Mindenkinek jó lenne, ha megtapasztalná: az önálló gondolat szabaddá tesz.
Sajnos ugyanakkor egyre inkább azt látom, hogy az önálló gondolat azoknál is hiánycikké vált, akik az elmúlt időszakban büszkén hirdették magukról a gondolkodás, az újságírás és a vélemény szabadságát. Legfrissebb élményem Ruszin-Szendi Romulusz Kontrollnak adott interjúja
(Kontroll: Ruszin-Szendi Romulusz: elindult a Tisztítótűz-művelet a...), amelyben a honvédelmi miniszter elmondja, hogy amikor vezérkari főnök volt, jelentkezett a seregbe egy átműtött katona, de hamar ki is esett a rendszerből. És hozzáteszi, hogy ha valaki saját magával nincsen tisztában, nehéz fegyvert adni a kezébe.
Már láttam magam előtt a különféle híroldalak hisztijét, a tiltakozásokat és petíciókat.
Ebben a tudatban nyitottam meg a 444-et, a hvg-t, a 24.hu-t és a Telexet, de csak utóbbin találtam egy teljesen hisztimentes, tárgyilagos, a tényeket hűvösen közlő írás (Telex: Ruszin-Szendi az átműtött emberekről: Ha saját magával nincsen tisztában, akkor elég nehéz fegyvert adni a kezébe).
Ruszin-Szendi mondatain lehet vitatkozni. Lehet és kell egyetérteni, vagy egyet nem érteni vele. De képzeljük már el egy pillanatra, hogy ha az Orbán-kormány egyik tagja jelentette volna ki a Pride vonulás előtt néhány nappal, hogy az átműtött emberek nem alkalmasak katonának, abból micsoda felháborodás lett volna? Biztosak lehetünk benne, hogy az említett szerkesztőségek egy emberként álltak volna ki az elnyomás ellen és a Pride-on itt lett volna a fél Európai Bizottság a homofób Orbán-kabinet ellen tiltakozva.
Persze amíg tartanak a mézeshetek nem várom el, hogy ez történjen a Tisza-kormánnyal. Értem az emögött meghúzódó politikai szándékot. De azoktól, akik az elmúlt 16 évben állítólag értékalapon bírálták a különböző megszólalásokat és intézkedéseket,
elvárható lenne, hogy most is emeljék fel a szavukat. Mert ha ezt nem teszik – és láthatóan nem teszik -, akkor vagy az nem volt igaz, amit akkor mondtak vagy az nem igaz, amit most.
És a sor nem itt ér véget. Másik kedvencem Magyar Péter Uniós vétója Ukrajna ügyében. Merthogy –mintha csak egy évvel ezelőtti híreket olvasnánk – a magyar kormány egyedüliként nem járult hozzá,hogy Ukrajna ne egy, hanem egyszerre hat csatlakozási fejezetet nyithasson meg. Lehet ezt szépíteni, lehet ezt csomagolni, de valójában ez egy ugyanolyan vétó, mint amiért Orbánt rendre kárhoztatták a hazai liberális véleményformálók. Csakhogy az rossz vétó volt, ez meg most jó vétó, mert ugye – ahogyan arról a Népszava írt - a háttérben sok más tagállam is így gondolja. Amikor persze az előző kormány érvelt ezzel, hogy a magyar álláspontnak a folyosón sokkal több támogatója van, mint
nyilvánosan, az csak hazugság lehetett.
A hab a tortán pedig az államfő eltávolítása körüli hercehurca. Azok ugyanis, akik az elmúlt 16 évben számonkérték, hogy Orbán Viktor a saját akaratának szolgálatába állította a jogállamot, most tapsikolnak annak az aktusnak, amely egy mondattal az Alaptörvénybe írja, hogy Sulyok Tamás megbízatása megszűnik. Nem vagyok jogász, de ezt még én sem nagyon bírom ki röhögés és sírás
nélkül.
Nevetek, mert ennyire szánalmas és kicsinyes húzást nem nagyon láttunk az elmúlt 36 év politikatörténetében. És sírok, mert ennyire veszélyeset sem.
És erre tényleg a hümmögés a legdurvább válasz az előző rendszer legnagyobb kritikusaitól? Gondolkodjunk már, könyörgöm! És ha születnek önálló gondolataink, ne féljünk kiállni mellettük! Főleg ha ez, a „ne féljetek” volt a fogantatás pillanatától felvállalt jelszava az új politikai erőnek! Vagy sokan máris úgy érzik, hogy van mitől félni? Hiszem, hogy ez akkor lesz egy jobb ország, ha tudunk a szekértáborokon túlnyúló gondolatokat megfogalmazni és azokat el is merjük mondani. Nem vagyok Magyar Péter fan. De például mindig is bajom volt a kamatstoppal – egyszer majd leírom, hogy miért – és örülök, hogy eltörlik. Annak is örülök, hogy Magyar Péter sem engedi, hogy Ukrajna gyorsított pályán jusson be az EU-ba. És ez azért van így, mert nem az üléspontom határozza meg az álláspontomat.
Higgyétek el, a kritikus gondolkodás szabaddá tesz. Próbáljátok ki!
