A KözBeszéd legújabb adásának vendége Koltay András jogász, egyetemi tanár, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács elnöke. A beszélgetés középpontjában a média rendszerváltás utáni helyzete, a sajtószabadság értelmezése, valamint a társadalmi megosztottság kérdése áll.
Már a pályaválasztásról szóló személyes visszaemlékezése is árnyalt képet ad gondolkodásáról. Elmeséli, hogy egy művészcsaládból érkezve miért a jogot választja hivatásául. Mint mondja, akit a történelem és az irodalom érdekel, viszont idegenkedik a természettudományoktól, annak szinte magától értetődő útja a jog. Édesapja tanácsát is követi, aki úgy vélte:
menjél jogra, azzal bármit lehet kezdeni, később még ráér, hogy kitaláld, mit akarsz csinálni.
Ez a fegyelmezett, mégis nyitott hozzáállás kíséri végig pályafutását.
A rendszerváltás hibái és a média felelőssége
A beszélgetés során Koltay András világosan fogalmaz a média rendszerváltás körüli szerepéről. Úgy látja, a sajtóban nem ment végbe valódi változás:
A média és a politika viszonya, a sajtószabadság mibenléte, a médiaszabályozás alapvetései, ezek is félrementek a rendszerváltás környékén. A média alapvető hibákat követett el. Nyilván a politika is, de ebben elsősorban a média felelőssége nagy, vagyis az akkori újságíró társadalomé. A médiában a rendszerváltás nem történt meg.
Kiemeli: a politikai elit kicserélődik, de az újságírók helyükön maradnak, és egyre inkább úgy érzik, hogy nemcsak közvetítik, hanem alakítják is az eseményeket. Ez a szemléletmód hosszú távon is meghatározza a közéletet.
A függetlenség illúziója
A beszélgetés egyik hangsúlyos témája a független sajtó kérdése. Koltay szerint a függetlenség sok esetben inkább illúzió, semmint valóság:
Aki ma Magyarországon függetlennek nevezi magát, az alapvetően kormányellenes. Lehet ezt így-úgy csomagolni, de a helyzet ez. Sokkal jobb lenne ezt felvállalni, mint becsomagolni egy olyan vonzónak gondolt csomagolópapírba, amely a függetlenség illúzióját kelti az olvasóban.
Hozzáteszi, hogy, ha bármelyik külföldi lapot felütjük, akkor némi háttértudással öt percen belül megállapítható, hogy az hova tartozik. A gond ott kezdődik, ha ez kritikátlanul történik, és hiányzik belőle a méltányosság, a másik fél tisztelete.
Polarizáció és társadalmi megosztottság
A médiavilág állapotáról szólva Koltay arra is figyelmeztet, hogy a közbeszéd egyre inkább a végletek felé tolódik.
Az emberek feketét és fehéret látnak, barátot és ellenséget, köztes nincs. Egyre inkább képtelenek vagyunk egymással szóba állni, más gondolatokat meghallgatni. Egy végtelenül polarizált, egymást meg nem értő csoportokból álló társadalom felé haladunk. Ez nem csak magyar jelenség: Nyugat-Európában és Amerikában még súlyosabb társadalmi problémák feszítik szét a kereteket, de ez akkor is tragédia.
Ez a polarizáció a közösségi médiában különösen szembetűnő. A durva, sokszor embertelen hangvétel szerinte aláássa a közösségi együttélés alapjait.
A közmédia és a történeti folytonosság
A rendszerváltás utáni médiahelyzetről szólva Koltay hangsúlyozza: hiba lenne azt gondolni, hogy 2010-ben egy teljesen új korszak kezdődött.
Mindennek előzménye és következménye van. A 2010 utáni események az azt megelőző húsz évre reflektálnak. Itt nem kezdődik új világ, csak egy történet újabb fejezete. A közmédia körüli viták az azt megelőző húsz évben folyamatosan jelen voltak. Nem volt a közszolgálati média soha köztiszteletben álló, pártatlan intézmény. Folyamatos harci terep volt 1990 óta.
Algoritmusok és a nagy techcégek szerepe
A beszélgetésben az online világ kihívásai is terítékre kerülnek. Koltay arról beszél, hogy a Szilícium-völgyi óriások működését gyakran övezi az a vád, hogy elnyomják a konzervatív gondolatokat.
Ezzel kapcsolatban így fogalmaz:
Én nem láttam bizonyítékot, mert nem is lehet rá. Ezek annyira rejtve történnek, hiszen algoritmusok alakítják ki. Az algoritmust persze ember programozza, de utána már maga hoz döntéseket. Úgy gondolom, hogy itt valójában a gazdasági szempontok számítanak: az algoritmus úgy van beállítva, hogy a lehető legnagyobb hasznot hajtsa a szolgáltatónak. De volt már példa arra is, hogy politikai elfogultságot sikerült tetten érni.
A beszélgetés tanulsága, hogy a média világában kevés a fekete-fehér igazság, sokkal inkább összetett folyamatok alakítják a közéletet. Koltay András szerint a legfontosabb feladat mégis az, hogy a médiában és a társadalomban újra teret kapjon a tisztességes párbeszéd. Mert ha a közös hang végleg eltűnik, akkor a demokrácia és az együttélés alapjai kerülnek veszélybe.
A műsor világossá teszi: Koltay András egyszerre néz vissza a rendszerváltás örökségére, és figyel a jövő kihívásaira. A közmédia állandó vitái, a függetlenség fogalmának újraértelmezése és a digitális óriások térnyerése mind azt mutatják, hogy a sajtószabadság körüli dilemmák ma is éppoly aktuálisak, mint három évtizeddel ezelőtt.
