A Politico elemzése részletesen feltárja azt a politikai és gazdasági folyamatot, amelynek eredményeként Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Unió egyik legszorosabb szövetségesévé vált Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. A forrásként szolgáló írás rámutat, hogy ez a kapcsolat alapjaiban határozza meg Magyarország külpolitikai mozgásterét és az uniós egység törésvonalait.
A cikk teljes szövege angol nyelven itt érhető el.
A történeti visszatekintés emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor politikai pályafutása elején, 1989-ben még az orosz csapatok kivonását követelte, és határozottan oroszellenes retorikát folytatott. A fordulat a 2010-es évek elején következett be, amikor a magyar kormány felismerte az Oroszországgal való szoros energetikai együttműködésben rejlő gazdasági és politikai lehetőségeket. Ez a pragmatikusnak nevezett megközelítés vezetett a hosszú távú gázszerződésekhez és a Paks II. atomerőmű orosz finanszírozású bővítéséhez, amely évtizedekre rögzítette Magyarország függőségét.
Az elemzés kiemeli, hogy a kapcsolat nem csupán az energiáról szól. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin osztozik bizonyos ideológiai alapvetésekben is, mint például a szuverenitás hangsúlyozása és a liberális nyugati értékrenddel szembeni kritika. Magyarország kormánya az Európai Unióban gyakran élt vétójogával vagy a szankciók gyengítésével, hogy megvédje az orosz érdekeket, amit a kabinet a nemzeti érdekek védelmével és a békepártisággal indokolt.
A Politico szerint ez a viszonyrendszer mára oda vezetett, hogy Magyarország kormánya az egyetlen olyan hang az EU-ban és a NATO-ban, amely rendszeresen közvetíti a moszkvai narratívát. Ez a magatartás mély elszigeteltséghez vezetett a nyugati szövetségesek körében, ugyanakkor a magyar kormány számára lehetővé tette, hogy különleges közvetítői szerepben tüntesse fel magát. Az írás konklúziója szerint Orbán Viktor és Putyin barátsága nem csupán két vezető személyes szövetsége, hanem egy olyan stratégiai választás eredménye, amely alapjaiban írta át Magyarország helyét a nemzetközi politikai térképen.
