánosságban, támogass minket Patreon-on, Donably-n, vagy a KözTér alapítványán! Köszönjük!
