Az EU legnagyobb bajkeverője elveszítheti az áprilisi választásokat, de az általa okozott fejfájás nem feltétlenül fog eltűnni vele együtt.
Hogyan lehet megoldani egy olyan problémát, mint Orbán Viktor? Úgy, hogy keresztbe tesszük az ujjainkat, és reméljük, hogy alig több mint három héten belül eltűnik. De még ha az Európai Unió fő bomlasztóját a jövő hónapban a választásokon meg is bukják (ami korántsem biztos), Európa magyar problémája valószínűleg nem fog egyik napról a másikra eltűnni.
Az EU vezetői csütörtökön és pénteken Brüsszelben gyűlnek össze egy újabb csúcstalálkozóra, amelyet legalább részben Orbán, Magyarország illiberális miniszterelnöke fog eltéríteni.
Az Irán elleni amerikai-izraeli támadás és az azt követő energiaválság már kisiklatta az eredeti napirendet. De a csúcstalálkozót övező nagy megoldatlan kérdés, amiOrbán EU-s vezetőtársait dühíti, az a döntése, hogy blokkolja az Ukrajnának tervezett 90 milliárd eurós EU-hitelt, amelyről mind a 27 tagállam egyhangúlag megállapodott tavaly decemberben.
Ahogy Jennifer Rankin brüsszeli tudósító elmondta: „Az állam- és kormányfők által elfogadott megállapodás megszegése az EU működésének lényegét sérti. És nincs étvágy egy alternatív pénzügyi terv összekuszálására Ukrajna számára.”
Természetesen ez nem az első alkalom, hogy Orbán azzal fenyegetőzik, hogy szabotálja az EU munkáját. Valójában Magyarország vétói annyira gyakoriak lettek, hogy a diplomaták szerint a blokk még csak meg sem próbál előterjeszteni javaslatokat.
A CSIS agytröszt megjegyzi, hogy Magyarország az EU GDP-jének mindössze 1,1%-át, lakosságának pedig 2%-át teszi ki. Orbánnak azonban a jogállamiság elleni támadása, az uniós szerződésekben foglalt jogok és értékek elutasítása, valamint az EU külpolitikájával szembeni következetes ellenállása aránytalanul sok fejfájást okozott a blokknak.
Budapest „többször is azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az Oroszország elleni új szankciókat vagy az Ukrajnának nyújtott segélyeket, hogy engedményeket kicsikarjon”, például a Brüsszel által a demokratikus visszaesés miatt visszatartott források feloldását – állítják Donatienne Ruy és Maria Snegovaya, a CSIS kutatói.
„Továbbra is nagy mennyiségű orosz olajat és gázt vásárol. Orbán legalább négyszer találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója óta (és körülbelül 15-ször Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta).”
Az Euractiv összesítése szerint Magyarország nemcsak a 90 milliárd eurós hitelt, hanem a Kijevvel folytatott csatlakozási tárgyalásokat; egy új szankciócsomagot Oroszország ellen; szankciókat a Ciszjordániában élő erőszakos izraeli telepesek ellen; intézkedéseket Grúzia kormánypártja ellen és egyebeket is blokkol.
Orbán „az európai illiberális mozgalom mintapéldánya” is – hangsúlyozza Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselő, aki maga köré gyűjti a hasonló gondolkodású, EU-kritikus vezetőkből álló bontócsapatot, mint például a szlovák Robert Ficot, a cseh Andrej Babiš-t és – talán még ebben a hónapban – a szlovén Janez Janšat.
Április 12-én azonban – amely szinte biztosan az idei év legjelentősebb szavazása lesz Európában (és Európának), a magyaroknak új parlamentet és kormányt kell választaniuk – és az elmúlt 15 hónapban Orbán lemaradt a közvélemény-kutatásokban.
A teljes cikk angol nyelven itt olvasható.
