Célkeresztbe került a Kúria elnöke a „palotajárás” során, a miniszterelnök 400 milliós többletköltséggel járó luxizás vádjával igyekszik a köztiszteletben álló Varga Zs. Andrást lerántani a sárba. A Tisza-kormány mögött felsorakozott kommentsereg tagjai, akiknek a tények mit sem számítanak, boldogan csaptak le az újabb áldozatra. De sokan Magyar Péter zsigeri indulatokat szító mondatai ellenére pontosan tudják vagy legalábbis sejtik, ebben az ütközetben az aranyozással díszített mennyezeteknél sokkal többről van szó.
Választási győzelme óta az új miniszterelnök szinte egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy ne éljen a Torgyán József-i „monnyon le!” felszólítással a jogállam tartóoszlopainak számító valamely poszt betöltőjével szemben. A köztársasági elnök folyamatos vegzálásán túl Magyar Péter a legfőbb ügyész és az Alkotmánybíróság elnöke mellett az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Kúria elnökének távozását követeli. Utóbbi ellen a nagyközönség előtt, a Karmelita kolostor megnyitásának napján indított személyeskedő hangvételű támadást, amikor is kamerák kereszttüzében fürdőzve Varga Zs. Andrásnak a távolból nekiszegezte a kérdést: „Elnök Úr, igaz-e, hogy 400 millióért rendelt magának elnöki lakosztályt közpénzből?” Majd szótárából a féktelen luxus leírására szolgáló, lassan közhellyé váló hívószavait bedobva üvegtetőről, carrarai márványlapokról, szivarszobákról beszélt a Kúria elnökének állítólagos igényeiről.
A megszólítás okán a Kúria közleményben reagált, amelyben tételesen cáfolta az elhangzott vádat. „A Kossuth téri – volt magyar királyi Curia számára éppen 130 éve befejezett – épület rekonstrukcióját nem a Kúria jelenlegi, hanem az előző vezetése hagyta jóvá. Az akkori tervekben is szerepelt a tetőtéri – nem elnöki, hanem – bírói klub. Szivarszoba és elnöki lakosztály sem a korábbi, sem a jelenlegi tervekben nincs, és a Kúria carrarai márványt sem rendelt. A felújítás az eredeti állapothoz lehető legközelebbi, ugyanakkor a modern kor hivatali igényeit kielégítő formában történik.” A kommünikében tételesen szerepelt az is, hogy az eredeti felújítási tervekhez képest a Kúria jelenlegi vezetése mely pontokon kért változtatást. A kívánságok egyike például az volt, hogy az elnöki protokolláris helyiségeket kétharmaddal csökkentsék. Az átméretezéssel a Kúria mindenkori elnökének dolgozószobája kisebb lesz, mint a jelenlegi, a Markó utca 16. alatti székházban.
Naivitás lenne azt hinni, hogy a közlés célba ért és véget vetett a csörtének. Magyar Péter másnap „Haladéktalanul távozzon Varga Zs. András, közpénzen luxizó, fideszes kúriai elnök!” felütéssel újabb bejegyzést tett közzé közösségi oldalán, és fotókkal erősített rá állításaira. És természetesen a felsorolás sem maradt el: aranyozott plafon az elnöki szobában, márványlapok az elnöki fürdőben, üvegtetővel fedett télikert, pálmákkal a bírói klub előtt, és persze a csodás kilátású teraszok sem maradtak ki, ami éppúgy természetes az Országházzal szembeni épület esetében, mint a Karmelita kolostor és a Mátyás-templom szomszédságában álló minisztériumoknál.
A Kúria elnöke Magyar Péter második magasröptű opusát sem hagyta válasz nélkül: „Örömünkre szolgál, hogy Magyarország miniszterelnöke ráirányította a szélesebb közvélemény figyelmét is a Kossuth téri Igazságügyi Palota felújítására és a Kúria „hazatérésére”” – írta leplezetlen iróniával. Varga Zs. András felidézte elődje, Darák Péter 2017-es, a visszaköltözést előkészítő együttműködési szándéknyilatkozat aláírását követően elmondott szavait. A kivitelezés részleteit illetően a miniszterelnököt az Országgyűlés Hivatala által alapított Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. irányította.
Anno, 1896 októberében más szelek fújtak, a populista gyűlöletkeltés nem volt divatban. Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palotájának átadásának napján tömegek ünnepelték a főváros újabb ékkövét. A sajtó a legnagyobb elismeréssel és lelkesedéssel számolt be az épület pompájáról. „Meglátszik az épület külsején és belsején egyaránt, minő nyereség a művészet minden ágára nézve, ha középületnél nem egyedül az utasítás és a szigorú takarékosság diktálnak. Mesterkéletlen, egyszerű és világosan elrendezett alaprajzának beosztása a külső felépítménnyel következetes és jellegző kapcsolatban áll. Amint a palotakülseje hatalmas méreteivel, nagyszabású arányaival és a választott stíl formáinak szépségével hat, úgy visszatükrözi annak belseje is a finom ízlést s művészi dekorációt, a fényes és mégis egyszerű pompát.” – írta a Budapest műszaki útmutatója című lap.
Itt le is zárhatnánk cikkünket, ha azt gondolnánk, hogy a Kúria épületéről, a közpénzek felhasználásáról szól a vita. Sajnos azonban ez távol áll a valóságtól. A Kúria elnöke jóval több egy egyszerű bírósági vezetőnél, nemcsak erős intézményi, de szimbolikus szerepe is van. Ugyanis ez a pozíció testesíti meg a bírói függetlenséget, a jogállami folytonosságot, az igazságszolgáltatás tekintélyét is. Nehéz nem látni, hogy Varga Zs. András eltávolításának célja az igazságszolgáltatás feletti befolyás és hatalom megszerzése. Ez a lépés pedig egy fotónál is élesebben rajzolja ki a most épülő hatalom önképét. A miniszterelnök minden tervét megvalósíthatja, az Alaptörvény és a sarkalatos törvények átírásával látszólag minden törvényesen, de egy részükről biztosan tudható, hogy csak a jogállamiság aláásásával zajlik majd. Például egy, a Tisza-kormánnyal lojális legfelsőbb bíróra szükség lesz a kétes szabályok mentén megvalósítható el- vagy leszámolás során is.
Nem tudni, hogy a jogállamiságra olyan kényes Európai Unió félrenézésének e téren hol vannak, egyáltalán vannak-e határai.
