Huth Gergely írása. A cikk eredeti formában a Pesti Srácok oldalán jelent meg.
Ha formailag meg is oldható, a rendszerváltoztatás konszenzusának alapját kérdőjelezi meg és teljesen ellentétes a jogállamiság elvével, továbbá az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatával a Magyar Péter miniszterelnök és Görög Márta igazságügyi miniszter által képviselt elképzelés, amellyel gyakorlatilag elzavarnák az államfőt, a teljes Alkotmánybíróságot és a közjogi méltóságokat - erről írt a PestiSrácok.hu körkérdésére három neves jogász: Hack Péter, Schiffer András és Fodor Gábor, illetve a vasárnap 16 órakor, a Sándor-palotánál kezdődő szimpátiatüntetés kezdeményezője, a szintén ismert jogászdinasztiából származó Kurucz Dániel, a KözTér alapítója.
1. Kétharmados parlamenti többséggel lehet-e "tabula rasát" teremteni az alkotmányosságban és egyetlen intézkedéssel elbocsátani az államfőt, a köztársasági elnököt, a Kúria elnökét, a Legfőbb Ügyészt és a többi közjogi méltóságot, független állami vezetőt?
Prof. dr. Hack Péter: Az Európai Unió Bírósága (EUB) több kulcsfontosságú ítéletében is kimondta, hogy a független közjogi tisztségviselők megbízatási idejének (mandátumának) törvényi úton történő önkényes lerövidítése sérti az uniós jogot, a jogállamiság elvét és a hatékony jogvédelmet.
A jogszerűen megválasztott kormánytól független tisztségviselők és bírák esetén az EUB három elvet rögzített:
elmozdíthatatlanság, csak előre törvényben meghatározott okból lehet őket elmozdítani
külső befolyástól mentesség, nem megengedett olyan reform, ami politikai okból szankciót alkalmaz
intézményi folytonosság, ha egy intézmény átalakul, a korábban jogszerűen kinevezett tisztségviselő mandátumát – vagy azzal egyenértékű pozícióját – az eredeti határidőig biztosítani kell
Dr. Schiffer András: Technikai értelemben nyilván lehet. A magyar alkotmányos berendezkedésnek a rendszerváltás óta fennálló, legsúlyosabb problémája, hogy egyetlen kamara kétharmados többsége bármit felülírhat. Ezeknek a közjogi pozícióknak ugyanakkor a lényegi tulajdonságukat fejezi ki, hogy mandátumuk el van választva a népképviselet megbízatási idejétől. Őket amúgy pontosan ugyanolyan legitimitású parlament választotta meg, mint a 2026 május 9-én összeült Országgyűlés.
Sajnálatos módon a NER megerősítette azt a felfogást, ami a nyers erőhöz kötötte az alkotmányos szabályok és intézmények megváltoztatását. Akik azonban a jogállam helyreállításáról trombitáltak az elmúlt években, egy ilyen húzással minden morális fedezetüket megsemmisítik. „Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani”
dr. Fodor Gábor: Formailag elképzelhető, egyébként pedig tartalmilag elfogadhatatlan eljárás. (Formailag is sértheti az uniós jogot, de egyelőre nem ismerjük a konkrét elképzelést.) Tartalmilag ugyanis szembe megy a jogállamiság elvével, hiszen a jognak éppen az a szerepe, hogy bizonyos alkotmányos kérdésekben korlátot jelentsen egy akár kétharmados parlamenti felhatalmazással rendelkező politikai többségnek is. Az egy sajátos magyar helyzet, hogy az ellenzékbe szorult Fidesz nem tudja ezeket a szempontokat hitelesen képviselni, hiszen kormányon ugyanúgy negligálta a fenti elveket, ahogy most a Tisza tervezi a vitatott elképzeléseivel.
dr. Kurucz Dániel: Az a szomorú, hogy végülis mindent is lehet. Így jöttek létre a diktatúrák is. A papír sok mindent elbír, a jog pedig ilyenkor is csak eszköz. Most üt vissza igazán, hogy nem tudott többpárti konszenzust teremteni annak idején a Fidesz akár az Alaptörvény, akár más sarkalatos törvény elfogadása kapcsán. Ha így lett volna, ma többen háborodnának fel ezen a nyilvánvaló alkotmányos puccson!
Ha a társadalom megmozdul és megmutatja legalább a dühös emojik terén Magyar Péternek, hogy „eddig és ne tovább” az önmagában erősebb fék és ellensúly, mint bármilyen Velencei Bizottság által kiadott ajánlás, vagy parlamenti felszólalás.
2. Mennyire lehet tartós egy olyan alkotmánymódosítás, amely megteremti a teljeskörű tisztogatás lehetőségét?
Prof. dr. Hack Péter: Az elnök ilyen módon való eltávolítása gyakorlatilag megszünteti a köztársasági elnöki intézményt abban a formában ahogyan a rendszerváltás kezdete óta létezett. Bármikor megismételhető precedenst teremt, az elnököt a 2/3-os többség bármikor bármilyen indokkal eltávolíthatja pozíciójából. A politikai fölött álló elnöki pozícióból egy politikától függő a parlamenti többség kényének-kedvének kiszolgáltatott elnöki pozíciót teremt.
Dr. Schiffer András: Semennyire: pontosan addig, amíg egy következő hatalomváltás el nem söpri a mostani alkotmányozó többséget. Sólyom László a 2010 őszi alkotmánybírósági einstand kapcsán mondta: „A lejtőn nincs megállás”. Tényleg nincsen.
dr. Fodor Gábor: Nem lesz tartós, hiszen hiányzik majd a széleskörű legitimitás, ami a Fidesz Alaptörvénye mögött sem alakult ki. Az egyoldalú, az ellenzék bevonását nélkülöző alkotmányozás mindig gyenge lábakon áll majd, függetlenül attól, hogy a politikai helyzet miatt egy-két évtizedig hatályban marad-e, vagy sem.
dr. Kurucz Dániel: Aki ismeri Magyart tudja, hogy egy blöffkirály. Ez is egy blöff a részéről, amibe most nap, mint nap menekül bele. Ami a relatív szerencséje az a peche is: a Lenin-fiúk körülötte túl hangosan tapsolnak, így nem éri meg elrántania a kormányt. Azt azonban Magyar Péter is jól tudja valahol mélyen legbelül, hogy ha átlépi ezt a vörös-vonalat az lesz a dicstelen történetének utolsó fejezetéből az első nap.
3. Tett-e olyat Sulyok Tamás, mely megindokolhatja az ő idő előtti elbocsátását, amennyiben az államfő nem kíván lemondani?
Prof. dr. Hack Péter: Az Alaptörvény - a korábbi Alkotmány szövegével egyező módon rögzíti, hogy az elnök mikor és hogyan fosztható meg tisztségétől. Bármilyen megoldás, ami ezen okok bizonyított fennállásán kívüli okból mozdítja el az elnököt az Alaptörvény jogállamisági klauzulájába, és az EU jogállamisági rendelkezéseibe ütközik.
Dr. Schiffer András: Nem tett, de nem is ez a lényeg. A jogállami gondolkodás ott kezdődik, hogy az intézményeink tiszteletét el tudjuk választani, az azt betöltő személy tevékenységének értékelésétől.
dr. Fodor Gábor: Nem tett semmi ilyet. Ízlésbeli szempontok alapján ő is kritizálható, ahogy az eddigi összes elnökkel kapcsolatban meg lehet fogalmazni ellenérzéseket. De itt nem ez a lényeg, hiszen ezen az alapon mindegyik elnök ( Göncz, Mádl, Sólyom, stb.) leváltható lett volna. A kérdés valójában az, hogy jogilag tett-e olyat, ami megalapozza az eltávolítását. Erre a felvetésre a válaszom az egyértelmű NEM.
dr. Kurucz Dániel: Az Alaptörvény ad lehetőséget a lemondtatására, ha bűncselekményt követett volna el. Ilyet nem követett. Kicsit félek attól, hogy a Ruff-Magyar művek az abszolút Magyar Népszínházban hírtelen találnak majd valami kis bűncselekmény féleséget, de hátha nem lépnek erre az útra.
Az pedig, hogy Sulyok Tamás, nem egy Sólyom László nem bűncselekmény. Nem ad okot arra, hogy lemondassák, eltöröljek, lehagyják képekről!
4. Milyen hatása lehet a magyar jogállamiságra, a demokratikus intézményrendszerre és hazánk nemzetközi megítélésére, ha Magyar Péter és a Tisza-frakció beváltja a fenyegetését?
Prof. dr. Hack Péter: A "forradalmi igazságosságra" épülő megoldások ellentétesek a jog uralmán épülő társadalmak működésével. Ahogyan senki nem tudja áthazudni magát az igazságig, úgy nem lehet a jogállam lábbal tiprásával jogállamot építeni. A magyar alkotmányosságot eredetileg az alkotmány elfogadására és módosítására előírt 2/3-os szabály és az Alkotmánybíróság védte. Mindkét védelmi vonal alkalmatlannak bizonyult feladatának ellátására. Mára csak az alkotmányozó többséggel rendelkező hatalom önmérséklete maradt, aminek példája az 1994/98-as ciklusban követett megoldás.
Dr. Schiffer András: Csak súlyosbítja azokat a károkat, amiket a NER alkotmánypolitikája okozott.
dr. Fodor Gábor: A magyar közéletet rombolja ez a fellépés, hiszen tovább erősíti azt az érzetet - amelynek kialakításában a Fidesznek jelentős szerepe volt -, hogy akinél a hatalom, az mindent megtehet, a jog nem véd meg minket.
dr. Kurucz. Dániel: Szerintem ez sem egy jogkérdés. Ha lenne jogi hatása ugyanis bármire, akkor például a liberális demokraták, akik 16 éve azt mondják, hogy nincsen itthon demokrácia már a kötelezettségszegési eljárásokat fogalmaznák az Európai Unió Bizottságának, és Bíróságának önszorgalomból. Ehhez képest a német kancellár katonai díszsortűzzel fogadja a német sajtóban is a magyar államfőt gyalázó Magyar Pétert.
Ezért a hatása is inkább politikai lesz. Magyar Péter, amikor meg fog bukni – és meg fog bukni – félek, hogy a bosszú is hatalmas lesz, ami alapvetően szedi majd ízekre a társadalmunk megmaradt szövetét. Na ezért is tartjuk június 7-én, vasárnap 16.00-tól a szimpátiatüntetést, hogy még most álljunk meg mielőtt nem késő!
5. Milyen hazai vagy nemzetközi intézmények segíthetnek a magyar jogállamiság és a történeti alkotmányunk adta jogelvek oltalmazásában?
Prof. dr. Hack Péter: A hazai intézmények közül a választók jelenthetnek korlátot. A nemzetközi intézmények közül az Európai Unió Bírósága, és az Európai Bizottság jelenthet védelmet, ha a jogállamiságot valóban fontos értéknek tartják és nemcsak egy eszköznek a szuverenista kormányok megbuktatására.
Dr. Schiffer András: Ne várjuk azt, hogy „Európa segíts!”, ahogyan azt egykoron egy közjogi méltóság már világgá kürtölte. Egyrészt, mert nem fog. Másrészt, mert nemzeti büszkeségünket sérti, ha idegen erőktől várjuk a saját problémáink rendezését. Az egyes kétharmados visszaélésekkel szemben persze az államfőnek is, az Alkotmánybíróságnak is lehet szava, de a legfontosabb a patrióta ellenállás!
dr. Fodor Gábor: Szerintem az elnök elleni durva, indokolatlan és destruktív hatású miniszterelnöki fellépésnek negatív lesz a hatása a magyar kormányra nézve. Az európai vezetők többsége nem szeretné, hogy a saját országában például ilyen formában történjenek meg a politikai viták. Sulyok Tamás jól tette, hogy nemzetközi fórumokhoz is fordult ebben az ügyben, bár érdemes leszögezni, hogy a Velencei Bizottság is csak ajánlásokat tud megfogalmazni ebben a kérdésben.
dr. Kurucz Dániel: Alapvetően, a magyar igazságszolgáltatási rendszer, ha a sarkára áll és nem politizál képes az immunrendszer lenne az abszolút Magyar Népszínháznak. Tehát az ügyészség nem emel vádat. A rendőrség nem kohol bizonyítékokat, így a bíróság sem kell, hogy koncepciós eljárásokban ítéletet hozzon. A magam részéről sajnos épp elég időt töltöttem el az Európai Unió intézményrendeszereivel és az uniós joggal: nem várnék komolyabb igazságtételt az Uniótól. Ha lesz, az egy kellemes csalódás!
Ám fontos, hogy most a jobboldal ne essen abba a hibába, amibe Magyarország politikusai már oly sokszor, hogy külföldre szaladnak árulkodni segítségért cserébe. Ne legyünk Kollár Kingák. Ezt a meccset itthon kell megvívni és nem máshol!
Szimpátiatüntetés vasárnap 16 órától a Sándor-palotánál!
Vasárnap (június 7-én) négytől szimpátiatüntetést tartunk a diktatúraépítés ellen, a megfenyegetett közjogi méltóságok mellett a Sándor-palota előtt! Legyünk ott minél többen, s tegyünk le egy fehér virágot tiltakozásunk jeléül! Köszöntőt mond: Renge Zsolt. Felszólal: Teleki Béla, Kohán Mátyás, Huth Gergely, Mónus Benjámin, Skrabski Fruzsina és Kurucz Dániel.
Magyar Péter (Görög Márta igazságügyi miniszter jelenétében) megfogalmazott hétfői fenyegetése szerint a következő közjogi méltóságokat váltanák le (a rendszerváltoztatás óta példátlan módon) egyetlen Alaptörvény-módosítással, mandátumuk lejárta előtt:
• a köztársasági elnök – Dr. Sulyok Tamás
• a Kúria elnöke – Dr. Varga Zs. András
• a legfőbb ügyész – Dr. Nagy Gábor Bálint
• az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke – Dr. Windisch László
• a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke – Dr. Koltay András
• az Alkotmánybíróság elnöke – Dr. Polt Péter
• a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke – Dr. Rigó Csaba Balázs
• a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke – Péterfalvi Attila
Az Facebook-eseményhez ITT lehet csatlakozni, kérjük osszák meg minél több helyen!
